Törvényerőre emelné az RMDSZ a meg nem valósult gyulafehérvári ígéreteket

Ennek értelmében az RMDSZ törvénytervezete többek között azt kéri a román államtól, hogy biztosítson lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, helyi, megyei, országos és európai szinten egyaránt. Szerepel a javaslatok között a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítása a bíróságokon és törvényszékeken, a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítése a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben.

Szorgalmazza az RMDSZ a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában, a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.

Az alakulat úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján be kell emelni a román jogrendbe az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. „A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – állapítja meg az RMDSZ hírlevele.

Különben Viorica Dăncilă miniszterelnök a bukaresti parlament múlt heti díszülésén kijelentette: a romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat garantálta. A kormányfő szerint a „ma is érvényes elv” arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak.