
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Megközelítőleg 20 600 személy vesztette életét tavaly közúti balesetben az Európai Unióban, 3 százalékkal több, mint 2021-ben, de 10 százalékkal kevesebb, mint a világjárvány előtti évben, 2019-ben – derül ki az Európai Bizottság kedden közzétett előzetes adataiból.
2023. február 22., 08:032023. február 22., 08:03
Az országok halálozási arányának összesített rangsora nem változott jelentősen a világjárvány előtti időszakhoz képest: 2022-ben továbbra is Svédországban (21 halálos baleset/millió fő) és Dániában (26 halálos baleset/millió fő) voltak a legbiztonságosabbak közutak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (86 halálos baleset/millió fő) és Bulgáriában (78 halálos baleset/millió fő).
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint tavaly az EU egészében 3 százalékkal nőtt a közúti halálesetek száma az előző évhez képest, nem utolsósorban azért, mert a világjárványt követően helyreállt a forgalom szintje. Fontos megjegyezni, hogy a koronavírusjárvány időszakában elért eredmények (többek között a 2019–2020-as időszakban regisztrált 17 százalékos csökkenés) nagy része nem veszett el.
Ez az eredmény azonban rendkívül egyenlőtlenül oszlott el a tagállamok között. A legnagyobb mértékű, több mint 30 százalékos csökkenést Litvániából és Lengyelországból jelentették, és Dániában is 23 százalékos mérséklődés volt tapasztalható. Ezzel szemben az elmúlt három évben a közúti halálesetek száma Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban viszonylag változatlan maradt vagy nőtt.
A rendelkezésre álló 2021-es adatok alapján (a 2022-es részletes adatok még nem állnak rendelkezésre) az EU-ban
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
45 százaléka autóban utazó személy (járművezető és utas) volt, 18 százalékuk gyalogos, 19 százalékuk kétkerekű gépjárművel (motorkerékpárok és robogók) közlekedő személy, 9 százalékuk pedig kerékpáros.
A városi területeken azonban nagyon eltérő a helyzet, mivel a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok és kétkerekű gépjárművek vezetői) az összes halálos áldozat csaknem 70 százalékát teszik ki. A városi közúthasználókat érintő haláleseteket túlnyomórészt autó- és tehergépkocsi-balesetek okozzák, ami rávilágít arra, hogy fokozni kell a veszélyeztetett úthasználók védelmét.
Bár örvendetes, hogy számos tagállamban nőtt a kerékpárosok aránya a közlekedésben,
Ez az egyetlen olyan úthasználó csoport, amelynek esetében az elmúlt évtizedben nem csökkent jelentősen a halálos kimenetelű balesetek száma, ez pedig különösen a megfelelő infrastruktúra tartós hiányának tulajdonítható.
A Franciaországból származó előzetes adatok például azt mutatják, hogy 2019-hez képest 2022-ben 30 százalékkal nőtt a kerékpáros halálesetek száma.
Ez szerepelt a közúti közlekedésbiztonságról szóló stratégiai cselekvési tervben és a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben, amelyekben az Európai Bizottság közúti közlekedésbiztonsági terveket határozott meg, hogy
A közúti közlekedésbiztonság egyúttal központi eleme volt az EU közelmúltbeli mobilitáspolitikai kezdeményezéseinek, többek között a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiának, a TEN-T rendelet felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatnak és a városi mobilitási keretnek. Az EU élen jár a közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló második cselekvési évtized megvalósításában. Az említett kezdeményezést az ENSZ 2020 augusztusában hirdette meg a 2021–2030-as időszakra.

Egyhangúlag megszavazta első házként hétfőn a bukaresti szenátus azt a törvénytervezetet, amely szerint végrehajtandó szabadságvesztéssel büntetendők a halálos balesetet okozó sofőrök, akiknek nincs jogosítványuk vagy alkohol,.
Az RMDSZ-nek nem lenne kifogása Ilie Bolojan esetleges újbóli miniszterelnöki kinevezése ellen, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetértene ezzel – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője.
Esőre, zivatarokra figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hajlandó kormányzati szerepet vállalni „a románok érdekében” – jelentette ki George Simion, a párt elnöke csütörtökön Târgu Jiuban.
Továbbra is az a legfontosabb cél, hogy újra létrejöjjön a korábbi koalíció, és hogy a miniszterelnököt az összes érintett párt elfogadja – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön, a Nicușor Dan elnökkel folytatott megbeszélések után.
Összehangolja tevékenységét a megbuktatott kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), ami annyit jelent, hogy összehangoltan lépnek fel.
Alina Gorghiu szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nagyon gyorsan hozta meg az ellenzékbe vonulásról szóló döntést, és lehet, hogy nem volt elég széles körű az azt megelőző konzultáció.
A politológus elsietett lépésnek tartotta Ilie Bolojan kormányának a megbuktatását. Arról is kérdeztük, szerinte mi lenne a legjobb az RMDSZ számára: kormányon maradnia vagy távol tartania magát a népszerűtlen intézkedések végrehajtásától.
Ilie Bolojan „digitális siratókórusa” ellenére a beígért „gazdasági apokalipszis” nem következett be – jelentette ki csütörtökön Sorin Grindeanu.
A PNL a bizalmatlansági indítvány megszavazása utáni döntésével visszaszerezte önbecsülését, és a helyes utat választotta – vallja Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke.
Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság – vallja Gabriel Andronache, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője.
szóljon hozzá!