Az emberek egy része már a hatóság és a média által közvetített valóságdefi níciókban sem bízik
Fotó: Rab Zoltán
A járványkezelést célzó újabb korlátozások elleni tiltakozás nem látványos utcai tüntetések, hanem egyfajta általános politikairendszer-tagadás formájában jelentkezik Romániában – véli Horváth István szociológus. A társadalomkutató szerint a tavaszi helyzethez képest a mostani abban más, hogy sokak számára személyes, vagy közvetlen hozzátartozók, ismerősök élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.
2020. november 16., 16:062020. november 16., 16:06
A koronavírus-járvány tavaszi, első hullámának végén Európa-szerte arról beszéltek a társadalomkutatók, de a döntéshozók is, hogy még egyszer lehetetlen szigorú korlátozásokat, karantént bevezetni a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében, mivel azt aligha viselnék el az emberek. Az utóbbi hetekben mégis a lezárások mellett döntött több állam is a kontinensen.
Bár nem vonzanak óriási tömegeket, azért Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban sokan tüntetnek a korlátozások ellen. Várhatóak-e Romániában hasonló megmozdulások, ha tovább szigorodnak az intézkedések? Minek tulajdonítható a különböző szabadságjogok egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékű korlátozásának elfogadása a társadalom által? Félelem? Racionalitás? Meggyőzhetőség? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Horváth István szociológushoz.
A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője kifejtette: a társadalmak – még az olyanok is, amelyek hosszasan tapasztalták meg a rendnek a jogba ágyazottságát – a hatalom szabályozottságára épülő szabadságot, viszonylag jelentős korlátokat képesek felvállalni, amennyiben azt legitimnek, megalapozottnak tartják. „A második világháború során Angliában jegyrendszer keretén belül jutottak hozzá az alapvető élelmiszercikkekhez. Még a Buckingham-palotában lakók is. A második világháború környékén Stockholm lakóinak parcellákat osztottak ki megművelésre, ugyancsak az ellátási gondok csökkentése érdekében. Nos, ezek és az ehhez hasonló korlátozó intézkedések nem okoztak jelentős töréseket a kormány és kormányzottak között.
– állapította meg a Krónikának a társadalomkutató. Kiemelte, hogy a tavaszi helyzettel összehasonlítva most sokak számára személyes vagy közvetlen személyek élethelyzetén keresztüli megtapasztalás történt.
Horváth István szerint az alkalmazkodás esélye arányos a fennálló politikai rendszerbe, a meghatározó intézményekbe vetett bizalom mértékével. „Nos, Romániában sem az általános társadalmi bizalom, sem a politikai intézményekbe vetett bizalom nem valami magas, sőt egyike a legalacsonyabbaknak az Európai Unión belül. Ez nem föltétlenül látványos, és főleg nyilvános tiltakozó mozgalmak formájában jelenik meg, sokkal kisebb ennek a hagyománya mifelénk, mint mondjuk Franciaországban, hanem az általános bizalmatlanság elmélyülésében és sokszor bizarrul ellentmondó formákban történő megnyilvánításában” – fogalmazott a társadalomkutató. Mint mondta,
És ha kétlik azt a valóságképet, amely alapján korlátozó intézkedéseket foganatosítanak, nincsenek bizalommal azok irányában, akik ezt a problémás valóságot felépítik, ugyan biza miért ne tiltakoznának? – tette fel a kérdést a szakember. Megismételte ugyanakkor, hogy nálunk a tiltakozás nem látványos, nem utcai jellegű.
Horváth István lapunknak rámutatott, sokkal inkább egyfajta általános politikairendszer-tagadást lát körvonalazódni. „És erre például azok a szöveges megnyilvánulások adnak alapot, amelyek egyre gyakoribbak a COVID-os rossz (nem mintha volna mostanság jó) hírek kapcsán.
Abban a nyilvánossági szeletben, amelyhez hozzáférnek, amelyben megnyilvánulhatnak” – vázolta a helyzetet a társadalomkutató. Úgy véli, ez az ellenállás sajátos világképet körvonalaz.
„Eltekintenék a kinyilvánított tartalmaktól.
– hangsúlyozta a szociológus.
Horváth István szerint ez az általánosuló bizalomvesztés, a szociális médiafelületeken történő hangoskodás mellett a fokozódó politikai passzivitást valószínűsíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!