
Fotó: Székelyhon
Nem annyira aggasztó a lakossági érdeklődés a szabadpiaci villanyáram-szolgáltatási szerződéskötés iránt, mint ahogy azt Virgil Popescu energetikai miniszter lefesti – vallja az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) adataira hivatkozva az intézmény alelnöke. Nagy-Bege Zoltán a Krónika megkeresésére leszögezte, a lakossági fogyasztók 42 százaléka már megkötötte az új szerződést. Jelezte egyúttal, ezentúl is ellenőrzik a szolgáltatókat, hogy megfelelően tájékoztatják-e a polgárokat az energiapiaci árliberalizációról.
2021. május 01., 09:042021. május 01., 09:04
2021. szeptember 10., 12:082021. szeptember 10., 12:08
Nem sietnek a lakossági fogyasztók új szerződést kötni a villanyáram-szolgáltatókkal, alig tíz százalékuk lépett mostanáig az előnyösebb árakat kínáló liberalizált piacra – vont mérleget Virgil Popescu energiaügyi miniszter. Mint ismeretes, a romániai energiapiaci árliberalizáció január elsejétől érvényes, a fogyasztók azonban június 30-áig haladékot kaptak, hogy új szerződést kössenek jelenlegi szolgáltatójukkal, vagy egy, számukra kedvezőbb árajánlattal kecsegtető szolgáltatót válasszanak.
„Nagy a tunyaság, amikor váltásról van szó. És meggyőződésem, hogy június vége felé, amikor felocsúdnak, hanyatt-homlok rohan majd mindenki” – vélekedett a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió szerda esti műsorában. Emlékeztetett egyúttal, hogy az új szerződés megkötése nem jár sorban állással, hiszen e-mailben is rendezni lehet, de egyelőre elenyésző azoknak a hányada, akik léptek.
A miniszter azonban nem borúlátó, nem számít az árak látványos emelkedésére, és bízik abban is, hogy június végéig sokan megkötik a szerződést, „A legrosszabb esetben is arra számítok, hogy az árak a jelenlegi szinten maradnak, és azt várom, hogy sokan átmennek a versenypiacra, mivel június 30-a után már nem részesülnek kedvezményes árban, és az egyetemes szolgáltatói rendszerben maradnak, ami drágább, meglátják majd a júliusi számlán” – húzta alá Popescu.
Kellemes meglepetésnek nevezte ugyanakkor, hogy egy, általa meg nem nevezett cég, amelynek sok ügyfele volt, sokukat már át is vitt a versenypiacra, tehát a szolgáltatók is érdekeltek abban, hogy megtartsák ügyfeleiket.
„Nincs ok aggodalomra a villamosenergia-szolgáltatás terén a versenypiacra való átállás ütemét nézve” – szögezte le eközben csütörtökön a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint részletezte, több adatot lehet elemezni, hiszen jelen pillanatban a lakossági fogyasztók több mint 42 százaléka már versenypiaci szerződéssel rendelkezik. Ez lebontva úgy néz ki, hogy a fogyasztók 30 százaléka már az elmúlt év végén a liberalizált piacról vásárolta az energiát, még azelőtt, hogy ez év január 1-től megszűnt a hatóságilag szabályozott ár, és kizárólagossá vált a szabadpiac.
Meglátása szerint ez egy jó eredmény. „Ez egyáltalán nem kevés, hiszen azt jelenti, hogy havonta több mint 250 ezer új szerződést írtak alá, minden munkanapon több mint 10 ezret, ami óriási munkát jelent a szolgáltatóknak, a határaikat feszegetik, hogy egy ilyen mennyiségű kéréshullámnak eleget tegyenek, hiba nélkül dolgozzanak.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a hatóság folyamatosan ellenőrzi a kereskedőket. Nem várták el tőlük, hogy már januárban növeljék a kapacitásukat, de ha látják, hogy az igény növekszik, egyre több a munka a beérkezett dokumentumok feldolgozásával, és ennek nem tudnak eleget tenni, akkor lépniük kell, át kell csoportosítani a meglevő munkaerőt, új alkalmazottakat kell felvenni akár meghatározott idejű munkaszerződéssel.
