Tamás Péter László: „fontos az Észak-Erdély-Székelyföld tengely, de nagy jelentősége van a Bánságnak is”
Fotó: Szakács Tamás
A Temesvári Magyar Napokat szervező Várbástya Egyesületet ezelőtt hat évvel életre hívó Tamás Péter László vállalkozó, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja bizakodó a Bánság fővárosában élő magyar közösség jövőjével kapcsolatban. A Krónikának nyilatkozó közösségszervező szerint Temesvárra sok magyar munkavállaló is betelepül Erdély más vidékeiről
2021. október 02., 09:582021. október 02., 09:58
– Mennyire elégedett a múlt héten 6. alkalommal megrendezett Temesvári Magyar Napokkal?
– Nagyjából elégedett vagyok. Sok dicséretet kaptunk Kolozsvárról, hogy az idei műsorfelhozatalunk gazdag volt. A magyar napokat szervező Várbástya Egyesület elnöksége igényes és színes műsorokban gondolkodott. Jó volt a zenei felhozatal is. A rockegyüttesek esetében az elmúlt hat évben igyekeztünk nagy öregjeinket meghívni, amíg még fel tudnak lépni. Valamennyire elégedetlen vagyok a gyérebb részvétellel. Három évvel ezelőtt a nyitógálán zsúfolásig megtelt az operaház. A szerényebb jelenlét azzal is magyarázható, hogy Temesvár lakosságának mintegy 35 százaléka van beoltva, így ezzel arányos lehet a magyarság átoltottsága is. Mindenképpen büszke vagyok arra, hogy az egészségügyi megszorítások ellenére sikerült megtartanunk a Temesvári Magyar Napokat.
Kezdetét vette a Temesvári Magyar Napok 6. kiadása csütörtök este a bánsági nagyváros operaházában. A résztvevőket a város német polgármestere, Dominic Fritz és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is köszöntötte.
– Temesvár és Temes megye német, illetve román vezetői a magyar napok gáláján multikulturalizmusról beszéltek. A helyi magyarság miként éli meg a román részről sokat hangoztatott sokszínűséget?
1910-ben épp fordítva állt a helyzet: a magyarok és a németek tették ki a város 85 százalékos többségét, a románság kisebb százalékban élt nálunk, mint Kolozsváron. De voltak szép számban szerbek, olaszok, bolgárok… Az 1989-es rendszerváltásig még élt Temesváron egy jelentős magyar–német–szerb közösség, mára mi maradtunk az egyetlen életképes kisebbsége a Bánságnak. Bár nem túl magas a létszámunk, messze mi vagyunk a legnagyobb kisebbség.
Többször elmondtam Dominic Fritz polgármesternek és Temesvár 2023-as Európa kulturális fővárosi teendőit felvállaló egyesület vezetőinek, hogy ezt a címet a város sokat hangoztatott multikulturalizmusával nyerte el, ezért kiemelten becsüljék meg a magyar közösséget. A város német polgármestere átlátja ennek jelentőségét. Nem tudom, hogy liberális színezetű politikai háttere ehhez hogyan viszonyul, de ő emberileg tisztában van a temesvári magyarság szerepével.
– A temesvári etnikumközi viszonyok kezelésében mekkora előrelépést jelent a Németországból Temesvárra telepedett Dominic Fritz polgármestersége?
– A korábbi polgármester, Nicolae Robu is tisztességes volt a helyi magyarsággal szemben.
Dominic Fritz azzal hoz újdonságot, hogy németországi németként – aki pár éve Erdélyben tanult meg románul – magával hozta a németországi önkormányzati modellt. Más kérdés, hogy az egy évvel ezelőtt elkezdett váltásnak mi lesz a végkicsengése, miként sikerül átalakítani a jellegzetesen romániai mentalitású polgármesteri hivatalt német modellre... Harminc embert menesztett a városházáról, akikkel perben áll. Jók a szándékai, felkészült polgármester, elképzeléseinek megvalósítása terén azonban vannak kérdőjeleim.
– Ön több évtizede Stuttgartban él, onnan jár haza Temesvárra. Milyennek tűnik Németországból egy romániai önkormányzat boldogulása?
– Onnan nézve elképesztő a különbség mind strukturálisan, mind az alkalmazottak hozzáállásában. A német önkormányzatokban hihetetlenül gyors, szorgalmas és célcentrikus munka folyik, ami teljesen különbözik a romániai munkastílustól.
Csak egy példát mondjak el a helyi önkormányzat működéséről. Amióta a magyar napokat szervezzük, szorosan együtt dolgozunk több alkalmazottal a polgármesteri hivatalból. Nem rosszakaratból, hanem a felületesen elvégzett munka miatt állandóak a bakik. A magyar napok második kiadásánál történt meg, hogy a városháza pavilonokat, sátrakat, asztalokat ígért nekünk. Többszöri érdeklődésemre megnyugtattak, hogy minden rendben.
Nem temesvári, hanem romániai jelenség ez. A rossz, átláthatatlan, sóhivatalszerű szervezés miatt történik meg, hogy az erős gazdasági háttérrel és sok adóbevétellel rendelkező településeken is – mint Temesvár – nehezen látszik meg a városgazda kezének munkája.
