
Fotó: Nato.int
A NATO jelen van és kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet – jelentette ki kedden, az Aspen-GMF Bukarest Fórumon Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
2022. november 29., 12:152022. november 29., 12:15
2022. november 29., 13:492022. november 29., 13:49
Stoltenberg a NATO-tagállamok külügyminisztereinek bukaresti értekezletén elnököl kedden és szerdán.
„A NATO-országok külügyminiszterei Bukarestben gyűlnek össze, miközben az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja Románia határainál dúl, aláásva a szabályokon nyugvó nemzetközi rendet. Válságos ez a pillanat biztonságunkra nézve, ezért fontos üzenetünk:
– mondta Stoltenberg. A NATO-főtitkár megemlítette, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőtől négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.
„A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, mert Ukrajnának joga van megvédeni magát, és ezt a jogot az ENSZ Alapokmánya is rögzíti” – jelentette ki.
polgári lakosság és civil infrastruktúra elleni bombatámadásokkal, amelyek házakat, kórházakat, elektromos hálózatokat rombolnak szét.
„Borzasztó ez Ukrajna számára, de ez az időszak bonyolult Európa és a világ más országai számára is (...) Való igaz, hogy mindannyian megfizetjük Oroszország Ukrajna elleni háborújának árát, de mi pénzzel, míg az ukránok vérrel fizetnek. Ha hagyjuk Putyint győzni, akkor az elkövetkező években mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni, mert Putyin úr és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik nyers erő alkalmazásával. Így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek majd bátorítást. Ez veszélyesebbé teszi a világunkat, és mindannyiunkat sebezhetőbbé tesz” – mondta a NATO-főtitkár, nyomatékosítva, mindannyiunk biztonsági érdeke Ukrajna hosszú távú támogatása.

A világ súlyos biztonsági válsággal áll szemben, a NATO azonban megvédi szövetségeseit – jelentette ki tegnap Jens Stoltenberg Bukarestben. A katonai szövetség főtitkára a NATO külügymisztereinek csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba.
Jens Stoltenberg méltányolta az Aspen – GMF Bukarest Fórumon elhangzott beszédében, hogy Románia, amelynek a leghosszabb közös határa van Ukrajnával, jelentős részt vállal a megtámadott ország támogatásából, ugyanakkor más szövetséges- és partnerországokat is segít. Kifejtette: meggyőződése szerint a NATO-külügyminiszterek keddi és szerdai értekezletének az lesz a konklúziója, hogy ezt a támogatást folytatni, sőt fokozni kell, többek közt Ukrajna légvédelmi kapacitásának megerősítésével, hogy Kijev legyen képes elhárítani a mostani támadásokat.
Jens Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO-t nem érte váratlanul az Ukrajna ellen indított orosz támadás, sőt az ehhez hasonló helyzetekre már 2014 tavaszán elkezdett felkészülni a katonai szervezet.
– mondta a főtitkár, emlékeztetve arra, hogy azóta Románia is a GDP 2 százalékára növelte védelmi kiadásait.
Stoltenberg elmondta, már 2021 őszén információik voltak arról, hogy Oroszország Ukrajna megtámadására készül, és ezt a NATO közölte is a szövetségesekkel, valamint a nyilvánossággal. Így amikor az invázió elkezdődött, a NATO aktiválta védelmi terveit, és megerősítette jelenlétét a térségben.
„Néhány héttel az invázió előtt akcióba léptünk, és az inváziót követően a szövetségesek közül sokan, Franciaországgal az élen, fokozták a katonai jelenlétüket a térségben. Ezt jelentős tengeri jelenléttel erősítettük meg a Fekete-tengeren, a Balti-tengeren és a Földközi-tengeren, valamint a légierő fokozott jelenlétével; mindezt további támogatással egészítjük ki, ha szükség van rá” – mondta Stoltenberg, aki rámutatott, hogy a Fekete-tengernak nagy stratégiai jelentősége van az észak-atlanti szövetség számára.
Új szabályok lépnek életbe a külföldi munkavállalók romániai alkalmazását illetően. Az új rendelettervezet egyértelmű szabályokat állapít meg a nem uniós országokból érkező munkaerő közvetítésére, elhelyezésére és foglalkoztatására vonatkozóan.
A transzatlanti kapcsolat meghatározó jelentőségű az Európai Unió és a tagállamai számára, a népek jólétét és biztonságát szolgálja – Nicușor Dan államfő szerint ez volt az Európai Tanács csütörtöki ülésén folytatott tárgyalások egyik fő üzenete.
Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.
Óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezték a külügyminisztérium egyik volt könyvelőnőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy munkabér jogcímen illegálisan folyósított pénzt magának és két másik személynek 15 éven át.
Elektromos kerítéseket telepítenek azokon a településeken, amelyek a leginkább szenvednek a medvék jelentette problémától – jelentette be Fiana Buzoianu.
Románia ma politikailag súlytalan, csak sodródik az áralakuló világrend történései közepette – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nyugatbarát koalíciós pártok felelősséget viselnek a stabilitás megteremtésében, és érezhető a „közös vágy”, hogy együtt folytassák a kormányzást – jelentette ki Nicușor Dan román államfő.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
szóljon hozzá!