Szájhigiéniában is utolsó helyen: tíz romániaiból háromnak már egyetlen saját foga sincs

és ellentétben más orvosi szolgáltatásokkal, ahol az állam biztosítja az alternatívát, szinte kizárólag magánrendelőkben kaphatnak ellátást.

Kiprivatizált rendszer

Ma Románia az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban a fogorvosi konzultációk éves számát tekintve. Nem csoda, hiszen a fogorvosi ellátás területét mindössze 5 százalékos arányban finanszírozza az állami egészségügy, szemben a 30 százalékos európai átlaggal – derül ki az elemzésben idézett fogászati barométerből.

„A fogászat privatizálása nem feltétlenül volt választás kérdése, kénytelenek voltunk ehhez folyamodni. A fogorvosi rendelők és általában a fogászati ellátás hatalmas pénzügyi terhet jelent a mindenkori kormány számára. Így a fogászat magára maradt, és az 1990-es évek privatizációját lelkesen fogadták azok, akik fogorvosi rendelőt akartak nyitni.

– idézi az elemzés Radu Câmpiant, a kolozsvári Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanárát.

És ez a folyamat vezetett oda, hogy ma már csak olyan állami finanszírozású fogorvosi rendelőket találunk, amelyek saját egészségügyi ellátással rendelkező minisztériumok alárendeltségébe tartoznak, mint például a közlekedési vagy a védelmi tárca, valamint a helyi önkormányzatok által működtetett iskolai fogorvosi rendelők. Van továbbá néhány egyetemi fogorvosi rendelő is, amelyeket a felsőoktatási intézmények működtetnek, és nagyjából ennyi – illusztrálja a helyzetet az elemzés.

Nevetséges összegekkel száll be az állam

„A jelenlegi rendszer számos akadállyal jár a betegek számára. Nagy különbség van aközött, ami nálunk és aközött, ami más európai országokban történik. Ez tükröződik a gyakorlatban is. Nagyon kevesen részesülhetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által támogatott ingyenes kezelésben.

– mutatott rá Norina Forna professzor, a Romániai Fogorvosi Kamara alelnöke.

Így jelenleg az országban dolgozó több mint 22 ezer fogorvosnak mindössze 18,7 százaléka rendelkezik szerződéssel az egészségbiztosítóval. Ez rendkívül alacsony arány, ami miatt az alacsony jövedelműek egyáltalán nem vagy alig férnek hozzá a fogorvosi szolgáltatásokhoz.

Elrettentő a bürokrácia is

A folyamat mögött meghúzódó bürokrácia és a biztosítóval szerződést kötő fogorvosokra rótt kötelezettségek is sokakat visszariasztanak attól, hogy belépjenek a folyamatba.

„Amikor megnyitottam a rendelőmet, érdeklődtem, hogy milyen eljárásokon kell keresztülmennem ahhoz, hogy szerződést kössek az egészségbiztosítóval, és miután láttam, hogy mennyi bürokrácia van, feladtam. Más kollégák is így tettek” – nyilatkozta a Panorama.ro-nak egy bukaresti fogorvos.

– tette hozzá, rámutatva, ebből az összegből egy fogorvos körülbelül 40 gyökértömést vagy legfeljebb négy fogpótlást tud elvégezni. Mindez persze attól is függ, hogy egyes rendelőkben mennyit kérnek a különböző szolgáltatásokért.

és az egészségbiztosító állja a kezelés költségeinek 50 százalékát, ha az érték eléri az 1584 eurót, és a költségtérítés akár 85 százalékot is elérheti, ha a kezelés meghaladja ezt a költséghatárt.

Ma már elég sok olyan eset van, hogy a 30-as éveik elején járó fiataloknak van szükségük implantátumokra, ami korábban a 45 év felettiek problémája volt.

„A teljes szájüregi rehabilitációra szorulók életkora csökkent. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helyzetekben a költségek nagyon magasak. Sajnos nem mindenki engedheti meg magának, akinek erre szüksége van. Az ár rendkívül megterhelő az emberek számára” – emelte ki Norina Forna.

A témával kapcsolatos legfrissebb felmérésből kiderül, elsősorban konzultáció (80%), szuvasodás kezelése (57%), fogkőeltávolítás (46%) miatt mentek tavaly a legtöbben fogorvoshoz.

Közben 80 százalék azt állítja, nincs gond a fogaival. Ezzel szemben lényegesen több romániai mondja azt, hogy gyermekét elviszi fogorvoshoz.

Ennek az az oka, hogy más európai országokkal – amelyek a 18 év alattiak számára fedezik a konzultációkat, kezeléseket és beavatkozásokat – ellentétben, Romániában nincsenek nemzeti profilaxis programok, és a szülőknek zsebből kell kifizetniük a fogorvosi látogatások teljes költségét.

Ehhez képest olyan országokban, mint Franciaország, Németország, Hollandia és Svédország, minden ingyenes a gyermekek számára – jegyzi meg az elemzés.

Franciaország és Anglia a romániai fogorvosok célországai

Az átfogó tanulmány kitér ugyanakkor a szakemberek elvándorlásának a kérdésére is. Mint rámutatnak, ha a praxisok és a praktizáló fogorvosok számát nézzük, nem mondhatjuk, hogy a humánerőforrás szempontjából problémáink lennének.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2021-ben országszerte 16 177 fogorvosi rendelő működött, ebből mindössze 2343 vidéken, és ezek többsége is magánpraxis volt. Nyilvánvalóan a falvakban praktizáló fogorvosok száma is alacsonyabb.

„Egy év leforgása alatt nagyjában húszan kérik a külföldi praktizáláshoz szükséges papírokat. Tehát vannak kéréseink, de nem túl sok. K Romániában, olyan országok számára, ahol munkaerőhiány van. Ez egy olyan gyakorlat, amely még gyerekcipőben jár” – idézte az elemzés Norina Fornát, mintegy előrevetítve, hogy az is előfordulhat, hogy az elkövetkező években megváltozhat a tendencia.