Fotó: Agerpres
2011. június 24., 08:212011. június 24., 08:21
Ennek értelmében a jelenlegi 42 helyett kialakítandó nyolc nagymegyén kívül megmaradhatna Hargita és Kovászna megye is. Ezt szintén szerdán este Kelemen Hunor, az RMDSZ első embere is megerősítette. Az államfő egyúttal kifejtette: kedden délután azt mondta az RMDSZ képviselőinek, a maximum, amit felajánlhat, hogy a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megye megmaradhat a jelenlegi formában, azonban „sohasem egyesülhet”. Az államfő azt is közölte az RMDSZ vezetőivel, hogy Hargita és Kovászna megye továbbra is a kormánytámogatásoktól függ majd, ha elfogadják a kompromisszumos változatot. Băsescu azt is elmondta, amennyiben az RMDSZ elutasítja a régióátszervezésre vonatkozó ajánlatot, akkor a központi irányítású megyei közintézményeket alakítják át oly módon, hogy csökken a számuk és ezzel párhuzamosan az alkalmazottaik száma is.
Mint kifejtette, a megyei tanácselnökök megmaradnak, viszont a fejlesztési régiókban megszűnnek például a megyei rendőr-főkapitányságok, és csupán egy marad, a régió székhelyén. Így a jelenlegi megyei intézmények visszaminősülnek városi intézményekké. Az államfő nem tartja indokoltnak az RMDSZ kilépését a kormányból, mivel – mint kifejtette – ha a szövetség nem megy bele az általa javasolt régióátalakításba, akkor a közigazgatási felosztás a jelenlegi marad. Ezt erősítette meg csütörtökön este Ioan Oltean PDL-főtitkár is, aki közölte: ha az RMDSZ nem fogadja el a 8+2-es ajánlatot, a régióátszervezés ügyét a parlamenti választások utánig jegelik. Az RMDSZ több ízben is jelezte, hogy elfogadhatatlan számára az államfő, és korábbi pártja, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) által javasolt régiós felosztás, amelynek értelmében nyolc nagymegye alakulna, és Hargita, Maros és Kovászna megye Brassóval, Szebennel és Fehérrel, míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna közös megyét.
Mint azt csütörtökön megírtuk, a szövetség területi vezetői számára a két székely megye megmaradásával járó verzió sem elfogadható. Az RMDSZ már jelezte: ha az államfő és a PDL mégis erőlteti a saját verzióját, kiléphet a kormányból. A székely megyék megmaradásáról szóló változatról ugyanakkor a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának pénteki, illetve a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülésén születik – vélhetően elutasító – döntés. Az RMDSZ saját verziójában tizenhat régiót alakítana ki, amelyben a három székely megye egy székely régióba tömörülne, míg Bihar, Szatmár és Szilágy szintén egy partiumi régiót alkotna. Traian Băsescu egyébként azt is leszögezte: a kisebbségek számára fontos a kisebbségi törvény, ugyanakkor „nem lehet mindig csupán ajándékokat osztogatni”, ezért azt csak a régiótörvénnyel csomagban lehetne felelősségvállalással beterjeszteni. A felelősségvállalásra szerinte nyáron vagy ősszel kerülhet sor.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a keddi egyeztetésről elmondta: az államfő által felvázolt, a két székely megye megmaradásának lehetőségét felvillantó javaslat csupán „munkaverziónak” tekinthető, amiről még nem született megállapodás, csupán elemzik azt. Márton Árpád, a szövetség képviselője ugyanakkor arról beszélt: az RMDSZ nem megy bele abba, hogy azon hat megyét, amelyben még meghaladja a 25 százalékot a magyarság lélekszáma, olyan megamegyékbe kebelezzék be, amelyekben 20 százalék alá csökkenne a számarányuk.
A PDL részéről egyébként az önálló székely régiót ellenző vélemények is elhangzottak. Teodor Baconschi külügyminiszter, a párt első alelnöke csütörtökön azon véleményének adott hangot, miszerint a magyar közösséget nem kellene „enklavizálni”, a magyar többségű megyék egy régióba sorolása ugyanis szerinte ellentétes a magyarok érdekeivel. „A magyar közösség fejletlenebb az ország más régióinak lakosságánál egyfajta tényleges szegregáció miatt” – indokolta álláspontját a külügyminiszter. Baconschi egyébként egy konferencián nagyon jónak nevezte a Románia és Magyarország közötti politikai-diplomáciai párbeszédet. A régióügy kapcsán rámutatott: „az a jó, ha megőrizzük higgadtságunkat”.
Az ellenzék sincs jobb véleménnyel: Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke szerint a legfőbb probléma a Székelyföld alulfejlettsége, a javaslat ugyanakkor már csak azért is elfogadhatatlan, mert az szerinte csak további feszültségeket gerjesztene. Radu Moldovan PSD-szóvivő szerint „megengedhetetlen, hogy az elnök ollóval a kezében alkudozzék az ország területéről, és szétforgácsolja a nemzetet, először szembeállítva a magyarokat a románokkal, majd a magyarokat a magyarokkal”. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint utcára kell vonulni Băsescu „országfelosztási” tervei ellen, különben megtörténhet, hogy „visszatérünk a szabadságról, és azzal szembesülünk, hogy az ország már nem a mienk”.
Dan Manolăchescu, a PDL Kovászna megyei elnöke ugyanakkor empatikusabban viszonyul a kérdéshez: szerinte a probléma oka az, hogy Bukarestben vagy nem értik, vagy nem is akarják megérteni a kovásznai magyarok és románok problémáit, a román társadalom pedig még húsz év után sem érett meg a magyar–román együttélésről szóló vita lefolytatására. A PDL egy másik vezető politikusa, Roberta Anastase képviselőházi elnök arról beszélt: a „nyolc plusz kettő” régióátszervezési javaslatról jelenleg is zajlanak az egyeztetések, de a végső döntést a hétfői koalíciós egyeztetésen mondják ki. Ez azonban várhatóan az RMDSZ részéről elutasítást jelent majd: Frunda György, a szövetség szenátora is arról beszélt, hogy a szövetség és a PDL képtelen lesz majd megegyezni a régiók átszabásáról a következő két hétben, így a megoldás az lesz, hogy elhalasztják a kérdést. Leszögezte: a szövetség ragaszkodni fog ahhoz, hogy az esetleges régióátszervezéseket mindenhol megyei népszavazások előzzék meg. Annak kapcsán, hogy Băsescu szerint a régiótörvényt a kisebbségi törvénnyel csomagban kellene elfogadtatni, kijelentette: ez sértené a két párt közötti koalíciós megállapodást. Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke kijelentette: fenntartásai vannak az államfő felvetésével szemben, mivel az nem oldja meg a Székelyföldön kívüli régiókban élő mintegy egymillió magyar sorsát.
A regionalizáció témája egyébként már az uniós törvényhozásban is téma volt: két erdélyi magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a tervezett közigazgatási reformot bírálta szerda éjjel az EP brüsszeli plenáris ülésén. A néppárti Tőkés László – az EP egyik alelnöke – szerint az elmúlt hetekben a román politika részéről durva támadássorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult a Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira és általában a romániai magyar közösségre. „Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét akarják áterőszakolni, amely nyolc megarégió létrehozása révén a Székelyföld és a Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná” – mondta Tőkés a napirendben biztosított egyperces felszólalások lehetőségével élve. Leszögezte, hogy Románia erdélyi magyar képviselői – a helyi önkormányzatok európai chartájának, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának kifejezett előírásai alapján – határozottan visszautasítják „országuk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját”. Az ugyancsak néppárti Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy a változtatások megvalósítása esetén a romániai magyarság többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben, „elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit”. Ezzel kapcsolatban a szubszidiaritás elvére hívta fel a figyelmet.