Fotó: Facebook/Dominic Fritz
– Ma már szinte többet tartózkodik Temesváron, mint Németországban. Hazatelepszik?
– Komolyan mérlegelem a lehetőséget. Anyai ágon a sváb felmenőink révén a kilencvenes évek elején telepedtünk ki Németországba, ahol befejeztem a Temesváron elkezdett egyetemi tanulmányaimat. De mivel idehaza is benne voltam a magyar diákéletben, ott is közösségszervezésbe fogtam. A stuttgarti alapítású Erdélyi Világszövetség elnökévé választottak, részt vettem a Magyar Katolikus Misszió munkájában, végig szerteágazó kulturális önszerveződés részese voltam. Létrehoztunk egy stuttgarti magyar klubot is, ahol sok erdélyi megfordult. Akivel beszélgettem, elgondolkoztatott a szavaikból áradó nosztalgia. Anyagilag hiába érezték magukat biztonságban, mert nem tudták feledni sem az erdélyi ízeket, sem az otthoni tájat.
– Temesvár itthon maradt sváb lakossága a kilencvenes évek elején áttelepedett Németországba, de tömegesen mentek a magyarok is. Mára leállt az exodus?
– Néhány éve csökkent a külföldre vándorlás mértéke. 1990 első hónapjaiban hatalmas sorokban álltak a svábok a temesvári törvényszék előtt, hogy a kitelepedési papírjaikat rendezzék, de mentek a magyarok is. Ma már több temesvári magyar él Németországban, mint Temesváron. Jó látni azonban, hogy a kivándorlási trend lelassult. Egyre többen jönnek rá, hogy nem néhány száz eurós fizetéskülönbség kell a sorsunkról döntsön.
Temesvár jelentős gazdasági vonzerő, igen komoly német befektetéssel. Vállalkozóként tagja vagyok a 167 német céget tömörítő bánsági gazdasági csoportnak, a Deutschsprachiger Wirtschaftsclub Banatnak. A legnagyobb temesvári vállalat, a német Continental mintegy tízezer alkalmazottat foglalkoztat, akik között szép számmal vannak Székelyföldről érkező magyarok is.
– Milyen jövőt lát a bánsági, illetve a temesvári magyarság számára?
– A Bánságban régebb sem volt sok magyar falu, a mára megmaradt néhány magyar közösség folyamatosan apad. Ezzel szemben Temesvár egy más történet, hiszen a régió legnagyobb városa, amelyben nemcsak románok élnek, hanem magyarok is más vidékekről.
A nagyvállalatokhoz vagy az IT-szektorba érkező erdélyi magyar munkaerő több helyen is felbukkan a városban, sokszor csak véletlenül szerzünk róluk tudomást. Aki nem keresi a magyar közösséget, azt a magyar intézményeknek – iskola, egyház stb. – kell megkeresniük. A komoly értelmiségi réteggel rendelkező temesvári magyar közösség az Erdély különböző részeiből érkező friss munkaerőnek köszönhetően megújulhat. Rajtunk múlik, miként tudjuk őket megkeresni és bekapcsolni Temesvár magyar vérkeringésébe.
– A Temesvári Magyar Napok nyitógáláján úgy fogalmazott, az anyaország támogatása nélkül a bánsági magyar intézmények nem működhetnének. Mire szükséges ez a támogatás?
– Szinte mindenre: a visszakapott egyházi ingatlanok felújításától a magyar iskola, az iskolabusz vagy a kulturális intézmények fenntartásáig. Romániai viszonylatban Temesváron van a legtöbb műemlék épület: a 14 ezer ingatlan között sok van a római katolikus egyház tulajdonában. Elképzelhető, hogy ezek rendbetétele mibe kerül…
Igaz, a helyi önkormányzat is sokat segít, hiszen a polgármesteri hivatal finanszírozza a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház működését, ahogyan a Várbástya Egyesület idén is jelentős összeget kapott a helyi önkormányzattól a Temesvári Magyar Napok megszervezésére.
Temesvári tiszteletbeli konzulként amúgy mindig szóvá teszem Budapesten, hogy fontos az Észak-Erdély–Székelyföld tengely, de nagy jelentősége van a Bánságnak is. Ahol ugyan megfogyatkozott a magyarság, de a régió legnagyobb városában, Temesváron változatlanul pezsgő magyar élet zajlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Románia állandó népessége 19,041 millió fő volt 2026. január 1-jén, 1829-cel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter pénteken közölte, nem áll szándékában a diákoknak szociális ösztöndíj formájában nyújtott éves támogatás csökkentését javasolni a kormánynak.
Szeptember elején újabb egyeztetést tart a pártokkal a miniszterelnök-jelölt kiválasztásáról – jelentette be Nicușor Dan államfő csütörtök este.
Nicușor Dan elnök csütörtök este kijelentette, hogy véleménye szerint Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka nem vett részt a forradalom vagy a bányászjárás idején történt tüntetések leverésében.
Elsüllyedt egy dominikai zászló alatt közlekedő teherhajó csütörtökön este a Fekete-tengeren, nem messze a román partoktól. Nicușor Dan államfő közölte: a járművet találat érte a román felségvizek közvetlen közelében.
Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!