
Több mint kétszáz tokhal-orvhalászati esetet tártak fel a hatóságok Romániában
Fotó: Román határrendészet
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet, mivel a felderített esetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik.
2026. július 16., 21:152026. július 16., 21:15
Románia továbbra is az illegális tokhalhalászat egyik legfontosabb gócpontja az Alsó-Duna térségében. A Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltségének csütörtökön közzétett, a 2016 és 2025 közötti időszakot elemző jelentése szerint a három vizsgált országban – Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában – összesen 509 dokumentált orvhalászati és illegális kereskedelmi esetet jegyeztek fel, ezek közül pedig 235 Romániában történt.
A jelentés hangsúlyozza, hogy ezek kizárólag a hatóságok által feltárt és dokumentált esetek. A WWF szakértői szerint a valós szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen számos illegális halfogás, kaviár- és halkereskedelmi ügy soha nem kerül a hatóságok látókörébe. Az elemzés első ízben próbálta megbecsülni az érintett vadon élő tokhalak számát is: számításaik szerint legalább 3366 egyed esett orvhalászat vagy más illegális tevékenység áldozatául az elmúlt tíz évben.
Az összehangolt akciók során a határrendészeknek sikerült több tokhalat is megmenteniük
Fotó: Román határrendészet
Románián belül messze Tulcea megye számít a legsúlyosabban érintett térségnek. A vizsgált időszakban itt történt a romániai esetek fele, összesen 118 dokumentált jogsértés.
ugyanakkor a halászat szempontjából is kiemelt jelentőségű régió. A WWF ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes dél-romániai megyékből – például Doljból vagy Teleormanból – egyetlen esetet sem jelentettek, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott nem történik orvhalászat, inkább a felderítés vagy az adatszolgáltatás hiányosságaira utalhat.
Az illegális tevékenységek között nemcsak az orvhalászat szerepel, hanem a tokhalhús és a kaviár tiltott szállítása, illetve kereskedelme is. A tíz év során több mint 6,5 tonna tokhalhúst és összesen 263 kilogramm kaviárt foglaltak le a három ország hatóságai.
Mivel a fekete piacon egy kilogramm kaviár ára akár 10 ezer euró is lehet, az illegális kereskedelem továbbra is rendkívül jövedelmező. A jelentés szerint az orvhalászok továbbra is elsősorban tiltott horgos eszközöket, amelyek különösen veszélyesek a védett tokhalfajokra.
Mindhárom országban halászati tilalom védi a tokhalfajt
Fotó: Román határrendészet
A Dunában egykor hat őshonos tokhalfaj élt, közülük azonban kettő már kihalt. A fennmaradt négy faj – a viza, a sőregtok, a kecsege és a vágótok – természetvédelmi szempontból rendkívül veszélyeztetett vagy veszélyeztetett kategóriába tartozik. Bár Romániában – Bulgáriához és Ukrajnához hasonlóan – teljes halászati tilalom védi ezeket a fajokat,
A természetvédő szervezet szerint sürgősen erősíteni kell az ellenőrzéseket a Duna mentén és a Fekete-tenger térségében, javítani kell a hatóságok közötti adatcserét és a határokon átnyúló együttműködést, valamint egységesebb nyilvántartási rendszert kell kialakítani. A WWF emellett nagyobb hangsúlyt helyezne az illegális kaviárkereskedelem visszaszorítására, a piacok ellenőrzésére, valamint a helyi közösségek bevonására is, mert
Mint arról korábban írtunk, a Duna-deltai halászat ma már nemcsak környezeti, hanem gazdasági és intézményi értelemben is válságban van. A Snoop oknyomozó portál tavalyi riportja szerint a halállomány csökken, a halászok elvándorolnak, miközben az állami intézmények látványosan alulteljesítenek, és a halpiacot néhány erős halátvevő- és feldolgozó központ tulajdonosa uralja. A helyiek ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba.

A Duna-delta halászközösségei ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba.
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Az egyre növekvő számú drónincidensek miatt a román kormány tájékoztató kampányt indít – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) országos vezetőtanácsa egyhangúlag elfogadta az Előre hozott választásokat! Romániának új kezdetre van szüksége című határozatot.
Rendkívül szigorú állategészségügyi intézkedésekkel próbálja visszaszerezni Románia az Európai Bizottság bizalmát, és újraindítani a juh- és kecskeexportot.
Dróndaraboknak tűnő tárgyakat találtak szombaton Eforie Sudon és Eforie Nordon - közölték az Eforie Nord-i vízimentők.
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
szóljon hozzá!