| Traian Băsescu államfő közölte: azért nem vett részt a Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet által a magyar EU-elnökség nevében a Romániába akkreditált nagykövetekkel tartott találkozón, hogy jelezze: fenntartásai vannak a magyar–román kérdésekben az utóbbi időben elhangzott magyar politikusi nyilatkozatok miatt, és ezért a csütörtöki brüsszeli EU-találkozón Orbán Viktor magyar kormányfővel is tárgyalni készült a témában. Az államfő szerint a magyar kormány ügye, ha „fel akarja éleszteni a kisebbségek üldözésével kapcsolatos retorikát”, ennek folyományaként azonban nem tudják majd fenntartani a jelenlegi szívélyes hangulatot. „Nem akartam, hogy feszültség alakuljon ki, mivel kisebb incidensekről van szó, de visszautasítottam a részvételt a magyar nagykövet által az uniós nagykövetekkel szervezett találkozón – jelentette ki Băsescu. „Orbán Viktorral nagyon jó viszonyban vagyunk, ezért holnap (csütörtökön – szerk. megj.) beszélni fogok vele” – jelentette ki az elnök. Elmondta, a megbeszélésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt heti kijelentéséről kíván tárgyalni, amit „problémásnak” nevezett. Mint arról beszámoltunk, Semjén a romániai régióátrajzolási tervek kapcsán azt mondta: azok az etnikai arányok tudatos megváltoztatását célozzák, ezért elfogadhatatlanok. Füzes Oszkár Băsescu kijelentésére reagálva csupán annyit mondott: tudomásul vette „a diplomáciai jelzést, ez van”. Mircea Geoană, a szenátus elnöke szerint egyébként a régiós felosztás kérése kizárólag Románia belügye. A politikus ezt annak kapcsán mondta, hogy állítólag Hörcsik Richárd fideszes politikus, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke arról beszélt: Magyarországnak és Romániának közösen kell megtalálnia a megoldást a regionalizáció magyarokat érintő problémáira, ha azonban ez nem sikerül, akkor Brüsszel közvetítését kell kérniük. Henri Paul bukaresti nagykövet egy konferencián ennek kapcsán kijelentette: a területi átszervezés belügy, ezért nem tartozik az Európai Unióra vagy más külső szervekre. Hörcsik ugyanakkor közölte: a román sajtó félremagyarázta szavait, ő ugyanis csupán annyit mondott, hogy bármi, ami Budapesten vagy Bukarestben történik, előbb-utóbb óhatatlanul eljut Brüsszelbe. |
| Szélsőségesnek nevezi Mesterházy Attila, az MSZP és Victor Ponta, a PSD elnöke csütörtökön, Brüsszelben kiadott közös nyilatkozatában Orbán Viktor magyar kormányfőt és Tőkés László EMNT-elnököt, az EP alelnökét. A két politikus elítéli a „magyarországi és romániai populista jobboldal gerjesztette nacionalizmust”, és veszélyesnek tartja, hogy „kampánycéllal hamis interentikai konfliktust gerjesztenek egy olyan régióban, ahol az utóbbi évtizedekben jelentős haladás történt a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén”. A közlemény szerint „egyes magyar kormánytagok uszító nyilatkozatai, a román kormány kaotikus közigazgatási átalakítási tervei és egyes romániai magyar szélsőségesek egyre agresszívabb, etnikai alapú szeparatizmust szorgalmazó törekvései veszélyeztetik a nemzetiségek közötti békét”. A két szocialista politikus szerint „Traian Băsescu, Orbán Viktor és Tőkés László szélsőséges politikusok, akik gátlástalanul lábbal tiporják az európai értékeket, hogy így biztosítsák politikai túlélésüket.” |
