Tamás Péter László: „fontos az Észak-Erdély-Székelyföld tengely, de nagy jelentősége van a Bánságnak is”
Fotó: Szakács Tamás
A Temesvári Magyar Napokat szervező Várbástya Egyesületet ezelőtt hat évvel életre hívó Tamás Péter László vállalkozó, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja bizakodó a Bánság fővárosában élő magyar közösség jövőjével kapcsolatban. A Krónikának nyilatkozó közösségszervező szerint Temesvárra sok magyar munkavállaló is betelepül Erdély más vidékeiről
2021. október 02., 09:582021. október 02., 09:58
– Mennyire elégedett a múlt héten 6. alkalommal megrendezett Temesvári Magyar Napokkal?
– Nagyjából elégedett vagyok. Sok dicséretet kaptunk Kolozsvárról, hogy az idei műsorfelhozatalunk gazdag volt. A magyar napokat szervező Várbástya Egyesület elnöksége igényes és színes műsorokban gondolkodott. Jó volt a zenei felhozatal is. A rockegyüttesek esetében az elmúlt hat évben igyekeztünk nagy öregjeinket meghívni, amíg még fel tudnak lépni. Valamennyire elégedetlen vagyok a gyérebb részvétellel. Három évvel ezelőtt a nyitógálán zsúfolásig megtelt az operaház. A szerényebb jelenlét azzal is magyarázható, hogy Temesvár lakosságának mintegy 35 százaléka van beoltva, így ezzel arányos lehet a magyarság átoltottsága is. Mindenképpen büszke vagyok arra, hogy az egészségügyi megszorítások ellenére sikerült megtartanunk a Temesvári Magyar Napokat.
Kezdetét vette a Temesvári Magyar Napok 6. kiadása csütörtök este a bánsági nagyváros operaházában. A résztvevőket a város német polgármestere, Dominic Fritz és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is köszöntötte.
– Temesvár és Temes megye német, illetve román vezetői a magyar napok gáláján multikulturalizmusról beszéltek. A helyi magyarság miként éli meg a román részről sokat hangoztatott sokszínűséget?
1910-ben épp fordítva állt a helyzet: a magyarok és a németek tették ki a város 85 százalékos többségét, a románság kisebb százalékban élt nálunk, mint Kolozsváron. De voltak szép számban szerbek, olaszok, bolgárok… Az 1989-es rendszerváltásig még élt Temesváron egy jelentős magyar–német–szerb közösség, mára mi maradtunk az egyetlen életképes kisebbsége a Bánságnak. Bár nem túl magas a létszámunk, messze mi vagyunk a legnagyobb kisebbség.
Többször elmondtam Dominic Fritz polgármesternek és Temesvár 2023-as Európa kulturális fővárosi teendőit felvállaló egyesület vezetőinek, hogy ezt a címet a város sokat hangoztatott multikulturalizmusával nyerte el, ezért kiemelten becsüljék meg a magyar közösséget. A város német polgármestere átlátja ennek jelentőségét. Nem tudom, hogy liberális színezetű politikai háttere ehhez hogyan viszonyul, de ő emberileg tisztában van a temesvári magyarság szerepével.
– A temesvári etnikumközi viszonyok kezelésében mekkora előrelépést jelent a Németországból Temesvárra telepedett Dominic Fritz polgármestersége?
– A korábbi polgármester, Nicolae Robu is tisztességes volt a helyi magyarsággal szemben.
Dominic Fritz azzal hoz újdonságot, hogy németországi németként – aki pár éve Erdélyben tanult meg románul – magával hozta a németországi önkormányzati modellt. Más kérdés, hogy az egy évvel ezelőtt elkezdett váltásnak mi lesz a végkicsengése, miként sikerül átalakítani a jellegzetesen romániai mentalitású polgármesteri hivatalt német modellre... Harminc embert menesztett a városházáról, akikkel perben áll. Jók a szándékai, felkészült polgármester, elképzeléseinek megvalósítása terén azonban vannak kérdőjeleim.
– Ön több évtizede Stuttgartban él, onnan jár haza Temesvárra. Milyennek tűnik Németországból egy romániai önkormányzat boldogulása?
– Onnan nézve elképesztő a különbség mind strukturálisan, mind az alkalmazottak hozzáállásában. A német önkormányzatokban hihetetlenül gyors, szorgalmas és célcentrikus munka folyik, ami teljesen különbözik a romániai munkastílustól.
Csak egy példát mondjak el a helyi önkormányzat működéséről. Amióta a magyar napokat szervezzük, szorosan együtt dolgozunk több alkalmazottal a polgármesteri hivatalból. Nem rosszakaratból, hanem a felületesen elvégzett munka miatt állandóak a bakik. A magyar napok második kiadásánál történt meg, hogy a városháza pavilonokat, sátrakat, asztalokat ígért nekünk. Többszöri érdeklődésemre megnyugtattak, hogy minden rendben.
Nem temesvári, hanem romániai jelenség ez. A rossz, átláthatatlan, sóhivatalszerű szervezés miatt történik meg, hogy az erős gazdasági háttérrel és sok adóbevétellel rendelkező településeken is – mint Temesvár – nehezen látszik meg a városgazda kezének munkája.
