„Segítséggel” menekült Omar Hajszam?

Sajtóforrások szerint a Demokrata Párt (PD) Claudiu Sãftoiut, Mihai Stãniºoarát, illetve Sorin Frunzãverdét támogatná a titkosszolgálatok élére, Emil Boc pártelnök azonban hangsúlyozta, a demokraták nem jelölnek utódot, ugyanis a titkosszolgálati vezetőség jelölése az államfő, elfogadása pedig a parlament hatáskörébe tartozik. A CSAT ülése előtt a SRI működését felügyelő szenátorok és képviselők közös bizottsága kihallgatta Radu Timoftét és Gheorghe Fulgát. Timofte azzal indokolta lemondását a SRI éléről, hogy Omar Hajszam eltűnése után Traian Bãsescu államfő tudatta vele, hogy már nem bízik meg a hírszerzésben. Timofte úgy vélte, az elnöki bírálat következményeként felelősséget kellett vállalnia, azonban nem érezte hibásnak magát Hajszam szökése miatt. A SRI volt elnöke továbbá sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a 2004-es kormányváltáskor nem mondott le időben tisztségéről, hiszen szerinte azóta a hírszerzés a politikum állandó nyomása alá került. Timofte ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a SRI hatáskörébe tartozott Hajszam megfigyelése, továbbá az ügyészség nem konzultált a titkosszolgálatokkal, mielőtt az üzletember szabadlábra helyezését kérelmezte volna. Verestóy Attila, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság alelnöke lapunknak elmondta, az SRI-nek ügyészségi felhatalmazásra lett volna szüksége, hogy nyomon követhesse Hajszamot, ezt viszont nem kapta meg. A honatya szerint Hajszam megfigyelése bírósági hatáskörbe tartozott volna, hiszen bírósági döntés alapján helyezték szabadlábra. Verestóy egy parlamenti vizsgálat létrehozását szorgalmazza, amely nemcsak a SRI, hanem az ügyészség és a rendőrség szerepét is tisztázza a Hajszam-ügyben. Az RMDSZ-es szenátor úgy véli, jóhiszeműen kellene kezelni a SRI tevékenységét, ettől függetlenül azonban szükséges feltárni az ügy minden részletét, hiszen Hajszam „nem szökhetett volna meg segítség nélkül”. Hasonlóképpen vélekedett Vasile Blaga belügyminiszter is, aki nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a terrorizmussal vádolt üzletember akár egy diplomata jelzésű autóban hagyta volna el az országot. Blaga ugyanakkor valószínűtlennek tartja azokat a sajtóinformációkat, miszerint Hajszam szíriai felségjelű IV Al Mahmud hajón távozott volna az országból. A hajó legénysége egyébként azt állítja, hogy Omar Hajszam soha nem tartózkodott a fedélzeten. Blaga egyébként leszögezte: a belügyminisztérium már korábban jelezte, hogy Omar Hajszam szökést tervez, azonban nem gátolhatta meg a szíriai üzletember mozgásterét, mivel ez nem a belügyi tárca hatáskörébe tartozott. A Hajszam-ügy következményeként nemcsak a hírszerzés vezetői kényszerültek távozásra. Ilie Botoº főügyész még pénteken lemondott tisztségéről, tegnap pedig menesztették Ciprian Nastasiu ügyészt, aki kérelmezte Omar Hajszam szabadlábra helyezését. Nastasiu ugyanis Hajszam súlyos betegségére hivatkozva kérelmezte a román újságírók iraki elrablásának megtervezésével vádolt üzletember szabadlábra helyezését, amit Constantin Tãnãsescu, a Rahova börtön szakorvosának orvosi igazolása alapján tett. Tãnãsescut egyébként azzal gyanúsítják, hogy hamis orvosi diagnózist állított ki Hajszamról, az ügyben a főügyészség és az orvosok országos tanácsa is vizsgálatot indított.


Zaher Iskandarani is elhagyta az országot
Omar Hajszam nem az egyetlen kétes hírű szíriai üzletember, aki ellen büntetőjogi eljárás folyik, és aki a napokban elhagyta az országot. A büntetett előéletű Zaher Iskandaranit az ügyészség cigarettacsempészettel vádolja, múlt héten azonban egy Temesvárról induló repülőgépjárattal elhagyta az országot. Iskandaranit 2005. december 23-án vették előzetes letartóztatásba, 2006. július 13-án azonban a bukaresti fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezéséről dönt. Hat nappal később azonban az üzletember családjával Svájcba utazott, a határrendőrség pedig nem akadályozhatta meg távozását, ugyanis szabadlábra helyezésekor nem tiltották meg neki az ország elhagyását. Ion Pitulescu volt román rendőrfőnök úgy véli, a Hajszam-ügy miatt lehetséges, hogy Iskandarani nem tér vissza Romániába, abban a tudatban, hogy az eddiginél súlyosabb bánásmódban részesülne.