
Fotó: Rgnpress.ro
Nemzetbiztonsági kockázatot vizionál Eugen Popescu, a Határon Túli Románokért Alapítvány ügyvezető elnöke arra az esetre, ha a románok tömegesen elhagynák a Székelyföldet.
2017. augusztus 17., 17:212017. augusztus 17., 17:21
2017. augusztus 17., 20:122017. augusztus 17., 20:12
Popescu a székelyföldi román szervezetek részvételével megtartott, rendszerint a Székelyföldön élő románok vélt sérelmeit felsoroló, magyarellenes felhangokkal tarkított marosfői nyári egyetemen szerdán felszólalva arról beszélt:
„Közép- és hosszú távon pedig ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági problémává válhat. Remélem, mindez a román hatóságokban is tudatosul, mivel konkrét intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy ez ne történjen meg. (...) Amennyiben a két megyében élő románok eltűnnek, itt egy etnikailag tiszta övezet jön létre. Máris vannak olyan szélsőségesek, akik kijelentették, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések etnikailag tiszták.
A két megye Románia közepében található, történelmük mélységesen kihatott a román államra és a román mentalitásra, itt a Magyar Autonóm Tartományra vagy a második bécsi döntés idejére gondolok” – mondta Popescu.
Állítása szerint
Példaként a Kovászna megyei Dobolyt hozta fel, ahol szerinte a helyi románok már csak a templomban beszélnek románul, maguk között viszont inkább a magyar nyelvet használják.
„Vagyis egy állam többségi nemzetének tagjait a saját államukban egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ilyesmi egyetlen EU-tagállamban, a világ egyetlen államában sem történik. A román államnak lépnie kellene, mivel
– jelentette ki Popescu, a Balkán viszonyait tanulmányozó, meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva, ezért úgy vélte, a román államnak közbe kell lépnie, hogy bármely román közösség megőrizhesse az identitását. Ehhez külön költségvetési pénzek elkülönítését tartja szükségesnek.
A rendezvény többi felszólalója is a románok elvándorlását, illetve a román nemzeti identitás megőrzése útjába gördülő akadályokat tette szóvá.
Nicușor Dan nem úgy járt el, hogy növelje a bizalmat közte és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között, amikor a párt tudta nélkül Adrian Veșteát nevezte ki miniszterelnöknek – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
SPYDER mobil légvédelmi rendszer beszerzéséről írt alá Románia stratégiai keretmegállapodást az izraeli Rafael Advanced Defense Systems céggel a; a szerződés becsült értéke meghaladja a 2 milliárd eurót.
Nicușor Dan szerint a korábbi kormányalakítási megbízások után még volt alapja annak a várakozásnak, hogy az új kabinet megkapja a parlament bizalmát, mostanra azonban bizonyossá vált, hogy egy újabb kormányfőjelölt nem szerezne többséget.
Robbanótöltettel felszerelt drón maradványaira bukkantak Tulcea megyében. Idén 15 drón hatolt be illetéktelenül a román légtérbe, és 14 esetben azonosítottak drónokat vagy drónmaradványokat román területen – közölte a védelmi minisztérium.
Kedden is vörös, vagyis harmadfokú hőségriasztás van érvényben Románia háromnegyed részén; helyenként 40 Celsius-fok feletti nappali csúcsértékek várhatók – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Országszerte több mint 40 személy szorult orvosi ellátásra hétfőn a kánikula miatt, közülük 31-et kórházba szállítottak. Egy személy életét vesztette.
Vélhetően korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad Románia élén a következő hetekben, hónapokban is, miután a szerdán kezdődő parlamenti szünetig vajmi kevés az esély arra, hogy a pártok megállapodásra jussanak egy új kabinetről.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), Románia egyik legnagyobb érdekvédelmi szövetsége hétfőn felhívta a figyelmet: a munkáltatóknak gondoskodniuk kell az alkalmazottak egészségügyi védelméről kánikula idején.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kész bármelyik politikussal tárgyalni egy kormánytöbbségről – jelentette ki hétfőn Petrișor Peiu.
szóljon hozzá!