
Fotó: Székelyhon
Nem annyira aggasztó a lakossági érdeklődés a szabadpiaci villanyáram-szolgáltatási szerződéskötés iránt, mint ahogy azt Virgil Popescu energetikai miniszter lefesti – vallja az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) adataira hivatkozva az intézmény alelnöke. Nagy-Bege Zoltán a Krónika megkeresésére leszögezte, a lakossági fogyasztók 42 százaléka már megkötötte az új szerződést. Jelezte egyúttal, ezentúl is ellenőrzik a szolgáltatókat, hogy megfelelően tájékoztatják-e a polgárokat az energiapiaci árliberalizációról.
2021. május 01., 09:042021. május 01., 09:04
2021. szeptember 10., 12:082021. szeptember 10., 12:08
Nem sietnek a lakossági fogyasztók új szerződést kötni a villanyáram-szolgáltatókkal, alig tíz százalékuk lépett mostanáig az előnyösebb árakat kínáló liberalizált piacra – vont mérleget Virgil Popescu energiaügyi miniszter. Mint ismeretes, a romániai energiapiaci árliberalizáció január elsejétől érvényes, a fogyasztók azonban június 30-áig haladékot kaptak, hogy új szerződést kössenek jelenlegi szolgáltatójukkal, vagy egy, számukra kedvezőbb árajánlattal kecsegtető szolgáltatót válasszanak.
„Nagy a tunyaság, amikor váltásról van szó. És meggyőződésem, hogy június vége felé, amikor felocsúdnak, hanyatt-homlok rohan majd mindenki” – vélekedett a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió szerda esti műsorában. Emlékeztetett egyúttal, hogy az új szerződés megkötése nem jár sorban állással, hiszen e-mailben is rendezni lehet, de egyelőre elenyésző azoknak a hányada, akik léptek.
A miniszter azonban nem borúlátó, nem számít az árak látványos emelkedésére, és bízik abban is, hogy június végéig sokan megkötik a szerződést, „A legrosszabb esetben is arra számítok, hogy az árak a jelenlegi szinten maradnak, és azt várom, hogy sokan átmennek a versenypiacra, mivel június 30-a után már nem részesülnek kedvezményes árban, és az egyetemes szolgáltatói rendszerben maradnak, ami drágább, meglátják majd a júliusi számlán” – húzta alá Popescu.
Kellemes meglepetésnek nevezte ugyanakkor, hogy egy, általa meg nem nevezett cég, amelynek sok ügyfele volt, sokukat már át is vitt a versenypiacra, tehát a szolgáltatók is érdekeltek abban, hogy megtartsák ügyfeleiket.
„Nincs ok aggodalomra a villamosenergia-szolgáltatás terén a versenypiacra való átállás ütemét nézve” – szögezte le eközben csütörtökön a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint részletezte, több adatot lehet elemezni, hiszen jelen pillanatban a lakossági fogyasztók több mint 42 százaléka már versenypiaci szerződéssel rendelkezik. Ez lebontva úgy néz ki, hogy a fogyasztók 30 százaléka már az elmúlt év végén a liberalizált piacról vásárolta az energiát, még azelőtt, hogy ez év január 1-től megszűnt a hatóságilag szabályozott ár, és kizárólagossá vált a szabadpiac.
Meglátása szerint ez egy jó eredmény. „Ez egyáltalán nem kevés, hiszen azt jelenti, hogy havonta több mint 250 ezer új szerződést írtak alá, minden munkanapon több mint 10 ezret, ami óriási munkát jelent a szolgáltatóknak, a határaikat feszegetik, hogy egy ilyen mennyiségű kéréshullámnak eleget tegyenek, hiba nélkül dolgozzanak.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a hatóság folyamatosan ellenőrzi a kereskedőket. Nem várták el tőlük, hogy már januárban növeljék a kapacitásukat, de ha látják, hogy az igény növekszik, egyre több a munka a beérkezett dokumentumok feldolgozásával, és ennek nem tudnak eleget tenni, akkor lépniük kell, át kell csoportosítani a meglevő munkaerőt, új alkalmazottakat kell felvenni akár meghatározott idejű munkaszerződéssel.
