Törvénytelen telefonlehallgatás miatt marasztalta el Romániát a strasbourg-i bíróság

Az eset még 1996-ban történt: Bucur akkor a SRI századosaként a Nagy-Románia Párt (PRM) egyik sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy törvénytelenségeket tapasztalt a hírszerző szolgálat működésében, ennek bizonyítására pedig nyilvánosságra hozta politikusok és újságírók SRI által lehallgatott telefonbeszélgetéseinek felvételét. Bucurt ennek nyomán 1998-ban bizalmas információk nyilvánosságra hozatala miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Bucur és Toma, valamint utóbbi lánya, Sorana Toma ezt követően, 2002-ben fordult a strasbourg-i emberi jogi bírósághoz, miután úgy értékelték, hogy a romániai bíróságok nem szolgáltattak igazságot számokra. (Toma lánya úgy került képbe, hogy a SRI a felvételek tanúsága alapján egy közöttük zajló magánbeszélgetést is lehallgatott). Jogi képviselőjük Monica Macovei volt igazságügy-miniszter, jelenlegi európai parlamenti képviselő és Dan Mihai volt.

A bíróság ítélete értelmében Bucur esetében sérült a szabad véleménynyilvánításhoz és a méltányos bírósági eljáráshoz való jog, ennek nyomán húszezer eurós kártérítést ítéltek meg a számára. Mircea és Sorana Toma esetében a bírák úgy értékelték, hogy megsértették a magánélethez és a fellebbezéshez való joguk, ennek nyomán mindkettejük 7800 eurós kártérítést kap.

A román állam által kifizetendő kártérítési összeget Minica Macovei szerint elvileg a SRI akkori vezetőitől, valamint a Bucurt megvádoló, illetve elítélő katonai ügyészektől és bíráktól kellene behajtani.

Constantin Bucur, aki állítása szerint négy éven keresztül készített hangfelvételeket a SRI telefonlehallgatásokra szakosodott katonai egységében, a strasbourg-i bírósághoz benyújtott panaszában azt írta, hogy a lehallgatandó célszemélyek listáját gyakran ceruzával töltötték ki, több esetben hiányzott az ügyészi engedély száma és a lehallgatás indoka.

Bucur kifejtette: gyanússá vált számára, milyen sok újságíró és politikus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, majd bebizonyosodott, hogy főnökei illegális telefonlehallgatásokra adtak parancsot, az akkori hatalom érdekei alapján. A volt tiszt azt állította, nem szegte meg katonai esküjét, amikor eltulajdonította és nyilvánosságra hozta a telefonbeszélgetések hangfelvételeit, mert tettével éppen a jogállamiság, a demokrácia és az alkotmány védelmét szolgálta.

Az ügyben indult vizsgálatok során a SRI nem kérdőjelezte meg a hangfelvételek hitelességét, de Virgil Măgureanu, a szolgálat akkori igazgatója azt állította: Bucur nem kapott parancsot újságírók és politikusok lehallgatására, és ha ezt megtette, akkor valószínűleg az általa kirobbantott, a SRI lejáratását célzó botrányt készítette elő.