Tartalom helyett show-műsor az államfőválasztási kampányban

Igaz, az ország nemzetközi helyzete sem segítette ebben. Elődjei – vele ellentétben – igénybe vehettek olyan, az eliten kívülálló mankókat, mint az EU- és a NATO-csatlakozás, melyek legalább egy díszes, a hazai közvéleménynek felmutatható keretet biztosítottak, amit a politikai elit – különösen az EU esetében – azóta sem volt képes tartalommal feltölteni, de önmagukban is képesek voltak a stratégiai elképzelés meglétének látszatát kelteni” – értékelte lapunknak az újrázásra készülő államfő első mandátumának teljesítményét a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.

korábban írtuk

Letette a hivatali esküt az Orban-kabinet, a PSD máris a megbuktatásán ügyködik

Klaus Johannis államfő jelenlétében letették az esküt hétfő este a Cotroceni-palotában a Ludovic Orban által vezetett kabinet tagjai.

Szerinte Johannisnak saját elképzeléssel kellett volna előállnia, egy elnöktől ugyanis elvárható lenne olyan víziók megfogalmazása, melyek nemcsak a politikai színpad két szélét képesek átívelni, de időben is túllépnek egy öt- vagy tízéves mandátumon. Márpedig Klaus Iohannis, illetve azok a szakértők, akikkel körbevette magát, nemcsak ilyeneket nem tudtak megfogalmazni, de

Ami a szűken vett elnöki hatáskörökbe tartozó kül- és biztonságpolitikát illeti, az elemző úgy véli, Románia Klaus Johannis elnöksége alatt a NATO-ban, de főleg az EU-n belül nem tudott túllépni a közepes és nagyhatalmak lelkes és kritikátlan kiszolgálója szerepen. Mint mondta, ez akár hosszú évtizedekre behatárolhatja a mindenkori román politikai vezetés mozgásterét, hiszen bármilyen eltérés ettől a simulékony külpolitikától úgy kül-, mint belpolitikai téren is elsősorban „anomáliaként” értelmezett és lesz értelmezhető, zsarolási, illetve támadási eszközöket nyújtva az ellenérdekelt feleknek.

korábban írtuk

Több mint 75 ezren voksoltak a romániai államfőválasztás első napján külföldön

Több mint 75 ezer külföldön élő román állampolgár járult az urnákhoz az ország határain kívül kialakított szavazókörzeteknél az államfőválasztás első napján, a 21 órai urnazárásig – derül ki a Központi Választási Iroda (BEC) honlapján közzétett adatokból.

Dăncilă jelentősen erősödött

Mindezek ellenére Johannis számít a megmérettetés vasárnapi első fordulója nagy esélyesének. Pászkán Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, az eddig megjelent felmérések valóban a jelenlegi elnök viszonylag jelentős előnyét mutatják, de szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy öt évvel ezelőtt ugyanezek a felmérések Victor Ponta szintén jelentős, tíz százalékos előnyét mutatták Johannisszal szemben, ami végül az első fordulóban be is igazolódott. Viszont mégis Johannis – szintén csaknem tíz százalékos előnnyel – zárta az elnökválasztást, miközben Pontának is sikerült növelnie szavazói számát a két forduló között. Kiemelte:

De ki lehet a másik döntős az újrázni készülő államfő mellett? – kérdeztük a nagybányai származású elemzőtől. Elmondta: néhány nappal a választás előtt úgy tűnik, az USR-Plus jelöltjét, Dan Barnát a saját fegyverével, a korrupció elleni harccal sikerült – még nem teljesen világos, hogy kinek – partvonalon kívülre küldeni.

„Ha a legutóbbi európai parlamenti választási eredményeket vesszük alapul, akkor az látható, hogy az USR-PLUS nem sokkal tudja túllépni a kétmilliós szavazószámot, ami kevésnek bizonyulhat, amennyiben a PSD nem veszít elég szavazatot távolmaradás, vagy az ALDE és a Pro Románia által hivatalosan támogatott Mircea Diaconu indulása miatt.

De sorsát az fogja eldönteni, hogy a „baloldali” szavazók kemény magja mennyire hiszi el ezt az újfajta, harciasabb, karakteresebb Dăncilă-imázst, és hányan gondolják majd vasárnap, hogy Diaconu hitelesebben lépne fel bel- és külföldön” – fogalmazott a szakértő.

A PNL mindenképpen semlegesíteni akarta az USR-t, át kívánta venni tőle a PSD-s „vörös pestis” elleni harc főszerepét és ez a magyarázata, hogy a bizalmatlansági indítványt a PNL kezdeményezte – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: az időzítés, az ügy elhúzása viszont Klaus Johannis hivatalban lévő elnök érdeke volt, hiszen ezáltal megúszta, hogy a kampány mandátuma mérlegéről szóljon, a hangsúlyt áthelyezve a parlamenti cirkuszra.

például arról, hogy van-e vagy nincs elegendő szavazat a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, megszavazásához, a parlamenti ülés határozatképességéhez, a kormány megszavazásához és így tovább. Eközben a miniszterjelöltek meghallgatását is nagyjából annak hangsúlyozásával jelentéktelenítették el, hogy végső soron ez egy átmeneti, korlátozott hatáskörű, a választások lebonyolítását vállaló kormány, tehát nem érdemes politikai, gazdasági, társadalmi koncepciót elvárni tőle, nem érdemes ilyesmikről igazán komoly vitát folytatni” – vázolta az érdekeket a szakértő.

Úgy vélte, ez az állapot a PSD-nek is tökéletesen megfelelt, hiszen miközben még másfél hónappal ezelőtt úgy tűnt, hogy Victor Ponta lesz ennek az egész cirkusznak a fő haszonélvezője és kényelmesen kivárhatja, hogy az ölébe pottyanjon a szétzilált PSD, ez utóbbi párt vezetői néhány húzással visszadobták a jelentéktelenségbe Victor Pontát. Akciójukkal rámutattak:

hiszen még egy néhány tucatnyi képviselőből álló frakciót sem képes ellenőrzése alatt tartani és megakadályozni, hogy szembemenjenek a pártvezetőség döntésével – mondta Pászkán Zsolt.

Ezzel magyarázta a szakértő azt is, hogy nincs „német kártya” sem, a PSD csak az utóbbi napokban – és kizárólag néhány megyei szervezet szintjén – vette elő a „német Johannis” vs a „román Dăncilă” kampányelemet.

Kelemen Hunor meglepően intenzív kampányát, s várható választási eredményét firtató kérdésünkre Pászkán Zsolt kiemelte:

Ilyennek nevezte a fiatalok hangsúlyosabb megszólítását, a „klímaérzékenységet”, a magyar–román kapcsolatok új megközelítését, így az intenzívebb megjelenést a fő román hírcsatornák vitaműsoraiban. A szakértő szerint a november 10-i eredmények fontos adatokkal szolgálhatnak majd a szervezet vezetői és politikai elemzői számára arra vonatkozóan, hogy mely elemeken kellene javítani, illetve milyen mozgósítási eszközöket kell majd bevetni a jövő évi megmérettetéseken.

korábban írtuk

Kelemen Hunor a Krónikának: ha felkerül az étlapra, elfogyasztják a közösséget

Esélyeit illetően két lábbal jár a földön Kelemen Hunor, aki szerint azonban az erdélyi magyar emberek számára önbecsülés kérdése, hogy legyen saját jelöltjük a romániai államfőválasztáson. Az RMDSZ elnöke interjúnkban úgy vélte, a román jelöltek csak a magyarok szavazatait akarják, a problémáit nem.