– jelentette ki a hatóság alelnöke.
Nagy-Bege Zoltán szerint most az a legfontosabb, hogy a szolgáltatók tájékoztassák a fogyasztókat a jogaikról, a lehetőségeikről, hogy a polgárok tudják, mi a következménye, ha nem kötik meg a versenypiaci szerződést, tudatosan válasszanak szolgáltatót, és ha úgy látják jónak, akár váltsanak.
„Lehet azt boncolgatni, hogy mi áll ennek a hátterében, elégedettek az eddigi szolgáltatóval, nem volt elegendő információjuk, vagy esetleg bonyolultabb átállni egy másik szolgáltatóhoz” – vetette fel Nagy-Bege Zoltán.
Szerinte amúgy az is kompromisszumos megoldás lehet, hogy ebben az időszakban maradnak a fogyasztók a régi szolgáltatójuknál, az egyszerűsített procedúrával megkötik vele a szabadpiaci szerződést, majd utána, akár minden hónapban, kereshetnek új szolgáltatót. Az ANRE alelnöke emlékeztetett, hogy az egyetemes szolgáltatási árra, amely magasabb mint a szabadpiaci ár, június végéig biztosítanak kedvezményt a szolgáltatók, tehát érdemes addig megkötni a szabadpiaci szerződést. Az erdélyi fogyasztók ebből a szempontból még jobb helyzetben vannak, mert az Electrica augusztus végéig biztosítja a kedvezményt az egyetemes árra.
Mint ismeretes, az ANRE által január második felében kibocsátott rendelet az árliberalizáció dacára június 30-áig lehetőséget biztosít a villanyáram-szolgáltatóknak, hogy ne emeljenek árakat ama lakossági fogyasztók esetében, akik még nem kötöttek új szerződést. Ugyanakkor egyszerűsítették a szerződéskötés procedúráját, és arra kötelezték a szolgáltatókat, hogy folyamatosan tájékoztassák a lehetőségekről az ügyfeleket, tehát minden havi számlával küldjenek információkat, árajánlatokat.
A fogyasztó az űrlapon kiválaszthatja a számára kedvező ajánlatot, és miután azt kipipálja, aláírja, vissza kell juttatnia postán a szolgáltatónak. Ez már új szabadpiaci szerződésnek számít, és megkötése után nem kell alkalmazni az egyetemes szolgáltatási rendszer árait, és az erre számolt kedvezményt. A szolgáltatók ezt követően visszaküldenek az ügyfélnek egy példányt a szerződésből, ezzel pedig a folyamat lezárul, a fogyasztó kikerül a szabályozott díjszabáson levő ügyfelek adatbázisából, a szabadpiacon megkötött szerződés alapján kapja a szolgáltatást. Az ügyintézés online is lebonyolítható.
Kartellgyanú az energiapiacon
Általa aggasztónak nevezett és versenyellenes jelenségre hívta fel a figyelmet Virgil Popescu energiaügyi miniszter egy televíziós interjúban. Azt mondja, a villanyáram-szolgáltatók nem szerződtek le időben energiát a második félévre a lakossági fogyasztók számára, hanem utólag, viszonteladóktól szándékoznak vásárolni, ami drágább. „Kartellnek is minősülhet bizonyos szolgáltatók között, talán a viszonteladókkal is” – fogalmazott a tárcavezető, jelezve egyúttal, hogy az ügyben a Versenytanácshoz fordult. Gyerkó László, a versenyhivatal tagja csütörtökön a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly óta folyamatban van két kivizsgálás, amely a teljes villamosenergia-piacot átfogja, és amennyiben időközben befutnak észrevételek, ezek keretében azokra is kitérnek. „Felhívhatják a versenyhivatal figyelmét, mint ahogy a miniszter is tette, olyan változásokra, új elemekre, amelyeket a kivizsgálások elindításának pillanatában még nem vettünk figyelembe, de ezekre mind kitérünk” – jelentette ki Gyerkó László. A két kivizsgálás lezárására még várni kell, az egyiket idén, a másikat jövőre véglegesítik, tudtuk meg.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!