
Fotó: Haáz Vince
Több mint 75 ezer külföldön élő román állampolgár járult az urnákhoz az ország határain kívül kialakított szavazókörzeteknél az államfőválasztás első napján, a 21 órai urnazárásig – derül ki a Központi Választási Iroda (BEC) honlapján közzétett adatokból. Emellett 25 200-an levélben szavaztak.
2019. november 08., 23:442019. november 08., 23:44
2019. november 09., 00:162019. november 09., 00:16
Idén először a külföldi román állampolgároknak három nap áll rendelkezésükre, hogy az erre a célra létrehozott 835 szavazókörzet egyikében az urnák elé járuljanak. A körzetek a következő program szerint tartanak nyitva: pénteken helyi idő szerint 12 és 21 óra között, szombaton és vasárnap pedig helyi idő szerint 7 és 21 óra között. Azok a szavazók, akik 21 órakor a szavazókörzetek székhelyén vagy azok előtt tartózkodnak, 23 óra 59 percig még leadhatják voksukat.
A külföldön élő román állampolárok számára 835 szavazókört rendeztek be külföldön, csaknem kétszer annyit, mint a májusi európai parlamenti (EP-) választáson, amikor hatalmas torlódás alakult ki egyes külképviseleteken és sokan több órás sorban állás után sem tudtak élni választójogukkal. Az idei EP-választásokon – amikor csak vasárnap lehetett 7 és 21 óra között voksolni, és nem jutott mindenki sorra – 385 ezer szavazatot adtak le külföldön.
Az állandó választási hatóság közlése szerint a csütörtöki határidőig 25 189 beérkezett levélszavazatot érvényesítettek. A hatóság emailben értesítette azokat, akiknek a szavazata nem érkezett meg időben postai úton, hogy voksukat – ha elküldték egyáltalán – érvénytelenítik, így választójogukat már csak személyesen gyakorolhatják valamely hazai vagy külföldi szavazókörben. A bukaresti média szerint a diaszpórában élők közül azért éltek ilyen kevesen ezzel a lehetőséggel, mert sokan attól tartottak, hogy ha leadják adataikat, akkor a román hatóságok majd meg akarják adóztatni külföldön szerzett jövedelmüket.
A romániai elnökválasztáson a voksolásra jogosult csaknem 19 millió nagykorú román állampolgár eldönti, ki legyen az ország elnöke a következő öt évben. Amennyiben a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 24-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével. A második fordulóban az a jelölt kap ötéves elnöki mandátumot, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
szóljon hozzá!