Románia vezeti a szomorú listát: több mint kétszáz tokhal-orvhalászati esetet tártak fel

A jelentés hangsúlyozza, hogy ezek kizárólag a hatóságok által feltárt és dokumentált esetek. A WWF szakértői szerint a valós szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen számos illegális halfogás, kaviár- és halkereskedelmi ügy soha nem kerül a hatóságok látókörébe. Az elemzés első ízben próbálta megbecsülni az érintett vadon élő tokhalak számát is: számításaik szerint legalább 3366 egyed esett orvhalászat vagy más illegális tevékenység áldozatául az elmúlt tíz évben.

ugyanakkor a halászat szempontjából is kiemelt jelentőségű régió. A WWF ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes dél-romániai megyékből – például Doljból vagy Teleormanból – egyetlen esetet sem jelentettek, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott nem történik orvhalászat, inkább a felderítés vagy az adatszolgáltatás hiányosságaira utalhat.

Nemcsak a halakat, a kaviárt is lefoglalják

Az illegális tevékenységek között nemcsak az orvhalászat szerepel, hanem a tokhalhús és a kaviár tiltott szállítása, illetve kereskedelme is. A tíz év során több mint 6,5 tonna tokhalhúst és összesen 263 kilogramm kaviárt foglaltak le a három ország hatóságai.

• A jelentés egy 2019-es ügyet is kiemel,
• amikor 91 üveg, összesen 40 kilogramm kaviárt koboztak el,
• amelynek becsült piaci értéke meghaladta a 46 ezer eurót.

Mivel a fekete piacon egy kilogramm kaviár ára akár 10 ezer euró is lehet, az illegális kereskedelem továbbra is rendkívül jövedelmező. A jelentés szerint az orvhalászok továbbra is elsősorban tiltott horgos eszközöket, amelyek különösen veszélyesek a védett tokhalfajokra.

Mit javasol a WWF?

A természetvédő szervezet szerint sürgősen erősíteni kell az ellenőrzéseket a Duna mentén és a Fekete-tenger térségében, javítani kell a hatóságok közötti adatcserét és a határokon átnyúló együttműködést, valamint egységesebb nyilvántartási rendszert kell kialakítani. A WWF emellett nagyobb hangsúlyt helyezne az illegális kaviárkereskedelem visszaszorítására, a piacok ellenőrzésére, valamint a helyi közösségek bevonására is, mert

Mint arról korábban írtunk, a Duna-deltai halászat ma már nemcsak környezeti, hanem gazdasági és intézményi értelemben is válságban van. A Snoop oknyomozó portál tavalyi riportja szerint a halállomány csökken, a halászok elvándorolnak, miközben az állami intézmények látványosan alulteljesítenek, és a halpiacot néhány erős halátvevő- és feldolgozó központ tulajdonosa uralja. A helyiek ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba.

korábban írtuk

„Klinikai halálban” a Duna-delta halászata? Orvhalászat és monopóliumok nehezítik a helyiek életét

A Duna-delta halászközösségei ma már a túlélésért küzdenek: beszűkült bevételek, felvásárlói monopóliumok és terjedő orvhalászat szorítják őket sarokba.