
Fotó: Jakab Mónika
Romániában némileg késni fog az elektromos járművekre való átállás, főként az elégtelen töltőinfrastruktúra miatt – derül ki egy szakértői jelentésből, amelyet keddi workshopján ismertetett a 2Celsius Egyesület.
2022. december 14., 12:132022. december 14., 12:13
Az elektromos járművekre való átállás és társadalmi-gazdasági hatásai Romániában című kutatás szerint a Romániában jelen lévő két autóipari konszern, a Ford és a Renault is bejelentették ugyan, hogy 2030-tól kizárólag tisztán elektromos autókat fognak kínálni Európában,
„A Ford 2022-ben eladta a craiovai gyárat a Ford Otosan vegyesvállalatnak. De facto ugyan még romániai Ford-gyárról beszélünk, de az új tulajdonos nem kötelezte el magát amellett, hogy 2030-tól teljesen átálljon az elektromos autókra, mivel elsősorban haszongépjárművek gyártására szakosodott, beleértve a nehéz haszongépjárműveket is, amelyeknél az átállás sokkal később fog megtörténni. Arra azonban számítani lehet, hogy a Puma modell legkésőbb 2030-ra 100 százalékban elektromos meghajtású lesz, és a vállalat illetékesei azt is megerősítették a 2023-2024-től Craiován gyártandó kisteherautónak is lesz tisztán elektromos meghajtású változata” – mutatnak rá a jelentés szerzői.
„Ezért a tisztán elektromos autók romániai gyártására vonatkozó előrejelzések viszonylag visszafogottak: 2028-ban körülbelül 97 ezer tisztán elektromos jármű (azaz az összes gépkocsi 16 százaléka) gördül majd le a gyártósorról a craiovai üzemben; az iparág addigra szinte teljesen átáll a hibrid meghajtásra” – olvasható a 2Celsius jelentésében.
Mivel az Európai Unió gépjárműparkjának átlagéletkora 11,8 év, a szakértők azt valószínűsítik, hogy 2050-re a szennyező járművek túlnyomó többsége eltűnik az utakról. Mivel a romániai flotta ennél jóval idősebb (átlagéletkora 16,9 év), lesz némi lemaradása az országnak, de az átállás elkerülhetetlen, és műszaki-gazdasági okokból nem lehet túl nagy a különbség más uniós országokhoz képest.
„Portugália az egyetlen olyan ország, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag alatt van ugyan, de a környezetvédő autók (plug-in hibrid és akkumulátoros) piaci részesedése meghaladja a 10 százalékot. Ezt az esetet leszámítva az elektromos autók piaci részesedése délen alacsonyabb, mint északon, keleten pedig a délinél is alacsonyabb. Romániában az elektromos autók piaci részesedése valamivel magasabb, mint a keleti országokban, ami a rendkívül nagyvonalú támogatási programoknak köszönhető, ezek révén ugyanis akár 10 ezer euróval is csökken egy új elektromos jármű vételára” – emlékeztetnek a jelentés szerzői.
A 2Celsius adatai szerint az EU-ban létesített töltőpontok közel fele jelenleg mindössze két országban található: Hollandiában és Németországban. Románia 2021-ben az EU teljes töltőponthálózatának mindössze 0,4 százalékát adta az EU területének 5,8 százalékán. Ez 1,3 töltőpontot jelent száz kilométerenként, ami majdnem 50-szer kevesebb, mint Hollandiában.

Bár továbbra is lényegesen kevesebb elektromos autó közlekedik a romániai utakon, mint dízel- vagy benzines, ma már nálunk sem számítanak fehér hollónak a zöldautók.
A Transport&Environment 2020-ban közzétett tanulmánya szerint 2030-ra Romániában 25.400 töltőpontra lesz szükség, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) nemrégiben készült elemzése szerint pedig 2030-ig hetente 130 új töltőpontot kellene létesíteni az országban, míg Belgiumban hatszor ennyit.
„Mindezek alapján két logikus lehetőség van az elégséges infrastrukturális felkészültség elérésére a 2035-ös határidőig:
– mutatnak rá a szakértők.
Az ACEA becslése szerint 2030-ig 280 milliárd eurót kellene befektetni az Európai Unió töltőinfrastruktúrájába, beleértve a hálózat korszerűsítését és a további megújulóenergia-kapacitást is. „Ha ezeket a beruházásokat közpénzekből valósítanák meg, az összeg a tagállamok országos helyreállítási terveit finanszírozó Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz költségvetésének 42 százalékát tenné ki” – olvasható a jelentésben.