| A szélsőségesnek tartott Kovászna megyei román szervezetek is elhatárolódnak a vasárnapra Sepsiszentgyörgyre összehívott „nagy román nemzetgyűléstől”. A Youtube videómegosztó portálon szerdán jelent meg egy felhívás, amelyben több román civil szervezet az ország minden részéről Sepsiszentgyörgyre hívja a románokat, hogy június 26-án, a román szentek napján a város központjában levő Mihály vajda- szobornál tartsanak „nagy nemzetgyűlést”, amelyen „megvédik az ország területi egységét, a nemzeti identitásukat és az ősi hitüket”. A résztvevőket arra kérik, hogy vigyenek magukkal zászlót és ikonokat. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma és a Mi, románok egyesület – bár a mozgósító filmben kezdeményezőként szerepelnek – elhatárolódnak a rendezvénytől, sőt provokációnak, csapdának tartják. Hangsúlyozzák, hogy visszaéltek a nevükkel, és arra kérik a szervezőket, hogy mondjanak le a tervükről, mert a nagygyűlés interetnikai konfliktusba torkollhat. A románoknak nem Sepsiszentgyörgyön, hanem Bukarestben kellene összegyűlniük, mert ott árulják el őket – szögezik le. Bíró Blanka |
| Traian Băsescu kijelentette: „udvarias viszonyuk” ellenére nem fog részt venni a Tőkés László EMNT-elnök, EP-alelnök által kezdeményezett informális találkozón, mivel megköveteli, hogy minden román állampolgár „tisztelje az államot”, márpedig Tőkés szerinte azzal, hogy „létre akarja hozni a Székelyföldet,” megsérti a román államiságot. Tőkés válaszában közölte: nem haragszik az elutasításért, mivel megérti az államfő helyzetét, azt hogy a körülmények miatt nem teheti azt, amit szeretne. Azt ugyanakkor cáfolta, hogy nem tisztelné a román államot, az autonómia követelése ugyanis nem ezt jelenti. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erős havazás és viharos szél miatt narancssárga riasztást adtak ki az ország több térségére, és bár a zord időjárás elsősorban az ország déli részét érinti, a hatóságok országszerte készültségbe helyezték a beavatkozó egységeket.
Az elmúlt 35 évben több mint 4,16 millió fővel csökkent Románia lakossága – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, Tudorel Andrei által kedden közzétett elemzésből.
Jövő heti ülésén dönthet a bukaresti kormány a helyi adók csökkentését lehetővé tevő új szabályozásról, amelyet a koalícióban részt vevő RMDSZ kezdeményezett – jelentette be kedden Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Vita robbant ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Radu Miruță védelmi miniszter között, miután előbbi kedden bejelentette: a kormánykoalíció vezetői a rendfenntartó szervek alkalmazottai és a civilek étkezési juttatásának csökkentéséről tárgyalnak.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) előbb-utóbb ki kell lépnie a kormányból, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is szabotálja az Ilie Bolojan miniszterelnök által előterjesztett reformokat – jelentette ki Robert Sighiartău liberális képviselő.
Hideg időre, havazásra és szélre figyelmeztető, sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének mintegy felére.
Nicușor Dan államfő kedden találkozik a kormánykoalíció vezetőivel a Cotroceni-palotában – közölte az elnöki hivatal.
Az álhírek veszélyére figyelmeztető, a kritikus gondolkodást népszerűsítő társadalmi célú hirdetések bevezetéséről döntött a román parlament, az erről szóló, a képviselőház által korábban már megszavazott törvénymódosítást hétfőn fogadta el a szenátus.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogja támogatni az állami költségvetést, ha a párt által javasolt szociális csomag nem kerül bele, és ha a helyi beruházások nem folytatódnak „a tavalyi szinten” – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Nem csökkentik 10 százalékkal a kórházakban, a mentőszolgálatnál és a sürgősségen dolgozók jövedelmét – közölte hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kormánykoalíció aznapi döntéseire utalva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!