Fotó: Facebook/Dominic Fritz
– Ma már szinte többet tartózkodik Temesváron, mint Németországban. Hazatelepszik?
– Komolyan mérlegelem a lehetőséget. Anyai ágon a sváb felmenőink révén a kilencvenes évek elején telepedtünk ki Németországba, ahol befejeztem a Temesváron elkezdett egyetemi tanulmányaimat. De mivel idehaza is benne voltam a magyar diákéletben, ott is közösségszervezésbe fogtam. A stuttgarti alapítású Erdélyi Világszövetség elnökévé választottak, részt vettem a Magyar Katolikus Misszió munkájában, végig szerteágazó kulturális önszerveződés részese voltam. Létrehoztunk egy stuttgarti magyar klubot is, ahol sok erdélyi megfordult. Akivel beszélgettem, elgondolkoztatott a szavaikból áradó nosztalgia. Anyagilag hiába érezték magukat biztonságban, mert nem tudták feledni sem az erdélyi ízeket, sem az otthoni tájat.
– Temesvár itthon maradt sváb lakossága a kilencvenes évek elején áttelepedett Németországba, de tömegesen mentek a magyarok is. Mára leállt az exodus?
– Néhány éve csökkent a külföldre vándorlás mértéke. 1990 első hónapjaiban hatalmas sorokban álltak a svábok a temesvári törvényszék előtt, hogy a kitelepedési papírjaikat rendezzék, de mentek a magyarok is. Ma már több temesvári magyar él Németországban, mint Temesváron. Jó látni azonban, hogy a kivándorlási trend lelassult. Egyre többen jönnek rá, hogy nem néhány száz eurós fizetéskülönbség kell a sorsunkról döntsön.
Temesvár jelentős gazdasági vonzerő, igen komoly német befektetéssel. Vállalkozóként tagja vagyok a 167 német céget tömörítő bánsági gazdasági csoportnak, a Deutschsprachiger Wirtschaftsclub Banatnak. A legnagyobb temesvári vállalat, a német Continental mintegy tízezer alkalmazottat foglalkoztat, akik között szép számmal vannak Székelyföldről érkező magyarok is.
– Milyen jövőt lát a bánsági, illetve a temesvári magyarság számára?
– A Bánságban régebb sem volt sok magyar falu, a mára megmaradt néhány magyar közösség folyamatosan apad. Ezzel szemben Temesvár egy más történet, hiszen a régió legnagyobb városa, amelyben nemcsak románok élnek, hanem magyarok is más vidékekről.
A nagyvállalatokhoz vagy az IT-szektorba érkező erdélyi magyar munkaerő több helyen is felbukkan a városban, sokszor csak véletlenül szerzünk róluk tudomást. Aki nem keresi a magyar közösséget, azt a magyar intézményeknek – iskola, egyház stb. – kell megkeresniük. A komoly értelmiségi réteggel rendelkező temesvári magyar közösség az Erdély különböző részeiből érkező friss munkaerőnek köszönhetően megújulhat. Rajtunk múlik, miként tudjuk őket megkeresni és bekapcsolni Temesvár magyar vérkeringésébe.
– A Temesvári Magyar Napok nyitógáláján úgy fogalmazott, az anyaország támogatása nélkül a bánsági magyar intézmények nem működhetnének. Mire szükséges ez a támogatás?
– Szinte mindenre: a visszakapott egyházi ingatlanok felújításától a magyar iskola, az iskolabusz vagy a kulturális intézmények fenntartásáig. Romániai viszonylatban Temesváron van a legtöbb műemlék épület: a 14 ezer ingatlan között sok van a római katolikus egyház tulajdonában. Elképzelhető, hogy ezek rendbetétele mibe kerül…
Igaz, a helyi önkormányzat is sokat segít, hiszen a polgármesteri hivatal finanszírozza a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház működését, ahogyan a Várbástya Egyesület idén is jelentős összeget kapott a helyi önkormányzattól a Temesvári Magyar Napok megszervezésére.
Temesvári tiszteletbeli konzulként amúgy mindig szóvá teszem Budapesten, hogy fontos az Észak-Erdély–Székelyföld tengely, de nagy jelentősége van a Bánságnak is. Ahol ugyan megfogyatkozott a magyarság, de a régió legnagyobb városában, Temesváron változatlanul pezsgő magyar élet zajlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EMNT szolidaritást vállal az ukrajnai román közösségekkel annak kapcsán, hogy az ukrán hatóságok az oktatási reform keretében 2027. szeptember 1-jétől megszüntetik az ukrajnai Csernyivci régóban működő román tannyelvű középiskolák döntő többségét.
Esőre, havas esőre, havazásra, a szél élénkülésére és lehűlésre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Őrizetbe vettek pénteken egy moldovai állampolgárságú kamionsofőrt, akit csütörtökön értek tetten, amikor a gépjármű raktérbe rejtett fegyvereket próbált átcsempészni a határon az albiţai határátkelőnél.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!