
Románia megítélése. Nem jó az irány a lakosság több mint kétharmada szerint
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett az Agerpres hírügynökség.
2026. február 19., 20:552026. február 19., 20:55
A pesszimisták mostani, 73 százalékos aránya azonban alacsonyabb a novemberben mért 75 százaléknál, és az akkori 20 százalékról 22 százalékra növekedett azok aránya, akik szerint Románia jó irányba halad. Az INSCOP szerint a 30 év alatti fiatalok és a jobboldali pártok szavazói között több az optimista, míg a 60 év feletti korosztály, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a kormányoldal által szélsőségesnek tartott, magát szuverenistaként meghatározó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói között az átlagosnál többen érzik úgy, hogy rossz az irány.
A leginkább aggasztó problémák közül a megkérdezettek 11,7 százaléka az oktatási rendszer állapotát, 9,8 százalékuk a munkahelyek hiányát jelölte meg.
A háború kitöréséért a megkérdezettek 54,9 százaléka Oroszországot (2022 májusában arányuk még 71,2 százalék volt), 14,1 százalékuk Ukrajnát teszi felelőssé (2022-ben 4,5 százalék), 7,7 százalékuk az Egyesült Államokat (2022-ben 10,4 százalék), 9 százalékuk pedig az Európai Uniót (2022-ben 1,7 százalék) hibáztatja.

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 21 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki a CURS közvélemény-kutató cég vasárnap közzétett, decemberben készített közvélemény-kutatásából.
A megkérdezettek 44,5 százaléka szerint a háború orosz győzelemmel fog végződni, arányuk 2022-ben még csak 26,1 százalék volt; 23,4 százalékuk ukrán győzelemre számít – 2022-ben arányuk 50,3 százalék volt –, a többiek nem válaszoltak.
Nagyjából egyenlő arányban (48–49 százalék) megoszlanak az álláspontok arról, hogy szükséges lenne-e lőgyakorlatokat tartani a középiskolákban egy esetleges háborúra történő felkészülés jegyében, a megkérdezettek csaknem 81 százaléka helyeselné, hogy drónkezelői felkészítőket tartsanak a fiataloknak, 93 százalékuk pedig szükségesnek tartja, hogy elsősegélynyújtási tanfolyamokat szervezzenek a 15–60 év közötti korosztály számára.
20 százaléka mondta azt, hogy kivándorolna, 10,5 százaléka elrejtőzne, amíg véget ér a háború, 4,7 százaléka pedig orvosi felmentést szerezne arról, hogy harcképtelen.
Az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulójára időzített, elvileg 3 százalék alatti hibahatárt garantáló felmérést január 28. és február 6. között telefonos módszerrel készítették egy 1100 fős reprezentatív mintán.

A romániaiak 70 százaléka szerint rossz irányba halad jelenleg az ország – derül ki a CURS felmérésének vasárnap közzétett eredményeiből.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!