Teodor Meleșcanu és Szijjártó Péter
Fotó: MTI
Magyarországnak és a Romániában élő magyarságnak is egyértelmű érdeke, hogy a két ország között jó kapcsolat legyen, ezért mind a magyar, mind a román fél sokat tett az utóbbi időben – mondta az MTI-nek nyilatkozva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bukarestben, miután találkozott Teodor Meleșcanuval, a román diplomácia vezetőjével.
2018. november 09., 13:222018. november 09., 13:22
2018. november 09., 13:472018. november 09., 13:47
A magyar diplomácia vezetője megemlítette: olyan érzékeny, a magyar fél számára fontos kérdésekben sikerült előrelépést elérni, mint a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraindítása, a tanügyi törvény módosítása és a tankönyvszabályozás.
„Kifejezetten nagyra becsüljük azt, hogy a marosvásárhelyi katolikus líceumnak az újraindítását a román kormány az ígéreteinek megfelelően elérte, így szeptembertől a magyar gyerekek Marosvásárhelyen újra a katolikus magyar iskolában tudnak tanulni, mint ahogy a román tanügyi törvény módosítása vonatkozásában is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatainak megfelelő jogszabály született. A tankönyvekre vonatkozó szabályozást is úgy módosították Romániában, hogy a magyar gyerekeknek szánt tankönyveket a magyar pedagógusok dolgozhatják ki, ezek mind pozitív irányba mutatnak a magyar nemzeti közösség szempontjából itt Romániában, Erdélyben, a Székelyföldön” – közölte a tárcavezető.
Hozzátette, az elmúlt időszakban nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy a párbeszéd és a stratégiai partnerség jellemezze Magyarország és Románia kapcsolatát, és szerinte el kell ismerni, hogy a jelenlegi román kormány is sokat tett ennek érdekében. Román vendéglátójával folytatott megbeszélése témáit sorolva a külgazdasági és külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a következő időszakban a két ország szorosabbra fűzze energetikai együttműködését. Elmondta: a magyar és román oldalon zajló infrastruktúrafejlesztések nyomán jövő évtől fizikai lehetőség lesz 1,75 milliárd, 2022-től pedig 4,4, milliárd köbméternyi gáz magyarországi irányú szállítására évente.
„Reméljük, hogy a Fekete-tengeren található gázmezők kitermeléséről minél előbb döntést hoznak az amerikai és osztrák–román gázipari vállalatok, amelyekkel a szükséges szerződéseket minél előbb meg tudjuk kötni. Mindent megteszünk, hogy hosszú távon Romániából is tudjunk gázt vásárolni, mindenesetre ennek a fizikai feltételei jövő évtől elő fognak állni” – magyarázta. Meleșcanuval megállapodtak arról, hogy a helyi közösségek életét megkönnyítendő, a Dombegyházánál (romániai oldalon Kisvarjas) és Eleknél (romániai oldalon Ottlaka) található, jelenleg heti egy alkalommal nyitva tartó határátkelőhelyeket állandóan nyitva tartóvá teszik, 2020 végére pedig a magyar M4-es és a román A3-as autópálya összekötése megtörténik, ettől kezdődően Nagyvárad gyorsforgalmi úton is elérhető lesz Magyarországról.
Szijjártó közölte, a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasút tervének előkészítése is jól halad, a magyar fél egymilliárd forintot különített el a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. „Hasonlóan látjuk az Ukrajnában a kisebbségekkel kapcsolatban előállt helyzetet is. Ukrajna megsérti a kisebbségek nemzetközi jogszabályokban rögzített jogait, mind a román, mind a magyar közösségtől számos, a nyelvhasználathoz, oktatáshoz fűződő jogot elvettek, és bár más-más stratégia mentén haladunk, egyetértünk abban, hogy ez egy nemzetközi jogsértés, amelynek megszüntetését minél hamarabb el kell érni” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szent a béke. A román diplomácia vezetője hivatalában fogadja magyar kollégáját
Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev
Szijjártó Péter köszönetet mondott Teodor Meleșcanunak, hogy a román külügyminiszter pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) EP-képviselői a Sargentini-jelentés ellen szavaztak, kiálltak Magyarország mellett. „Arról biztosítottam a külügyminiszter urat, hogy Magyarország sem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen” – szögezte le Szijjártó Péter. Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a román centenárium – az Erdély és a Román királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulójának – kérdése, Szijjártó Péter elmondta: ez mindig szóba kerül, a maga részéről a kölcsönös tisztelet fontosságára hívta fel a román külügyminiszter figyelmét, amire a magyar kormány egyébként általában a külpolitikáját alapozza.
„Tudomásul kell venni, hogy bizonyos történelmi dátumok mást-mást jelentenek különböző nemzetek, különböző országok számára. Egy történelmi dátum jelenthet örömet az egyik oldalon és fájdalmat a másikon. Ezt tiszteletben kell tartanunk, és nem szabad arra kényszerítenünk a másikat, hogy hasonlóképpen érezzen. Azt kértem, tartsuk tiszteletben egymás érzéseit, és ne akarjunk egymásra kényszeríteni semmilyen álláspontot” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Bukaresti látogatása alkalmával Szijjártó Péter Liviu Dragnea házelnökkel, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével is megbeszélést folytat, délután pedig Kolozsváron találkozik Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, erdélyi magyar vállalkozókkal és az egyházak vezetőivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint az idei év első öt hónapjának költségvetési adatai azt mutatják, hogy a múlt év ugyanezen időszakához képest több mint 40 százalékkal, 64 milliárd lejről 36 milliárd lejre csökkent a deficit.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) craiovai polgármestere, Lia Olguța Vasilescu szerint elegendő parlamenti támogatás állhat össze egy Sorin Grindeanu által vezetett, egyszínű PSD- kormány mögött – akár az RMDSZ szavazataival is.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás