
Megszűnő határellenőrzés. 2025 januárjától eltűnnek a sorok a román–magyar határátkelőknél
Fotó: Borbély Fanni
Románia csaknem 40, Magyarországgal, illetve Bulgáriával közös határátkelőjén megszűnik a rendszeres határellenőrzés január elsejétől. Az ország a Schengen-övezet teljes jogú tagjává válik, a határellenőrzést szúrópróbajelleggel végzik – közölte hétfőn a román határrendészet.
2024. december 30., 21:172024. december 30., 21:17
2024. december 30., 21:222024. december 30., 21:22
A magyar–román határon 12 közúti és öt vasúti határátkelőhelyen, míg a bolgár–román határon 11 közúti, 3 vasúti és 8 kikötői határátkelőhelyen szünik meg a határellenőrzés.
– mutat rá a közlemény.
Az országhatár átlépésére készülő utasoknak azonban érvényes úti okmánnyal – útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal – kell rendelkezniük. A román határrendészet szúrópróbajelleggel továbbra is fog ellenőrzéseket végezni az államhatár 30 kilométeres körzetében a rendőrséggel, a csendőrséggel és az idegenrendészettel közösen.
A határrendészet szerint Románia logisztikai és humán erőforrás szempontból is felkészült az Európai Unió és a schengeni övezet külső határainak megfelelő védelmére, egyebek mellett azzal, hogy a határrendészet nagyváradi kiképzőközpontja végzőseinek 90 százalékát a külső határszakaszokra irányította.
A magyar–román határon a legnagyobb forgalmat a Csanádpalota-Nagylak II autópálya-átkelőn bonyolították le, ahol átlagosan 9500 utast, illetve 4870 járművet ellenőriztek. A bolgár–román határon a Giurgiu-Rusze közötti Duna-hídon volt a legnagyobb forgalom, ahol naponta 10 500 utas kelt át 5000 járművel.

Január elsején a román kormány összesen 33, a magyar és a bolgár határon található határátkelőhelyet zár be a schengeni övezeti csatlakozásnak köszönhetően, és további két vízi határátkelő is ellenőrzés nélkül átjárhatóvá válik.

A 2025. január 1-től a magyar-román határon megváltozó határátlépés kapcsán a magyar rendőrség közleményt adott ki az utazási tudnivalókról. Továbbra is fenntartják az ideiglenes határellenőrzést, de az eddigieknél könnyebben és gyorsabban fog zajlani.
2024-ben Romániában több mint 1,2 millió állami alkalmazott dolgozott közel 14 000 intézményben, és a személyzeti kiadások meghaladták a 164 milliárd lejt – derül ki egy, az ügyvivő Bolojan-kormány által pénteken közzétett átfogó jelentésből.
Az RMDSZ-nek nem lenne kifogása Ilie Bolojan esetleges újbóli miniszterelnöki kinevezése ellen, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetértene ezzel – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője.
Esőre, zivatarokra figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hajlandó kormányzati szerepet vállalni „a románok érdekében” – jelentette ki George Simion, a párt elnöke csütörtökön Târgu Jiuban.
Továbbra is az a legfontosabb cél, hogy újra létrejöjjön a korábbi koalíció, és hogy a miniszterelnököt az összes érintett párt elfogadja – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön, a Nicușor Dan elnökkel folytatott megbeszélések után.
Összehangolja tevékenységét a megbuktatott kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), ami annyit jelent, hogy összehangoltan lépnek fel.
Alina Gorghiu szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nagyon gyorsan hozta meg az ellenzékbe vonulásról szóló döntést, és lehet, hogy nem volt elég széles körű az azt megelőző konzultáció.
A politológus elsietett lépésnek tartotta Ilie Bolojan kormányának a megbuktatását. Arról is kérdeztük, szerinte mi lenne a legjobb az RMDSZ számára: kormányon maradnia vagy távol tartania magát a népszerűtlen intézkedések végrehajtásától.
Ilie Bolojan „digitális siratókórusa” ellenére a beígért „gazdasági apokalipszis” nem következett be – jelentette ki csütörtökön Sorin Grindeanu.
A PNL a bizalmatlansági indítvány megszavazása utáni döntésével visszaszerezte önbecsülését, és a helyes utat választotta – vallja Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke.
szóljon hozzá!