A világjárvány előtt mintegy 180 ezer ember dolgozott az autóiparban Romániában, ami foglalkoztatottak létszámának 2,7 százalékát jelentette. Ha ehhez hozzáadjuk az értékesítési és szervizhálózatokat, a foglalkoztatottak 2019-es száma eléri a 283 ezer főt (az összes foglalkoztatott 5,5 százalékát). Ezek a munkavállalók a világjárvány előtt több mint 6,4 milliárd euró hozzáadott értéket termeltek, ebből 4,4 milliárd eurót az iparban, 1-1 milliárd eurót pedig az értékesítésben és a szervizszolgáltatásokban (a gazdaság teljes hozzáadott értékének 7,7 százaléka).
„A román hatóságok eddigi autóipari politikája éppen olyan hatékonynak bizonyult, mint amennyire kezdetleges volt: állami támogatást nyújtottak a termelési kapacitás bővítését célzó beruházásokhoz, egyszerű mennyiségi kritériumok, nevezetesen a létrehozott új munkahelyek száma alapján. Ez a megközelítés hozzájárult a beszállítóipar gyors növekedéséhez a 2010-es években, és a szükséges beruházások jelentős részét az állam finanszírozta.
– értékelik a jelentés szerzői.
2022. június 29-én az Európai Unió országainak kormányai megállapodtak abban, hogy 2035-ig az EU egész területén megszüntetik fokozatosan a belső égésű motorral szerelt új személygépkocsik és kisteherautók értékesítését.
Az EU Fit for 55 elnevezésű csomagja az új könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásmentessé tételét irányozza elő 2035-re. Ez azt jelenti, hogy ettől az évtől az EU területén értékesített összes új járműnek nulla károsanyag-kibocsátásúnak kell lennie, azaz kizárólag akkumulátorral kell működnie, és a hibrideket is be kell tiltani.
A 2010-ben alapított 2Celsius Egyesület célja az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák befolyásolása hazai és európai szinten. A civil szervezet tagja az olyan nemzetközi szervezeteknek, mint az Európai Környezetvédelmi Iroda, a Climate Action Network Europe és az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) – írja az Agerpres.

Romániában az idén több elektromos autót helyeztek forgalomba, mint 2020-ban és 2021-ben együttvéve, és ez az első év, amikor e járművek száma meghaladja a tízezret.
Jóváhagyta keddi ülésén a parlament Adrian Țuțuianu kinevezését az Állandó Választási Hatóság (AEP) élére.
Sztrájkőrséget állnak szerdán az oktatási minisztérium épülete előtt a tanügyi szakszervezetek, amelyek szerint a kormány újabb jogszabályt készül elfogadni a tanügyben dolgozók fizetésének csökkentéséről.
Radikálisan átalakítja a csendőrség működését Cătălin Predoiu belügyminiszter: járőrszolgálatra küldi azokat az egyenruhásokat is, akik eddig különböző objektumok őrzésével voltak megbízva.
Kivonultak a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói a parlament keddi üléséről, amelyen a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szavaz a két ház.
A képviselőház és a szenátus több tucat alkalmazottja spontán sztrájkba lépett kedden, a potenciális 10 százalékos bércsökkentés ellen tiltakozva a parlament folyosóin.
Menesztette kedden Nicuşor Dan államfő tanácsadói tisztségéből Ludovic Orban volt miniszterelnököt.
A koalíció úgy döntött, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja a fizetésük 70 százaléka lesz – jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elöke kedden.
Visszatérhet otthonába a Tulcea megyei Ceatalchioi 231 lakosa, akit hétfőn este azért telepítettek ki, mert robbanásveszély fenyegetett.
Nicusor Dan államfő kedden ismét egyeztetésre várja a különleges nyugdíjuk csökkentését ellenző bírák és ügyészek képviselőit, de ha nem sikerül megállapodni, a koalíció az eredeti formában fogadja el a nyugdíjak módosításáról szóló tervezetet.
Hétfő este befejeződött a Tulcea megyei Ceatalchioi és Plauru veszélyeztetett területeiről történő evakuálás – közölték a tűzoltók.
szóljon hozzá!