
Fotó: Haáz Vince
Több mint 75 ezer külföldön élő román állampolgár járult az urnákhoz az ország határain kívül kialakított szavazókörzeteknél az államfőválasztás első napján, a 21 órai urnazárásig – derül ki a Központi Választási Iroda (BEC) honlapján közzétett adatokból. Emellett 25 200-an levélben szavaztak.
2019. november 08., 23:442019. november 08., 23:44
2019. november 09., 00:162019. november 09., 00:16
Idén először a külföldi román állampolgároknak három nap áll rendelkezésükre, hogy az erre a célra létrehozott 835 szavazókörzet egyikében az urnák elé járuljanak. A körzetek a következő program szerint tartanak nyitva: pénteken helyi idő szerint 12 és 21 óra között, szombaton és vasárnap pedig helyi idő szerint 7 és 21 óra között. Azok a szavazók, akik 21 órakor a szavazókörzetek székhelyén vagy azok előtt tartózkodnak, 23 óra 59 percig még leadhatják voksukat.
A külföldön élő román állampolárok számára 835 szavazókört rendeztek be külföldön, csaknem kétszer annyit, mint a májusi európai parlamenti (EP-) választáson, amikor hatalmas torlódás alakult ki egyes külképviseleteken és sokan több órás sorban állás után sem tudtak élni választójogukkal. Az idei EP-választásokon – amikor csak vasárnap lehetett 7 és 21 óra között voksolni, és nem jutott mindenki sorra – 385 ezer szavazatot adtak le külföldön.
Az állandó választási hatóság közlése szerint a csütörtöki határidőig 25 189 beérkezett levélszavazatot érvényesítettek. A hatóság emailben értesítette azokat, akiknek a szavazata nem érkezett meg időben postai úton, hogy voksukat – ha elküldték egyáltalán – érvénytelenítik, így választójogukat már csak személyesen gyakorolhatják valamely hazai vagy külföldi szavazókörben. A bukaresti média szerint a diaszpórában élők közül azért éltek ilyen kevesen ezzel a lehetőséggel, mert sokan attól tartottak, hogy ha leadják adataikat, akkor a román hatóságok majd meg akarják adóztatni külföldön szerzett jövedelmüket.
A romániai elnökválasztáson a voksolásra jogosult csaknem 19 millió nagykorú román állampolgár eldönti, ki legyen az ország elnöke a következő öt évben. Amennyiben a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 24-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével. A második fordulóban az a jelölt kap ötéves elnöki mandátumot, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét.
A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) kiszámolta, hogy mennyire rúgnak átlagosan egy egyetemi hallgató havi kiadásai, valamint hogy a szociális ösztöndíj alig elég valamire és a hallgatók kiadásainak jó részét a szülők állják.
Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket készít elő annak érdekében, hogy véget vessen azoknak a gyakorlatoknak, amelyek révén egyes adófizetők elkerülik a helyi adók befizetését.
A kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentkezett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói tisztségére – derül ki egybehangzó értesülésekből.
Elutasítja Radu Miruță védelmi miniszter azt a lehetőséget, hogy Románia nukleáris fegyverek elemeit tárolja vagy ilyen fegyvereket fejlesszen.
Az Európai Unió és a Mercosur megállapodás támogatása a gazdaság általános érdekeit, nem pedig egyetlen ágazatot szolgáló stratégiai döntés eredménye – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
Hatályba lépett Romániában az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete, miután Nicușor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását.
Legalizálná a prostitúciót egy törvénytervezet, amelyet Ion Iordache, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Gorj megyei képviselője több párttársával együtt kezdeményezett.
Január 1-jétől jelentősen módosult a közalkalmazottakat megillető üdülési csekkek rendszere. Például leszállították a bérplafont, ami alapján meghatározzák a kedvezményezettek körét a tavalyi nettó 8000 lejről 6000 lejre.
szóljon hozzá!