Szakértők: nem rontja lényegesen a magyarság képviseleti esélyeit az új választási törvény

Székely István Gergő szerint a 2008-as romániai parlamenti választások eredményeiből kiindulva – amikor a magyar szavazatokért kizárólag az RMDSZ szállt versenybe – az új jogszabály nem változtatja meg jelentősen a magyar képviselet erejét. Legfontosabbnak azt tartotta, hogy a jogszabály nem rajzolta újra az egyéni választókerületeket. Ezeket pedig a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ közös kormányzása idején rajzolták meg az etnikai sajátosságok figyelembe vételével.

A törvény felhagy ugyan az arányos képviselet elvével, és azoknak biztosít parlamenti mandátumot, akik választókerületükben megnyerik a versenyt, de a kisebbségek számára kompenzációt ajánl. Leszögezi, hogy azokban a megyékben, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el.

Székely István Gergő elmondta: ez a törvénycikkely a székelyföldi románokra is vonatkozik, ez pedig azt eredményezheti, hogy Kovászna megyében várhatóan plusz mandátum illeti meg a román közösséget, a magyar jelöltek pedig eggyel több mandátumot szerezhetnek meg. A jogszabály szerint a végleges, hivatalos népszámlálási adatok alapján kell megnézni, hogy mely megyékben hét százalék fölötti a kisebbség aránya. A 2002-es adatokat kell tehát irányadónak venni, akkor pedig a magyarság aránya Temes megyében is meghaladta a küszöböt. Nagy valószínűséggel elveszik azonban egy Kolozs megyei és egy Bihar megyei, valamint egy külföldi választókerületben szerzett mandátum. A hét százalékos jelenlét Temes mellett Arad, Brassó, Kolozs és Máramaros megyében biztosítja a magyar parlamenti képviseletet.

„Rossz esetben egyel kevesebb, jó esetben egyel több képviselője lehet a magyarságnak a román képviselőházban, mint jelenleg” - összegezte a számításait Székely. Hozzátette, ez az alsóházi jelenlétre vonatkozik, a felsőházba várhatóan csak a tömbmagyarságból jutnak be szenátorok.

A szakértő a magyar-magyar verseny szempontjából azt találta a legfontosabbnak, hogy a törvény eltörölte a parlamenti küszöböt. „Nem kell már attól tartaniuk a magyar pártoknak, hogy a szavazatok megoszlanak, és a magyar szervezetek nem érik el a küszöböt. A verseny előtt tehát nincsen már akadály” - jelentette ki. Szerinte a választókerületek jelentős hányadában lehetővé válik, hogy úgy versenyezzenek egymással a magyar pártok, hogy ne veszélyeztessék a magyar képviseletet. Hozzátette, egyelőre még értelmezés kérdése, hogy ahol a hétszázalékos jelenlét biztosítja a magyar képviseletet, ott csak a kisebbségi szervezetként bejegyzett RMDSZ vagy a pártok is versenyezhetnek a mandátumért.

A szakértő úgy vélte, a törvény a hétszázalékos kisebbségi jelenlétre való hivatkozással látszólag intézményesíti az etnicitást (az etnikai identitást) a választási rendszerben, ennek a következményei azonban éppen az ellentétes irányba mutatnak. Azokban a megyékben ugyanis, ahonnan az etnikai arányok alapján nem juthat be magyar képviselő, vagy ahonnan a hétszázalékos jelenlét biztosítja a mandátumot, megszűnik a motiváció arra, hogy a magyar szervezetekre szavazzanak. „Felszabadulhat egy jelentős magyar szavazói bázis, amelyik könnyebben megcélozható lesz a román pártok által” - jelentette ki az elemző.