– jelentette ki a hatóság alelnöke.
Nagy-Bege Zoltán szerint most az a legfontosabb, hogy a szolgáltatók tájékoztassák a fogyasztókat a jogaikról, a lehetőségeikről, hogy a polgárok tudják, mi a következménye, ha nem kötik meg a versenypiaci szerződést, tudatosan válasszanak szolgáltatót, és ha úgy látják jónak, akár váltsanak.
„Lehet azt boncolgatni, hogy mi áll ennek a hátterében, elégedettek az eddigi szolgáltatóval, nem volt elegendő információjuk, vagy esetleg bonyolultabb átállni egy másik szolgáltatóhoz” – vetette fel Nagy-Bege Zoltán.
Szerinte amúgy az is kompromisszumos megoldás lehet, hogy ebben az időszakban maradnak a fogyasztók a régi szolgáltatójuknál, az egyszerűsített procedúrával megkötik vele a szabadpiaci szerződést, majd utána, akár minden hónapban, kereshetnek új szolgáltatót. Az ANRE alelnöke emlékeztetett, hogy az egyetemes szolgáltatási árra, amely magasabb mint a szabadpiaci ár, június végéig biztosítanak kedvezményt a szolgáltatók, tehát érdemes addig megkötni a szabadpiaci szerződést. Az erdélyi fogyasztók ebből a szempontból még jobb helyzetben vannak, mert az Electrica augusztus végéig biztosítja a kedvezményt az egyetemes árra.
Mint ismeretes, az ANRE által január második felében kibocsátott rendelet az árliberalizáció dacára június 30-áig lehetőséget biztosít a villanyáram-szolgáltatóknak, hogy ne emeljenek árakat ama lakossági fogyasztók esetében, akik még nem kötöttek új szerződést. Ugyanakkor egyszerűsítették a szerződéskötés procedúráját, és arra kötelezték a szolgáltatókat, hogy folyamatosan tájékoztassák a lehetőségekről az ügyfeleket, tehát minden havi számlával küldjenek információkat, árajánlatokat.
A fogyasztó az űrlapon kiválaszthatja a számára kedvező ajánlatot, és miután azt kipipálja, aláírja, vissza kell juttatnia postán a szolgáltatónak. Ez már új szabadpiaci szerződésnek számít, és megkötése után nem kell alkalmazni az egyetemes szolgáltatási rendszer árait, és az erre számolt kedvezményt. A szolgáltatók ezt követően visszaküldenek az ügyfélnek egy példányt a szerződésből, ezzel pedig a folyamat lezárul, a fogyasztó kikerül a szabályozott díjszabáson levő ügyfelek adatbázisából, a szabadpiacon megkötött szerződés alapján kapja a szolgáltatást. Az ügyintézés online is lebonyolítható.
Kartellgyanú az energiapiacon
Általa aggasztónak nevezett és versenyellenes jelenségre hívta fel a figyelmet Virgil Popescu energiaügyi miniszter egy televíziós interjúban. Azt mondja, a villanyáram-szolgáltatók nem szerződtek le időben energiát a második félévre a lakossági fogyasztók számára, hanem utólag, viszonteladóktól szándékoznak vásárolni, ami drágább. „Kartellnek is minősülhet bizonyos szolgáltatók között, talán a viszonteladókkal is” – fogalmazott a tárcavezető, jelezve egyúttal, hogy az ügyben a Versenytanácshoz fordult. Gyerkó László, a versenyhivatal tagja csütörtökön a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly óta folyamatban van két kivizsgálás, amely a teljes villamosenergia-piacot átfogja, és amennyiben időközben befutnak észrevételek, ezek keretében azokra is kitérnek. „Felhívhatják a versenyhivatal figyelmét, mint ahogy a miniszter is tette, olyan változásokra, új elemekre, amelyeket a kivizsgálások elindításának pillanatában még nem vettünk figyelembe, de ezekre mind kitérünk” – jelentette ki Gyerkó László. A két kivizsgálás lezárására még várni kell, az egyiket idén, a másikat jövőre véglegesítik, tudtuk meg.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!