Horațiu Potra zsoldosvezér és félkatonai alakulata miatt kell megszűntetni a joghézagot
Fotó: Facebook/Horațiu Potra
A román hadsereg hivatásos katonái, a különleges szolgálatok tagjai, a csendőrök és a rendőrök 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetést kockáztatnak, amennyiben magán katonai cégekhez, paramilitáris alakulatokhoz szegődnek zsoldosnak, még ha a tartalékállományba vonulásuk után is teszik ezt – áll egy a kormány által javasolt sürgősségi rendelet tervezetében. A „zsoldosjogszabály” tervezetét nemrégiben bocsátották közvitára a belügyminisztérium honlapján.
2025. június 26., 15:052025. június 26., 15:05
2025. június 27., 16:112025. június 27., 16:11
A sürgősségi rendelet tervezete egy új cikkelyt vezetne be a büntető-törvénykönyvbe „Tiltott tevékenységekben való részvétel” címmel, amely a következőket írja elő: „A katonai vagy biztonsági jellegű tevékenységet igénylő munkakör ellátása a magánszektorban fegyveres konfliktusövezetekben, vagy ilyen cégek toborzási, kiképzési, illetve tanácsadási tevékenységeiben való részvétel – kivéve a román állami hatóságok által megbízott feladatokat – bűncselekménynek minősül, és 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel és egyes jogok gyakorlásának tilalmával büntetendő, ha azt hivatásos katonák, szerződéses katonák, rendőrök vagy büntetés-végrehajtási intézetek alkalmazottai akár aktív, akár tartalékos állományban követik el.” Magyarán megtiltanák a fegyveres testületek – az ún. erőszakszervezetek – tagjainak, hogy zsoldosként helyezkedjenek el.
A fő cél a joghézagok megszüntetése, amelyek lehetővé tették, hogy a védelmi minisztérium és a belügyminisztérium alkalmazottai nemrégiben
anélkül, hogy kiléptek volna a román állami fegyveres testületekből.
A sürgősségi rendelet tervezete hangsúlyozza, hogy mivel az aktív katonai és rendvédelmi személyzet speciális kiképzésben részesült fegyverhasználat, harcászati és beavatkozási technikák terén, az ilyen személyek felügyelet nélküli szerepvállalása konfliktuszónákban a román állami szolgálatban megszerzett tudás és tapasztalat átszivárgásához vezethet magán katonai cégekhez, sőt akár terrorista szervezetekhez is – különösen akkor, ha ezek az egyének kiképzőként vagy harcosként vesznek részt fegyveres csoportok tevékenységében.
Mint arról korábban beszámoltunk, Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig feltehetően törvénysértő módon szegődött zsoldosnak az afrikai országba, ellenük bűnvádi eljárást indított a katonai ügyészség.
Angel Tîlvăr akkori védelmi miniszter február végén rendelt el vizsgálatot annak kiderítésre: van-e olyan aktív hivatásos katonája a román hadseregnek, aki a közelmúltban a polgárháború sújtotta afrikai országban szolgált. Előzőleg olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, melyek szerint az alkotmányos rend elenni uszításért bűnvádi eljárás alá vont Călin Georgescuhoz közel álló, diverziókeltési kísérlet miatt letartóztatott zsoldoscsoport tagjai közült
Két aktív altiszt és öt hivatásos katona ellen indult eljárás, mivel fizetett gyermeknevelési szabadságuk időtartama alatt, 2023 és 2025 között különböző időszakokra Kongóba szerződtek és ezzel több törvényt is megsértettek.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Jelenleg a korhatáros nyugdíjazás, egészségügyi problémák vagy felmondás miatt tartalékos állományba helyezett katonák utólagos külföldi szerződése nem törvénysértő, közöttük is találtak 24 olyat, aki a minisztériummal kötött szerződés felbontása, majd a kongói szolgálat után visszatért a román hadseregbe. A tárca szerint ezek az esetek nem képeznek számottevő nemzetbiztonsági kockázatot, mivel olyan alacsony rangú katonákról van szó, akiknek a titkos információkhoz történő hozzáférése korlátozott.
A fogságba esett román zsoldosokat végül a román államnak kellett kimenekítenie Kongóból
Fotó: Videófelvétel
A kongói román zsoldosok ügye akkor vált témává a román médiában, amikor a tavalyi elnökválasztás félbeszakítását és a választás újrakezdését elrendelő alkotmánybírósági határozat után, december 8-án Horațiu Porta zsoldosvezért tetten érte a rendőrség, miközben húsz felfegyverzett társával együtt Bukarestbe tartott, a hatóságok szerint azzal a szándékkal, hogy a választás megszakítása ellen tiltakozó tüntetők között „káoszt szítson”. Idén február végén a legfelsőbb bíróság előzetes letartóztatást, illetve házi őrizetet rendelt el 18 diverziókeltéssel gyanúsított volt zsoldos ügyében, az időközben külföldre menekült Potra és másik két gyanúsított ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Potráról tavaly februárban is írtak a román lapok, amikor a bukaresti külügyminisztérium megerősítette, hogy két román állampolgár meghalt, további négy pedig megsebesült a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok során. A Kanal D televízió hírműsorában akkor arról számoltak be, hogy a román áldozatok a Kongói DK kormányerőit kiképző – volt hivatásos katonákból, egykori idegenlégiósokból álló – zsoldoskülönítmény tagjai, akiket egy közel-keleti és afrikai konfliktusövezeteket megjárt, medgyesi származású egykori idegenlégiós, Horațiu Potra szerződtetett és irányít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetősége vasárnap 19 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt – tájékoztatott a párt sajtószóvivője, Cristian Seidler.
Adrian Veștea szerint miniszterelnök-jelölése nem fenyegetést, hanem felelősséget jelent a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára. Ezzel szemben Gheorghe Falcă PNL-s európai parlamenti képviselő vasárnap Veștea kizárását kérte a pártból.
Az RMDSZ vezetősége vasárnap 18 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt kormányfőt – nyilatkozta Csoma Botond a Digi 24 televíziónak.
A Brassó Megyei Tanács elnökéből lett miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea több mint három évtizede tagja a PNL-nek, önkormányzati vezetőként és miniszterként is jelentős politikai tapasztalatot szerzett.
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Miután Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízatását, Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát, Brassó Megye Tanácsának elnökét és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökét kérte fel kormányalakításra.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség.
Az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányprogram szerint a területi-közigazgatási reform a kormány ,,nulladik számú prioritása”, és előfeltétele annak, hogy a program többi fejezetében felvázoltak működjenek.
Nicușor Dan államfő koszorút helyezett el szombat reggel az 1990. június 13. és 15. közötti bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművénél.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat politikai bizottságának pénteki ülése után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!