2013. január 09., 12:102013. január 09., 12:10
Az eset még 1996-ban történt: Bucur akkor a SRI századosaként a Nagy-Románia Párt (PRM) egyik sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy törvénytelenségeket tapasztalt a hírszerző szolgálat működésében, ennek bizonyítására pedig nyilvánosságra hozta politikusok és újságírók SRI által lehallgatott telefonbeszélgetéseinek felvételét. Bucurt ennek nyomán 1998-ban bizalmas információk nyilvánosságra hozatala miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Bucur és Toma, valamint utóbbi lánya, Sorana Toma ezt követően, 2002-ben fordult a strasbourg-i emberi jogi bírósághoz, miután úgy értékelték, hogy a romániai bíróságok nem szolgáltattak igazságot számokra. (Toma lánya úgy került képbe, hogy a SRI a felvételek tanúsága alapján egy közöttük zajló magánbeszélgetést is lehallgatott). Jogi képviselőjük Monica Macovei volt igazságügy-miniszter, jelenlegi európai parlamenti képviselő és Dan Mihai volt.
A bíróság ítélete értelmében Bucur esetében sérült a szabad véleménynyilvánításhoz és a méltányos bírósági eljáráshoz való jog, ennek nyomán húszezer eurós kártérítést ítéltek meg a számára. Mircea és Sorana Toma esetében a bírák úgy értékelték, hogy megsértették a magánélethez és a fellebbezéshez való joguk, ennek nyomán mindkettejük 7800 eurós kártérítést kap.
A román állam által kifizetendő kártérítési összeget Minica Macovei szerint elvileg a SRI akkori vezetőitől, valamint a Bucurt megvádoló, illetve elítélő katonai ügyészektől és bíráktól kellene behajtani.
Constantin Bucur, aki állítása szerint négy éven keresztül készített hangfelvételeket a SRI telefonlehallgatásokra szakosodott katonai egységében, a strasbourg-i bírósághoz benyújtott panaszában azt írta, hogy a lehallgatandó célszemélyek listáját gyakran ceruzával töltötték ki, több esetben hiányzott az ügyészi engedély száma és a lehallgatás indoka.
Bucur kifejtette: gyanússá vált számára, milyen sok újságíró és politikus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, majd bebizonyosodott, hogy főnökei illegális telefonlehallgatásokra adtak parancsot, az akkori hatalom érdekei alapján. A volt tiszt azt állította, nem szegte meg katonai esküjét, amikor eltulajdonította és nyilvánosságra hozta a telefonbeszélgetések hangfelvételeit, mert tettével éppen a jogállamiság, a demokrácia és az alkotmány védelmét szolgálta.
Az ügyben indult vizsgálatok során a SRI nem kérdőjelezte meg a hangfelvételek hitelességét, de Virgil Măgureanu, a szolgálat akkori igazgatója azt állította: Bucur nem kapott parancsot újságírók és politikusok lehallgatására, és ha ezt megtette, akkor valószínűleg az általa kirobbantott, a SRI lejáratását célzó botrányt készítette elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok