
Nem ragadós a példa? Tőlünk nyugatabbra is szülésznő vezeti le a szülést
Fotó: 123RF
A bábaság intézményének megvan a létjogosultsága, ám nem elég a szülésznőképzést újraindítani, a bábák státusát is szabályozni kellene – vallják a Krónika által megkeresett érintettek, akiket azt követően faggattunk, hogy a romániai Független Bábák Egyesülete nyílt levélben kérte az egészségügyi minisztériumtól a szülésznőképzés újraindítását.
2022. október 15., 14:102022. október 15., 14:10
2022. október 15., 14:132022. október 15., 14:13
A szülésznőképzési programok újbóli elindítását kéri a romániai egészségügyi oktatási intézményekben a Független Bábák Egyesülete (AMI) az Alexandru Rafila egészségügyi miniszterhez címzett nyílt levelében. Az egyesület képviselői minap kiadott közleményükben emlékeztettek: az ország orvosi egyetemein megszüntették ezt a szakképesítést, és Románia az egyetlen európai ország, ahol a szülésznői szakmát „a kihalás veszélye fenyegeti”.
Annak ellenére, hogy európai szinten itt a legmagasabb a gyermekágyi és csecsemőhalandóság aránya, Románia az egyetlen európai ország, ahol a szülésznői szakmát a kihalás veszélye fenyegeti, 500-nál kevesebb bába van jelenleg az országban, és számuk folyamatosan csökken” – olvasható a nyílt levélben.
Az egyesület szerint emiatt elengedhetetlen az ország orvosi egyetemein újraindítani a szülésznőképzést annak érdekében, hogy minden szülészeti és újszülöttosztályra jusson szakember, aki „hozzájárul az ellátás minőségének javulásához, a szövődmények és a szükségtelen beavatkozások csökkenéséhez, és ezáltal a romániai egészségügyi rendszer költségeinek mérsékléséhez”.
A független bábák aláhúzzák: a Romániában hatályos, az európai jogszabályokkal összhangban levő törvény biztosítja a szülésznői tevékenység önálló, feltétel nélküli gyakorlásának jogát. „Jelenleg az általános orvosi asszisztens, a szülésznő és az egészségügyi asszisztens szakma gyakorlására vonatkozó módszertani szabályok előírják, hogy a szülésznők egészségügyi tevékenységüket csak megbízott szolgáltatásként, kizárólag orvosi rendelésre vagy azzal a feltétellel gyakorolják, hogy az orvos bármikor beavatkozhat” – mutat rá a közlemény.

A romániai Független Bábák Egyesülete (AMI) Alexandru Rafila egészségügyi miniszternek címzett nyílt levélben kérte a szülésznőképzési programok újbóli elindítását az egészségügyi oktatási intézményekben.
„Nagy múltja van Erdélyben a bábaság intézményének, már a 18. századtól volt bábaképzés, a két világháború között is jól működött, létezett a közösségi bába intézménye” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szabó Béla orvosprofesszor, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Aláhúzta: a terhesgondozás és a védőnői hálózat hungarikum, régen Magyarországon bába és védőnő is segítette a szülő nőket, a kismamákat.
A hatvanas években ugyan újraindult egyfajta bábaképzés, de nem vették komolyan a szakmát, a kötelező hét osztály után még két évet tanultak a bábák, tehát kilenc osztály elvégzése után nyertek képesítést. Akkor társult a bába megnevezéshez egy pejoratív jelentés, ha az orvos a kórházban nem volt megelégedve az asszisztens teljesítményével, azt mondta, hogy bábaként dolgozik” – idézte fel a pályája kezdetét Szabó Béla. Hozzáfűzte: közben nyugaton a szülésznő egy elismert, megbecsült foglalkozás, úgy tekintenek rájuk, mint az orvosokra, ügyvédekre.
Fotó: Haáz Vince
Románia európai uniós csatlakozása előtt vállalta, hogy újraindítja a bábaképzést, Marosvásárhelyen Szabó Bélát bízták meg a szervezéssel, és az egyetem felkészültsége alapján az uniós képviselők éppen Marosvásárhelyen ellenőrizték, hogy ezt a feltételt megfelelően teljesítette-e az ország. A képzés Marosvásárhelyen nyolc évig működött, akkor arra hivatkozva szüntette meg az egyetem vezetősége, hogy túl kicsi a beiskolázási szám, ráadásul még két nyelven is kell működtetni, így nem éri meg a ráfordítást. Végül szinte az egész országban megszűnt a képzés, annak ellenére, hogy a rövid fellángolás alatt Kolozsváron még külön kart is létesítettek.
Szabó Béla ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket: amikor a képzés működött, nehézséget okozott, hogy nem tudták, mit kezdjenek a végzősökkel. Marosvásárhelyen például az első évfolyam végzése után még három évbe telt, míg a kórház alkalmazta őket.
Különböző megoldások születtek, volt, ahol a professzor szóbeli ajánlására alkalmazták a szülésznőt, és akadt, ahol mégis megszervezték a versenyvizsgát.
Jelenleg a marosvásárhelyi kórházban a szülőszobán kizárólag szülésznők dolgoznak, ám mivel már tíz éve megszűnt a képzés, nincs utánpótlás, ismertette a helyzetet a szülészet-nőgyógyászat vezetője. Arra is kitért, a nyugati országokban általában szabadfoglalkozásúként dolgoznak a bábák, szerződéses viszonyban állnak a kórházakkal, s ez az intézménynek is megfelel, mert nem kell különböző járulékokat fizetnie utánuk.
A rendszer – az orvosprofesszor elmondása szerint – általában úgy működik, hogy amikor érkezik a szülő nő, hívják az éppen soron következő bábát, aki gyakorlatilag „beköltözik” a kismama mellé, amikor pedig a szülés lezajlik, hazamegy, és kiszámlázza a ledolgozott órákat.
Szabó Béla rámutatott, nálunk a képzett bábák sem nyerték vissza ezt a státust, hogy önállóan vezethetnek szülést. „Nemcsak a képzést kell újraindítani, hanem a bábák státusát is szabályozni kellene, hogy önállóan levezethessék a szüléseket, ám visszanyesve a vadhajtásokat, hogy orvos nélkül akár a kismama otthonában is megtehessék. Ugyanakkor a közösségi bába intézményének az újraalakítására is hasznos lenne.
– részletezte Szabó Béla, egyértelműen állást foglalva a képzés és a szakma létjogosultsága mellett.
Fotó: Pixabay
„A mai kor embere nagyon eltávolodott a természettől, és ezzel együtt nagyon sok természetes állapottól és helyzettől. Ebbe – rengeteg mindenen túl – a szülés is beletartozik. A szülés egy élettani folyamat, a legtöbb esetben csak támogatni kellene, nem pedig beleavatkozni és legkevésbé irányítani. Ezt a szemléletet támogatják a dúlák, és megfelelő szaktudás mellett a szülésznők is.
– fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Cosma Sonja nagyváradi dúla.
Rámutatott: azokban az országok, amelyekben elismerik a bábai modellt, és figyelembe veszik a perinatális időszak egyre bővülő kutatási eredményeit, nagyobb hangsúlyt kapnak a szülésznők, és mellettük a dúlák is, a szülésznők pedig orvosi felügyelet és felülbírálat nélkül végzik a munkájukat, szakorvoshoz csak igazán indokolt helyzetben fordulnak. Ha ezt semmi nem indokolja, akkor a szülésznő, valamint a helyi vagy a választott dúla van jelen a szülésnél az édesanyával és esetleges kísérőivel.
„Nagyon szomorú, hogy Románia úgy áll a szüléshez, és ezzel együtt egy új nemzedék, a jövő megszületéséhez, hogy nemhogy nem veszi figyelembe a legújabb kutatások eredményeit és a WHO ajánlásait, de még szülésznőket sem akar kiképezni” – rótta fel Cosma Sonja.
Egyúttal Thomas R. Verny pszichiáternek, a Pre- és Perinatális Pszichológiai és Egészség Társaság (Association for Pre- and Perinatal Psychology and Health, APPPAH) alapítójának egy kijelentését is idézte, amellyel éppen a napokban találkozott, és amely így szól: „Napjaink erőszakos világának békéssé formálásához legelőször azt kell megváltoztatnunk, ahogy gyermekeinkkel bánunk, mégpedig életük legelső pillanatától kezdve.” „Ez azt jelenti, hogy biztonságot, megnyugtatást, erőt és támaszt adó személyekre van a leginkább szükség egy szülésnél. Az ehhez vezető első lépcső lenne a szülésznőképzés újraindítása több egyetemen is. És talán ezzel egy időben meg lehetne reformálni a szülésznőkre vonatkozó módszertani szabályokat is, melyeket a romániai Független Bábák Egyesülete is kért és javasolt” – szögezte le a nagyváradi dúla.
Lejárt az önkormányzatok számára megszabott határidő, így mostantól elvileg minden romániai település lakóinak lehetőségük kellene legyen arra, hogy a Ghișeul.ro rendszerében, sorban állás nélkül fizessék be helyi adóikat és illetékeiket.
Az USR felszólította az ANI-t, hogy haladéktalanul tegye közzé azoknak a helyi és megyei önkormányzati képviselőknek a névsorát és párthovatartozását, akik választott tisztségük mellett valamely közintézménnyel is munkaviszonyban állnak.
A Ceaușescu-rendszer titkosrendőrsége, a Securitate az 1980-as évek végén rendszeresen toborzott kiskorú informátorokat az iskolák padsoraiból – gyakran a tanárok aktív közreműködésével, a szülők tudta és beleegyezése nélkül.
Miközben a romániai háztartások internet-hozzáférése már meghaladja az európai uniós átlagot, a lakosság digitális készségei tekintetében az ország az utolsó helyen áll a huszonhét tagállam között.
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben – jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Befolyással üzérkedés gyanúja miatt kihallgatásra idézte be kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Cristina Trăilă kormányfőtitkár-helyettest.
A cernavodai atomerőmű mindkét leállított reaktora biztonságos állapotban van, a biztonsági paramétereket betartják, nincs semmilyen üzemeltetési vagy nukleáris biztonsági kockázat.
Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Nicușor Dan államfő szeptemberben újabb miniszterelnök-jelöltet nevez meg a pártokkal folytatott újabb tárgyalások után – jelentette ki Eugen Tomac, az elnök tiszteletbeli tanácsadója.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama növekedni fog.
szóljon hozzá!