A nagy egyesülés centenáriumát ünneplő románok Mihai Viteazul szobránál Gyulafehérváron
Fotó: Rostás Szabolcs
Még az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumi évében törvényerőre emelné a máig meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket az RMDSZ.
2018. december 03., 17:452018. december 03., 17:45
2018. december 03., 17:552018. december 03., 17:55
A szövetség hétfőn bejelentette, törvénytervezetet iktatott a bukaresti parlamentben, amellyel az érvényes román jogrend részévé tenné a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét. Az RMDSZ hírlevele szerint a szövetség törvényhozói törvénytervezetbe foglalták az 1918-ban elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját.
Ennek értelmében az RMDSZ törvénytervezete többek között azt kéri a román államtól, hogy biztosítson lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, helyi, megyei, országos és európai szinten egyaránt. Szerepel a javaslatok között a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítása a bíróságokon és törvényszékeken, a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítése a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben.
Szorgalmazza az RMDSZ a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában, a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.
Az alakulat úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján be kell emelni a román jogrendbe az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. „A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – állapítja meg az RMDSZ hírlevele.
Különben Viorica Dăncilă miniszterelnök a bukaresti parlament múlt heti díszülésén kijelentette: a romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat garantálta. A kormányfő szerint a „ma is érvényes elv” arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak.
Online kurzusokat szervez az Országos Adóhatóság az idéntől megváltozott adózási tudnivalókról. A román nyelvű előadásokra az ország minden megyéjéből lehet jelentkezni, egy képzésre 500 résztvevőt fogadnak be.
A romániaiak egynegyede gyakran visszaváltja a betétdíjas visszaváltási rendszer (SGR) logójával ellátott italcsomagolásokat – derül ki a Kantar felméréséből.
A mesterséges intelligenciát hívja segítségül a környezetvédelmi minisztérium a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszerbe feltöltött szállítási engedélyek és a szállítmányról készült fotók ellenőrzéséhez – jelentette be Mircea Fechet tárcavezető.
Az összes krónikus beteg mentesülni fog a betegszabadság idején folyósított juttatás járulékkötelezettsége alól – jelentette be egy hétfői sajtóeseményen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek hétfőn az államfő a kóbor kutyák számának csökkentésére kidolgozott programot jóváhagyó sürgősségi rendeletet módosító törvényt.
Vélhetően vízi aknát találtak a Duna-Deltában, a régi Chilia-ágon – közölte hétfőn a Tulcea megyei katasztrófavédelem.
Meghalt 81 éves korában Ilie Şerbănescu közgazdász – adta hírül hétfőn több politikus és újságíró, köztük George Simion, Maria Grapini, Victor Ciutacu, Marius Ghilezan és Ovidiu Zară.
A kormánykoalíciót alkotó, az európai parlamenti választásokon közös listával induló Szociáldemokrata Párton (PSD) és a Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívül is van élet, nem feltétlenül szükséges a támogatások – jelentette ki Mircea Geoană.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Románia teljes mértékben azonosul a NATO demokratikus értékeivel, és a fekete-tengeri térség és a keleti szárny biztonságot és stabilitást nyújtó pilléreként felelősségteljesen és határozottan cselekszik a Szövetség érdekében – fogalmazott Klaus Iohannis.
szóljon hozzá!