Klaus Johannis román elnök 2017-ben Csíkszeredában
Fotó: presidency.ro
A csütörtöki román lapok a közelgő választásokkal, a politikai haszonszerzés szándékával magyarázzák Klaus Johannis elnök előző napi – az ellenzéki szociáldemokratákat „Erdély magyaroknak adásával” vádoló, és Orbán Viktornak tett engedményekkel gyanúsító – nyilatkozatát, ugyanakkor több cikkíró is bírálja a román államfő szokatlanul éles, nacionalista hangnemét.
2020. április 30., 14:002020. április 30., 14:00
2020. április 30., 14:242020. április 30., 14:24
A román publicisták – miként a román társadalom nagy része – abból indulnak ki, hogy Székelyföld területi autonómiája elfogadhatatlan, hiszen az ország székszakítását látják benne, amely által Románia szerintük elveszítené szuverenitását területének egy része felett. Így azt is nyilvánvalónak tekintik, hogy a románság számára szégyenletes, elfogadhatatlan fejlemény volt, amikor a koronavírus-járvány miatt ritkábban ülésező – a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, Marcel Ciolacu által elnökölt – képviselőház kifutott a tervezet megvitatására rendelkezésre álló határidőből, s így kénytelen volt „hallgatólagosan elfogadottként” átküldeni a szenátusba a Székelyföld autonómiastatútumát.
Durva magyarellenes kirohanást intézett szerdán délben Klaus Johannis államfő annak kapcsán, hogy a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító törvénytervezetet.
A liberális Adevărul napilap vezércikkírója, Ion M. Ioniță szerint a szász származású Johannis, akinek évekig kellett tűrnie a PSD nacionalista támadásait amiatt, hogy ő nem román, nem akarta kihagyni a magas labdát, hogy éppen a nacionalista kártyával vághat vissza, mérhet „megsemmisítő csapást” politikai ellenfelére. A szerző szerint az elnök másik célja az volt, hogy leválassza az RMDSZ-t a PSD-ről, meggátolni azt, hogy a baloldali parlamenti többség továbbra is nyíltan összefogjon a törvényhozásban a Johannishoz közel álló jobbközép kormánnyal szemben. Szintén az Adevărul blogrovatában Alexandru Manda volt diákvezér csalódottságának adott hangot, azt állítva, hogy kisebbségi Johannis volt az utolsó politikus, akiből kinézte volna ezt az „elvadult nacionalizmust”.
„Johannis, aki minden román elnöke kellene legyen, nem volt más, mint a (kormányon lévő) Nemzeti Liberális Párt (PNL) szócsöve, és az egyik legaljasabb témával, az etnikai megosztással, a hamis magyar-román konfliktussal indított támadást a választási kampányban” – idézte összeállításában az MTI a cikk szerzőjét.
Călin Popescu-Tăriceanu, az ellenzéki Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke felszólította az államfőt, álljon a parlament elé és bizonyítsa be, hogy a PSD titkos megállapodást kötött egy idegen hatalommal arról, hogy lemond az ország területének egy részéről, ellenkező esetben le kell mondania.
A jobboldali államfő korábbi korrupcióellenes retorikáját következetesen támogató G4Media portál elemzője, Cristian Pantazi ezúttal úgy véli: Johannis választási céllal „csinált bolhából elefántot”, és minden bizonyíték nélkül vádolta meg a PSD-t azzal, hogy titkos megállapodást kötött Orbán Viktorral.
A szerző szerint a román elnöki hivatalban Magyarországgal kapcsolatban felgyülemlett frusztráció sem lehet elegendő indok a nacionalizmus démonainak szabadon engedésére: Bukarestnek például úgy kellene szerinte ellensúlyoznia az őt zavaró, a Magyarországról érkező „masszív erdélyi beruházásokat”, hogy maga gondoskodik a „Hargita-Kovászna enklávéban felejtett” magyarok életkörülményeinek jobbításáról.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján vizsgálni kezdte Klaus Johannis román államfő szerda délben tett kijelentéseit – közölte Asztalos Csaba CNCD-elnök a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva.
Cristian Tudor Popescu a Republica.ro portálon írt véleménycikkében azért bírálja Johannist, mert a PSD elleni támadás kedvéért a magyar nyelvet a „hazaárulás védjegyeként” állította be. „Azáltal, hogy a magyar nyelvet sárként dobálta ellenfeleire, a román nyelvet és a románok jóérzését is megsértette, elnök úr!” – zárta cikkét az ismert román publicista.
Civilizálatlan és gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatnak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Klaus Johannis szerdai állásfoglalását, és több tiszteletet kért a magyaroknak a román államelnöktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
A hét középétől a sokéves átlagnak megfelelő hőmérséklet és csapadékos időjárás várható Romániában – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 8–21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Látogatottsági adatok
7 hozzászólás