Kellenek a bábák a szülőszobában: van létjogosultsága a szülésznőképzés újraindításának

Annak ellenére, hogy európai szinten itt a legmagasabb a gyermekágyi és csecsemőhalandóság aránya, Románia az egyetlen európai ország, ahol a szülésznői szakmát a kihalás veszélye fenyegeti, 500-nál kevesebb bába van jelenleg az országban, és számuk folyamatosan csökken” – olvasható a nyílt levélben.

Az egyesület szerint emiatt elengedhetetlen az ország orvosi egyetemein újraindítani a szülésznőképzést annak érdekében, hogy minden szülészeti és újszülöttosztályra jusson szakember, aki „hozzájárul az ellátás minőségének javulásához, a szövődmények és a szükségtelen beavatkozások csökkenéséhez, és ezáltal a romániai egészségügyi rendszer költségeinek mérsékléséhez”.

A független bábák aláhúzzák: a Romániában hatályos, az európai jogszabályokkal összhangban levő törvény biztosítja a szülésznői tevékenység önálló, feltétel nélküli gyakorlásának jogát. „Jelenleg az általános orvosi asszisztens, a szülésznő és az egészségügyi asszisztens szakma gyakorlására vonatkozó módszertani szabályok előírják, hogy a szülésznők egészségügyi tevékenységüket csak megbízott szolgáltatásként, kizárólag orvosi rendelésre vagy azzal a feltétellel gyakorolják, hogy az orvos bármikor beavatkozhat” – mutat rá a közlemény.

korábban írtuk

A szülésznőképzés újraindítását kéri az egészségügyi oktatási intézményekben a Független Bábák Egyesülete

A romániai Független Bábák Egyesülete (AMI) Alexandru Rafila egészségügyi miniszternek címzett nyílt levélben kérte a szülésznőképzési programok újbóli elindítását az egészségügyi oktatási intézményekben.

Hungarikum a védőnői hálózat és a terhesgondozás

„Nagy múltja van Erdélyben a bábaság intézményének, már a 18. századtól volt bábaképzés, a két világháború között is jól működött, létezett a közösségi bába intézménye” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szabó Béla orvosprofesszor, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Aláhúzta: a terhesgondozás és a védőnői hálózat hungarikum, régen Magyarországon bába és védőnő is segítette a szülő nőket, a kismamákat.

A hatvanas években ugyan újraindult egyfajta bábaképzés, de nem vették komolyan a szakmát, a kötelező hét osztály után még két évet tanultak a bábák, tehát kilenc osztály elvégzése után nyertek képesítést. Akkor társult a bába megnevezéshez egy pejoratív jelentés, ha az orvos a kórházban nem volt megelégedve az asszisztens teljesítményével, azt mondta, hogy bábaként dolgozik” – idézte fel a pályája kezdetét Szabó Béla. Hozzáfűzte: közben nyugaton a szülésznő egy elismert, megbecsült foglalkozás, úgy tekintenek rájuk, mint az orvosokra, ügyvédekre.

Különböző megoldások születtek, volt, ahol a professzor szóbeli ajánlására alkalmazták a szülésznőt, és akadt, ahol mégis megszervezték a versenyvizsgát.

Jelenleg a marosvásárhelyi kórházban a szülőszobán kizárólag szülésznők dolgoznak, ám mivel már tíz éve megszűnt a képzés, nincs utánpótlás, ismertette a helyzetet a szülészet-nőgyógyászat vezetője. Arra is kitért, a nyugati országokban általában szabadfoglalkozásúként dolgoznak a bábák, szerződéses viszonyban állnak a kórházakkal, s ez az intézménynek is megfelel, mert nem kell különböző járulékokat fizetnie utánuk.

A rendszer – az orvosprofesszor elmondása szerint – általában úgy működik, hogy amikor érkezik a szülő nő, hívják az éppen soron következő bábát, aki gyakorlatilag „beköltözik” a kismama mellé, amikor pedig a szülés lezajlik, hazamegy, és kiszámlázza a ledolgozott órákat.

Szabó Béla rámutatott, nálunk a képzett bábák sem nyerték vissza ezt a státust, hogy önállóan vezethetnek szülést. „Nemcsak a képzést kell újraindítani, hanem a bábák státusát is szabályozni kellene, hogy önállóan levezethessék a szüléseket, ám visszanyesve a vadhajtásokat, hogy orvos nélkül akár a kismama otthonában is megtehessék. Ugyanakkor a közösségi bába intézményének az újraalakítására is hasznos lenne.

– részletezte Szabó Béla, egyértelműen állást foglalva a képzés és a szakma létjogosultsága mellett.

– fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Cosma Sonja nagyváradi dúla.

Rámutatott: azokban az országok, amelyekben elismerik a bábai modellt, és figyelembe veszik a perinatális időszak egyre bővülő kutatási eredményeit, nagyobb hangsúlyt kapnak a szülésznők, és mellettük a dúlák is, a szülésznők pedig orvosi felügyelet és felülbírálat nélkül végzik a munkájukat, szakorvoshoz csak igazán indokolt helyzetben fordulnak. Ha ezt semmi nem indokolja, akkor a szülésznő, valamint a helyi vagy a választott dúla van jelen a szülésnél az édesanyával és esetleges kísérőivel.

„Nagyon szomorú, hogy Románia úgy áll a szüléshez, és ezzel együtt egy új nemzedék, a jövő megszületéséhez, hogy nemhogy nem veszi figyelembe a legújabb kutatások eredményeit és a WHO ajánlásait, de még szülésznőket sem akar kiképezni” – rótta fel Cosma Sonja.

Egyúttal Thomas R. Verny pszichiáternek, a Pre- és Perinatális Pszichológiai és Egészség Társaság (Association for Pre- and Perinatal Psychology and Health, APPPAH) alapítójának egy kijelentését is idézte, amellyel éppen a napokban találkozott, és amely így szól: „Napjaink erőszakos világának békéssé formálásához legelőször azt kell megváltoztatnunk, ahogy gyermekeinkkel bánunk, mégpedig életük legelső pillanatától kezdve.” „Ez azt jelenti, hogy biztonságot, megnyugtatást, erőt és támaszt adó személyekre van a leginkább szükség egy szülésnél. Az ehhez vezető első lépcső lenne a szülésznőképzés újraindítása több egyetemen is. És talán ezzel egy időben meg lehetne reformálni a szülésznőkre vonatkozó módszertani szabályokat is, melyeket a romániai Független Bábák Egyesülete is kért és javasolt” – szögezte le a nagyváradi dúla.