Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Megközelítőleg 20 600 személy vesztette életét tavaly közúti balesetben az Európai Unióban, 3 százalékkal több, mint 2021-ben, de 10 százalékkal kevesebb, mint a világjárvány előtti évben, 2019-ben – derül ki az Európai Bizottság kedden közzétett előzetes adataiból.
2023. február 22., 08:032023. február 22., 08:03
Az országok halálozási arányának összesített rangsora nem változott jelentősen a világjárvány előtti időszakhoz képest: 2022-ben továbbra is Svédországban (21 halálos baleset/millió fő) és Dániában (26 halálos baleset/millió fő) voltak a legbiztonságosabbak közutak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (86 halálos baleset/millió fő) és Bulgáriában (78 halálos baleset/millió fő).
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint tavaly az EU egészében 3 százalékkal nőtt a közúti halálesetek száma az előző évhez képest, nem utolsósorban azért, mert a világjárványt követően helyreállt a forgalom szintje. Fontos megjegyezni, hogy a koronavírusjárvány időszakában elért eredmények (többek között a 2019–2020-as időszakban regisztrált 17 százalékos csökkenés) nagy része nem veszett el.
Ez az eredmény azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlott el a tagállamok között. A legnagyobb mértékű, több mint 30 százalékos csökkenést Litvániából és Lengyelországból jelentették, és Dániában is 23 százalékos mérséklődés volt tapasztalható. Ezzel szemben az elmúlt három évben a közúti halálesetek száma Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban viszonylag változatlan maradt vagy nőtt.
A rendelkezésre álló 2021-es adatok alapján (a 2022-es részletes adatok még nem állnak rendelkezésre) az EU-ban
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
45 százaléka autóban utazó személy (járművezető és utas) volt, 18 százalékuk gyalogos, 19 százalékuk kétkerekű gépjárművel (motorkerékpárok és robogók) közlekedő személy, 9 százalékuk pedig kerékpáros.
A városi területeken azonban nagyon eltérő a helyzet, mivel a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok és kétkerekű gépjárművek vezetői) az összes halálos áldozat csaknem 70 százalékát teszik ki. A városi közúthasználókat érintő haláleseteket túlnyomórészt autó- és tehergépkocsi-balesetek okozzák, ami rávilágít arra, hogy fokozni kell a veszélyeztetett úthasználók védelmét.
Bár örvendetes, hogy számos tagállamban nőtt a kerékpárosok aránya a közlekedésben,
Ez az egyetlen olyan úthasználó csoport, amelynek esetében az elmúlt évtizedben nem csökkent jelentősen a halálos kimenetelű balesetek száma, ez pedig különösen a megfelelő infrastruktúra tartós hiányának tulajdonítható.
A Franciaországból származó előzetes adatok például azt mutatják, hogy 2019-hez képest 2022-ben 30 százalékkal nőtt a kerékpáros halálesetek száma.
Ez szerepelt a közúti közlekedésbiztonságról szóló stratégiai cselekvési tervben és a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben, amelyekben az Európai Bizottság közúti közlekedésbiztonsági terveket határozott meg, hogy
A közúti közlekedésbiztonság egyúttal központi eleme volt az EU közelmúltbeli mobilitáspolitikai kezdeményezéseinek, többek között a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiának, a TEN-T rendelet felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatnak és a városi mobilitási keretnek. Az EU élen jár a közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló második cselekvési évtized megvalósításában. Az említett kezdeményezést az ENSZ 2020 augusztusában hirdette meg a 2021–2030-as időszakra.
Egyhangúlag megszavazta első házként hétfőn a bukaresti szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint végrehajtandó szabadságvesztéssel büntetendők a halálos balesetet okozó sofőrök, akiknek nincs jogosítványuk vagy alkohol,.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan a Nicușor Dan államfővel folytatott keddi egyeztetések után kijelentette, hogy a Paktum Romániáért nevű megállapodás reális megoldás lehet egy új kormány gyors beiktatására.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a középiskolások új opcionális tantárgya, a térinformatika (GIS) tanterve – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Az Adrian Veștea vezette kormány hétfő esti parlamenti elutasítása nyomán Nicușor Dan államfő kedden újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártok delegációival egy új miniszterelnök-jelölt nevesítése érdekében.
Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége – jelentette ki kedden Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!