Az Eurostat 2021-es adatai szerint Románia az EU három legszennyezettebb országa között szerepel megosztva dobogót Bulgáriával és Lengyelországgal
Fotó: Beliczay László
Románia a 45. helyen áll a világon a légszennyezés okozta elhalálozás tekintetében – derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb adataiból. Bár a légszennyezés egészségügyi kockázata, például a tüdőrák vagy a légzőszervi problémák kialakulása régóta ismert, egyre több kutatás mutat rá, hogy a szennyezés pszichológiai hatásokkal is járhat.
2025. szeptember 06., 18:592025. szeptember 06., 18:59
A szakértők szerint a légszennyezés elleni küzdelem nemcsak a fizikai egészség megőrzése miatt fontos, hanem a mentális betegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszhat. És ez Románia lakosai számára különös figyelmet érdemel, hiszen igencsak rosszul állunk e tekintetben.
Egy 2025-ben közölt tanulmány rámutat, hogy a környezeti tényezők, mint a finomrészecskék (PM2,5) és a nitrogén-dioxid, nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is befolyásolják.
– olvasható a Digi24 cikkében.
A kutatás szerint a PM2,5-részecskék belélegzése a depressziós zavarok kialakulásának esélyét mintegy 26 százalékkal növelte, míg a szorongásos zavarok kockázata megduplázódott. Ezen túlmenően
Románia helyzete különösen aggasztó a légszennyezés terén: az ipari tevékenységből és a gépjárművek kibocsátásából származó szennyezőanyagok koncentrációja sok régióban meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket. Az ország számos városában – például Bukarestben és az ipari központok közelében – a levegőminőség egész évben kritikusan rossz. A pollenek, például a parlagfű, szintén súlyosbítják a helyzetet, légzőszervi és allergiás problémákat okozva a lakosság széles körében.
Az országon belül jelentős különbségek figyelhetők meg a levegő minősége között. A legszennyezetebb városok: Déva, Suceava, Pitești, Brassó, Marosvásárhely, Konstanca, Craiova, Temesvár, Kolozsvár, Bukarest, Ploiești és Jászvásár (Iași). Székelyföld több városa, például Sepsiszentgyörgy az ország legtisztább levegőjű települései közé tartozik, részben a kisebb ipari terhelésnek betudhatóan. Érdekes adat, hogy bár a háromszéki megyeszékhely az egyik legtisztább levegőjű város, Kovászna megye a legszennyezettebb levegőjű megye címet érdemelte ki, itt a PM10 érték elérte az 52,3 µg/m³-t (Háromszéket Ilfov, Iași és Dolj követi a sorban, ezek a megyék mind a WHO által ajánlott határérték közelében vagy felette mozognak).
Az ország vidéki és hegyvidéki területein sok háztartásban még mindig fával fűtenek, gyakran régi, elavult kályhák segítségével. A nem megfelelő égés során hatalmas mennyiségű PM2,5 és PM10 részecske kerül a levegőbe, amely a települések fölött sűrű szmogréteget hozhat létre. Ez a jelenség különösen a téli időszakban válik kritikussá, amikor a hideg miatt fokozott a fűtési igény.
És a fatüzelésből származó szennyezés nemcsak a városokat, sőt többnyire nem a városokat, hanem a falvakat érinti, és egészségügyi szempontból ugyanolyan veszélyes lehet, mint a nagyvárosi forgalom által kibocsátott szennyezőanyagok. Itt azt is érdemes megemlíteni, hogy a gazdaságilag, illetve
A fatüzelés káros hatásai kapcsán érmes kiemelni egy brit kutatást, melyről a The Guardian számolt be: egy szlovén faluban – Retjében – tél folyamán a levegő PM-szennyezése vetekedett a legrosszabb minőségű világvárosokéval. A helyiek 70 százaléka ezzel ellentétben büszke volt a falu jó levegőjére, 88 százalékukban fel sem merült, hogy a fatüzelés is árt a levegő minőségének.
Bár az ország a légszennyezés miatti elhalálozások listáján a 45. helyen szerepel,
– pedig ez csak a városi környeztre fókuszál. A finomrészecskék (PM2,5) éves átlaga Romániában 16,4 μg/m³, ami jóval magasabb a WHO ajánlott 10 μg/m³ értékénél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatási miniszter a tanévkezdés előtti napon együttműködésre szólította a pedagógusokat, hangsúlyozva erkölcsi kötelességüket a diákok iránt. A szakszervezetek szerint azonban szeptember 8-án sok iskola üresen marad a tanárok tiltakozása miatt.
Elkezdődött vasárnap a szenátus és a képviselőház együttes ülése, amelyen egyenként megvitatják és szavazásra bocsátják a négy bizalmatlansági indítványt, amelyeket szerdán nyújtott be az ellenzék.
Négy bizalmatlansági indítványról dönt vasárnap a parlamnt, a kezdeményezések egyaránt a kabinet politikáját bírálják. Ha bármelyik indítvány átmegy a parlament szavazásán, a Bolojan-kormány megbukik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 augusztusában 11 713 személynek folyósítottak különnyugdíjat, hárommal többnek, mint előző hónapban.
A kormány a pénteki ülésén módosította az Erdőtörvényt annak érdekében, hogy jogi keretet teremtsen az Országos Erdészeti Igazgatóság (Romsilva) Környezetvédelmi Minisztérium általi átszervezéséhez.
Az idei nyári szezonban 18 ember fulladt a tengerbe és 72-t mentettek ki a hullámokból – tájékoztatott pénteken a Konstanca megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Több mint 8600 rendőr teljesít szolgálatot az iskolák környékén a hétfői tanévkezdéskor.
Tíz éven belül a közigazgatásban dolgozók 30 százaléka nyugdíjba megy, ami a közigazgatás megbénulásához vezet – hívta fel a figyelmet pénteken a Közigazgatási Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége (FNSA).
A német légierő két Eurofighter Typhoon vadászgépe szállt fel pénteken a Mihail Kogălniceanu támaszpontról megfigyelni az ukrán határhoz közeli légteret, miután a román hadsereg radarrendszere harci drónok egy csoportját észlelte.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret érdekvédelmi szervezet arra szólította fel az iskolaigazgatókat és a tanfelügyelőségeket, hogy ne gyakoroljanak nyomást a tüntető tanárokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!