Horațiu Potra zsoldosvezér és félkatonai alakulata miatt kell megszűntetni a joghézagot
Fotó: Facebook/Horațiu Potra
A román hadsereg hivatásos katonái, a különleges szolgálatok tagjai, a csendőrök és a rendőrök 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetést kockáztatnak, amennyiben magán katonai cégekhez, paramilitáris alakulatokhoz szegődnek zsoldosnak, még ha a tartalékállományba vonulásuk után is teszik ezt – áll egy a kormány által javasolt sürgősségi rendelet tervezetében. A „zsoldosjogszabály” tervezetét nemrégiben bocsátották közvitára a belügyminisztérium honlapján.
2025. június 26., 15:052025. június 26., 15:05
2025. június 27., 16:112025. június 27., 16:11
A sürgősségi rendelet tervezete egy új cikkelyt vezetne be a büntető-törvénykönyvbe „Tiltott tevékenységekben való részvétel” címmel, amely a következőket írja elő: „A katonai vagy biztonsági jellegű tevékenységet igénylő munkakör ellátása a magánszektorban fegyveres konfliktusövezetekben, vagy ilyen cégek toborzási, kiképzési, illetve tanácsadási tevékenységeiben való részvétel – kivéve a román állami hatóságok által megbízott feladatokat – bűncselekménynek minősül, és 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel és egyes jogok gyakorlásának tilalmával büntetendő, ha azt hivatásos katonák, szerződéses katonák, rendőrök vagy büntetés-végrehajtási intézetek alkalmazottai akár aktív, akár tartalékos állományban követik el.” Magyarán megtiltanák a fegyveres testületek – az ún. erőszakszervezetek – tagjainak, hogy zsoldosként helyezkedjenek el.
A fő cél a joghézagok megszüntetése, amelyek lehetővé tették, hogy a védelmi minisztérium és a belügyminisztérium alkalmazottai nemrégiben
anélkül, hogy kiléptek volna a román állami fegyveres testületekből.
A sürgősségi rendelet tervezete hangsúlyozza, hogy mivel az aktív katonai és rendvédelmi személyzet speciális kiképzésben részesült fegyverhasználat, harcászati és beavatkozási technikák terén, az ilyen személyek felügyelet nélküli szerepvállalása konfliktuszónákban a román állami szolgálatban megszerzett tudás és tapasztalat átszivárgásához vezethet magán katonai cégekhez, sőt akár terrorista szervezetekhez is – különösen akkor, ha ezek az egyének kiképzőként vagy harcosként vesznek részt fegyveres csoportok tevékenységében.
Mint arról korábban beszámoltunk, Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig feltehetően törvénysértő módon szegődött zsoldosnak az afrikai országba, ellenük bűnvádi eljárást indított a katonai ügyészség.
Angel Tîlvăr akkori védelmi miniszter február végén rendelt el vizsgálatot annak kiderítésre: van-e olyan aktív hivatásos katonája a román hadseregnek, aki a közelmúltban a polgárháború sújtotta afrikai országban szolgált. Előzőleg olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, melyek szerint az alkotmányos rend elenni uszításért bűnvádi eljárás alá vont Călin Georgescuhoz közel álló, diverziókeltési kísérlet miatt letartóztatott zsoldoscsoport tagjai közült
Két aktív altiszt és öt hivatásos katona ellen indult eljárás, mivel fizetett gyermeknevelési szabadságuk időtartama alatt, 2023 és 2025 között különböző időszakokra Kongóba szerződtek és ezzel több törvényt is megsértettek.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Jelenleg a korhatáros nyugdíjazás, egészségügyi problémák vagy felmondás miatt tartalékos állományba helyezett katonák utólagos külföldi szerződése nem törvénysértő, közöttük is találtak 24 olyat, aki a minisztériummal kötött szerződés felbontása, majd a kongói szolgálat után visszatért a román hadseregbe. A tárca szerint ezek az esetek nem képeznek számottevő nemzetbiztonsági kockázatot, mivel olyan alacsony rangú katonákról van szó, akiknek a titkos információkhoz történő hozzáférése korlátozott.
A fogságba esett román zsoldosokat végül a román államnak kellett kimenekítenie Kongóból
Fotó: Videófelvétel
A kongói román zsoldosok ügye akkor vált témává a román médiában, amikor a tavalyi elnökválasztás félbeszakítását és a választás újrakezdését elrendelő alkotmánybírósági határozat után, december 8-án Horațiu Porta zsoldosvezért tetten érte a rendőrség, miközben húsz felfegyverzett társával együtt Bukarestbe tartott, a hatóságok szerint azzal a szándékkal, hogy a választás megszakítása ellen tiltakozó tüntetők között „káoszt szítson”. Idén február végén a legfelsőbb bíróság előzetes letartóztatást, illetve házi őrizetet rendelt el 18 diverziókeltéssel gyanúsított volt zsoldos ügyében, az időközben külföldre menekült Potra és másik két gyanúsított ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Potráról tavaly februárban is írtak a román lapok, amikor a bukaresti külügyminisztérium megerősítette, hogy két román állampolgár meghalt, további négy pedig megsebesült a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok során. A Kanal D televízió hírműsorában akkor arról számoltak be, hogy a román áldozatok a Kongói DK kormányerőit kiképző – volt hivatásos katonákból, egykori idegenlégiósokból álló – zsoldoskülönítmény tagjai, akiket egy közel-keleti és afrikai konfliktusövezeteket megjárt, medgyesi származású egykori idegenlégiós, Horațiu Potra szerződtetett és irányít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!