Fotó: Veres Nándor
Korlátozások mellett, de kinyithatnak szeptember elsejétől az éttermek, a kávézók, a mozik és a színházak – döntött csütörtök késő esti ülésén az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság (CNSU). A klubok és diszkók viszont továbbra is zárva maradnak.
2020. augusztus 28., 08:022020. augusztus 28., 08:02
2020. augusztus 28., 08:172020. augusztus 28., 08:17
A most elfogadott, 43-as számú határozat értelmében 2020. szeptember elsejétől kinyithatnak a vendéglők és kávézók belső terei – a szállodákban is –, viszont csak azokban a megyékben, ahol az elmúlt 14 napban a koronavírussal fertőzöttek száma nem haladta meg ezer lakosra számítva az 1,5-öt.
A dokumentum értelmében ugyanakkor
Nagyobb lehet viszont azoknak a száma, akik magánrendezvényeken, képzéseken/workshopokon vehetnek részt:
betartva az egészségügyi minisztérium által elfogadott szabályrendszert.
A játéktermek is csak azokban a megyékben tarthatnak nyitva, ahol az elmúlt 14 napban a Covid-19-cel fertőzöttek száma nem magasabb, mint 1,5 fő ezer lakosra vetítve.
A klubok, diszkók és bárok tevékenységének felfüggesztéséről szóló intézkedést viszont a csütörtök este elfogadott határozat is fenntartja.
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház Biró István
és csak ott, ahol az éttermekhez hasonlóan az elmúlt 14 napban a koronavírussal fertőzöttek száma nem haladta meg ezer lakosra számítva az 1,5-öt.
A drive-in típusú tevékenységek – mint az autós mozik vagy koncertek – megszervezése és lebonyolítása csak abban az esetben engedélyezett, ha egy személygépkocsiban csak egy háztartásban élő személyek ülnek, vagy legtöbb hárman vannak.
Fotó: Pinti Attila
ülőhelyeket kell számukra biztosítani egymástól legalább két méterre, és továbbra is kötelező a védőmaszk viselése.
Ludovic Orban miniszterelnök csütörtöki bejelentése értelmében a beltéri kulturális eseményekre vonatkozó rendeletet még pénteken közvitára bocsátják. A dokumentumot közösen dolgozza ki és teszi közzé a kulturális, illetve az egészségügyi minisztérium. Az éttermek beltéri tevékenységéről az egészségügyi és a gazdasági tárca, valamint az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) elnöke ad ki közös rendeletet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!