Traian Bãsescu visszatérhet

A taláros testület konzultatív jellegű véleményezése alapján ugyanakkor Bãsescu nem követett el alkotmánysértést. A kampány idején az Alkotmánybíróság jóváhagyta a referendumtörvény módosítását, így az államfő leváltásáról szóló szombati népszavazás a részvételi aránytól függetlenül érvényes lesz.

A választópolgároknak arra a kérdésre kell igennel vagy nemmel voksolniuk, hogy „Egyetért-e ön Románia államfőjének, Traian Bãsescunak a leváltásával?”. A kérdés megfogalmazása elemzők szerint zavart okozott a választók körében: a nem szavazat jelenti ugyanis a Bãsescu melletti voksot, az igen szavazat pedig az államfő leváltását pártoló állásfoglalást.

A rendkívül durva kampány során a politikai acsarkodáson túl az alkotmány módosításának szükségessége is felmerült: míg Bãsescu növelni szeretné az államfő hatáskörét, az ellene szövetkező pártok a parlamentáris demokrácia mellett érveltek, a napokban pedig a liberálisok az alkotmányos monarchia ötletét is felvetették. Eközben a felmérések azt mutatják: a romániai választók többsége Traian Bãsescu leváltása ellen szavaz majd.

A napokban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások azt vetítik előre, hogy Traian Bãsescu visszatér hivatalába a szombati referendum után, a népszavazáson való részvételi arány pedig 60 százalék körüli lesz. A Szabad Véleménynyilvánításért Egyesület (ALTE) felmérése szerint a választópolgárok 58,7 százaléka biztosan részt vesz majd a népszavazáson. A megkérdezettek 23,5 százaléka még nem döntötte el, hogy az urnák elé járul-e. Hasonló – 60 százalékos – részvételi arányt jelez a CURS intézet felmérése. A CURS közvélemény-kutatása szerint a biztos résztvevők 70 százaléka Traian Bãsescu leváltása ellen voksol majd. A tisztségéből felfüggesztett államfő mellett kampányoló Demokrata Párt megrendelésére a CSOP közvélemény-kutató intézet által készített felmérés ugyancsak azt vetíti előre, hogy a biztos választóknak több mint kétharmada (68 százalék) szavaz majd nemmel a referendumon. Bãsescu jóval nagyobb arányú győzelmét jósolja az Insomar felmérése. Eszerint a választópolgárok 79,1 százaléka támogatja majd az államfő hivatalba való visszatérését.

A felmérés 77,1 százalékos részvételi arányt jelez előre. A közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy egy-egy párt hívei mennyire hallgatnak az alakulat vezetőinek utasítására a leváltás ügyében. Az RMDSZ választóinak közel háromnegyede (74,1 százalék) Bãsescu leváltása ellen voksol majd, jóllehet a szövetség vezetői igen szavazatra buzdítják híveiket. A „legszófogadóbb” választóknak a PSD hívei bizonyultak: 65,1 százalékuk a pártvezetés utasításai szerint Bãsescu leváltására szavaz.

Megerősödött demokraták

A referendumot megelőző kampány különben a pártok népszerűségi listáján is jelentős változásokat eredményezett. A Bãsescu mellett kiálló demokraták és a Theodor Stolojan vezette liberális demokraták támogatottsága egyaránt nőtt, míg az államfő ellen szövetkező koalíció pártjainak népszerűsége csökkent. A CSOP felmérése szerint jelenleg a Demokrata Párt a legnépszerűbb: ha következő vasárnap lennének a parlamenti választások, a szavazók 39 százaléka az Emil Boc vezette alakulatot támogatná. A március óta 10 százalékos növekedést regisztráló demokratákkal szemben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűsége 13 százalékról 7 százalékra csökkent. A Bãsescu menesztését kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) szintén vesztett népszerűségéből: jelenleg a szavazók 17 százaléka voksolna a Mircea Geoanã vezette alakulatra.

Államfők párharca

Az egyre inkább eldurvuló kampányfinis különben az államfők párharcába torkollt: az elmúlt napokban Ion Iliescu egykori elnök és Traian Bãsescu rendkívül élesen bírálták egymást. Miután a tisztségéből felfüggesztett államfő a kampány során következetesen az oligarchákat támogatók közé sorolta Iliescut, a PSD tiszteletbeli elnöke fasiszta jellegűnek bélyegezte Bãsescu kijelentéseit, majd az „elfajzott rendszer” termékének, tükörképének és támogatójának nevezte. Az exállamfő egyúttal kijelentette: Bãsescu hazudik, amikor azt állítja, hogy azért függesztették fel tisztségéből, mert elítélte a kommunizmust, és támogatta a korrupcióellenes harcot.

Bãsescu ellen egyébként hasonló támadásokat intéztek a liberálisok is. Cãlin Popescu-Tãriceanu pártelnök-miniszterelnök szerint Bãsescu a kommunista rendszer egyik haszonélvezője volt, ráadásul nincs meg a kellő politikai kultúrája ahhoz, hogy államfői teendőket lásson el. A kormányfő tegnap azt is a tisztségéből felfüggesztett elnök szemére vetette, hogy népszerűséghajhászás miatt ítélte el a parlamentben a kommunista rendszer rémtetteit, és hogy diktátorként viselkedik.

Tervek a referendum után

A népszavazást megelőző kampányban Traian Bãsescu ismertette főbb célkitűzéseit. A politikai osztály megreformálása érdekében az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló referendumot tervez, ugyanakkor alkotmánymódosítás útján egykamarás parlamentet szeretne. Hangsúlyozta a lusztrációs törvény elfogadásának szükségességét, amely megtiltaná a kommunista rezsim vezetőinek, hogy különböző közméltóságokat töltsenek be. Bãsescu elmondta: ezen célkitűzések megvalósítása érdekében mindenekelőtt egyeztetni fog a pártokkal, hogy parlamenti támogatást szerezzen. Ezenkívül Bãsescu megígérte: támogatja a korrupcióellenes harc folytatását.

Az államfő leváltása mellett kardoskodó koalícióból a liberálisok és az RMDSZ fogalmaztak meg elképzeléseket a referendum utáni időszakra. Cãlin Popescu-Tãriceanu liberális miniszterelnök a kormányzás folytatása mellett kötelezte el magát. A liberálisok felvetették az alkotmánymódosítás lehetőségét oly módon, hogy Románia államformája az alkotmányos monarchia legyen. Az RMDSZ a törvényhozó testület hatáskörének növelésében látja a demokrácia garanciáját.

Traian Bãsescu visszatérésének lehetőségét kommentálva a kormányfő azt állította, a pártok nagy többsége valószínűleg mellőzni igyekszik majd az államfőt. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke viszont tiszteletbeli lemondásra szólította fel azokat a honatyákat, akik a felfüggesztés mellett voksoltak.

F. B.

Iliescu: a bányászjárás civil megnyilvánulás

„Fenntartom a véleményemet, hogy az 1990-es bányászjárás civil megnyilvánulás volt” – jelentette ki Ion Iliescu egykori államfő a Realitatea hírtelevízió műsorában. Az akkori elnök elmondta: a karhatalmi erők „eltűntek” a főváros utcáiról, így a bányászok szolidaritásból árasztották el Bukarestet. Hozzátette: azért köszönte meg a bányászoknak a „szolidaritási akciót”, mert így remélte meggyőzni őket arról, hogy hagyják el a fővárost.