Románia a 45. helyen áll a világon a légszennyezés okozta elhalálozás terén

– olvasható a Digi24 cikkében.

A kutatás szerint a PM2,5-részecskék belélegzése a depressziós zavarok kialakulásának esélyét mintegy 26 százalékkal növelte, míg a szorongásos zavarok kockázata megduplázódott. Ezen túlmenően

Románia helyzete különösen aggasztó a légszennyezés terén: az ipari tevékenységből és a gépjárművek kibocsátásából származó szennyezőanyagok koncentrációja sok régióban meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket. Az ország számos városában – például Bukarestben és az ipari központok közelében – a levegőminőség egész évben kritikusan rossz. A pollenek, például a parlagfű, szintén súlyosbítják a helyzetet, légzőszervi és allergiás problémákat okozva a lakosság széles körében.

Az országon belül jelentős különbségek figyelhetők meg a levegő minősége között. A legszennyezetebb városok: Déva, Suceava, Pitești, Brassó, Marosvásárhely, Konstanca, Craiova, Temesvár, Kolozsvár, Bukarest, Ploiești és Jászvásár (Iași). Székelyföld több városa, például Sepsiszentgyörgy az ország legtisztább levegőjű települései közé tartozik, részben a kisebb ipari terhelésnek betudhatóan. Érdekes adat, hogy bár a háromszéki megyeszékhely az egyik legtisztább levegőjű város, Kovászna megye a legszennyezettebb levegőjű megye címet érdemelte ki, itt a PM10 érték elérte az 52,3 µg/m³-t (Háromszéket Ilfov, Iași és Dolj követi a sorban, ezek a megyék mind a WHO által ajánlott határérték közelében vagy felette mozognak).

Az ország vidéki és hegyvidéki területein sok háztartásban még mindig fával fűtenek, gyakran régi, elavult kályhák segítségével. A nem megfelelő égés során hatalmas mennyiségű PM2,5 és PM10 részecske kerül a levegőbe, amely a települések fölött sűrű szmogréteget hozhat létre. Ez a jelenség különösen a téli időszakban válik kritikussá, amikor a hideg miatt fokozott a fűtési igény.

És a fatüzelésből származó szennyezés nemcsak a városokat, sőt többnyire nem a városokat, hanem a falvakat érinti, és egészségügyi szempontból ugyanolyan veszélyes lehet, mint a nagyvárosi forgalom által kibocsátott szennyezőanyagok. Itt azt is érdemes megemlíteni, hogy a gazdaságilag, illetve

A fatüzelés káros hatásai kapcsán érmes kiemelni egy brit kutatást, melyről a The Guardian számolt be: egy szlovén faluban – Retjében – tél folyamán a levegő PM-szennyezése vetekedett a legrosszabb minőségű világ­városokéval. A helyiek 70 százaléka ezzel ellentétben büszke volt a falu jó levegőjére, 88 százalékukban fel sem merült, hogy a fatüzelés is árt a levegő minőségének.

Bár az ország a légszennyezés miatti elhalálozások listáján a 45. helyen szerepel,

– pedig ez csak a városi környeztre fókuszál. A finomrészecskék (PM2,5) éves átlaga Romániában 16,4 μg/m³, ami jóval magasabb a WHO ajánlott 10 μg/m³ értékénél.