2013. január 09., 12:102013. január 09., 12:10
Az eset még 1996-ban történt: Bucur akkor a SRI századosaként a Nagy-Románia Párt (PRM) egyik sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy törvénytelenségeket tapasztalt a hírszerző szolgálat működésében, ennek bizonyítására pedig nyilvánosságra hozta politikusok és újságírók SRI által lehallgatott telefonbeszélgetéseinek felvételét. Bucurt ennek nyomán 1998-ban bizalmas információk nyilvánosságra hozatala miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Bucur és Toma, valamint utóbbi lánya, Sorana Toma ezt követően, 2002-ben fordult a strasbourg-i emberi jogi bírósághoz, miután úgy értékelték, hogy a romániai bíróságok nem szolgáltattak igazságot számokra. (Toma lánya úgy került képbe, hogy a SRI a felvételek tanúsága alapján egy közöttük zajló magánbeszélgetést is lehallgatott). Jogi képviselőjük Monica Macovei volt igazságügy-miniszter, jelenlegi európai parlamenti képviselő és Dan Mihai volt.
A bíróság ítélete értelmében Bucur esetében sérült a szabad véleménynyilvánításhoz és a méltányos bírósági eljáráshoz való jog, ennek nyomán húszezer eurós kártérítést ítéltek meg a számára. Mircea és Sorana Toma esetében a bírák úgy értékelték, hogy megsértették a magánélethez és a fellebbezéshez való joguk, ennek nyomán mindkettejük 7800 eurós kártérítést kap.
A román állam által kifizetendő kártérítési összeget Minica Macovei szerint elvileg a SRI akkori vezetőitől, valamint a Bucurt megvádoló, illetve elítélő katonai ügyészektől és bíráktól kellene behajtani.
Constantin Bucur, aki állítása szerint négy éven keresztül készített hangfelvételeket a SRI telefonlehallgatásokra szakosodott katonai egységében, a strasbourg-i bírósághoz benyújtott panaszában azt írta, hogy a lehallgatandó célszemélyek listáját gyakran ceruzával töltötték ki, több esetben hiányzott az ügyészi engedély száma és a lehallgatás indoka.
Bucur kifejtette: gyanússá vált számára, milyen sok újságíró és politikus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, majd bebizonyosodott, hogy főnökei illegális telefonlehallgatásokra adtak parancsot, az akkori hatalom érdekei alapján. A volt tiszt azt állította, nem szegte meg katonai esküjét, amikor eltulajdonította és nyilvánosságra hozta a telefonbeszélgetések hangfelvételeit, mert tettével éppen a jogállamiság, a demokrácia és az alkotmány védelmét szolgálta.
Az ügyben indult vizsgálatok során a SRI nem kérdőjelezte meg a hangfelvételek hitelességét, de Virgil Măgureanu, a szolgálat akkori igazgatója azt állította: Bucur nem kapott parancsot újságírók és politikusok lehallgatására, és ha ezt megtette, akkor valószínűleg az általa kirobbantott, a SRI lejáratását célzó botrányt készítette elő.
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.