
Az Eurostat 2021-es adatai szerint Románia az EU három legszennyezettebb országa között szerepel megosztva dobogót Bulgáriával és Lengyelországgal
Fotó: Beliczay László
Románia a 45. helyen áll a világon a légszennyezés okozta elhalálozás tekintetében – derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb adataiból. Bár a légszennyezés egészségügyi kockázata, például a tüdőrák vagy a légzőszervi problémák kialakulása régóta ismert, egyre több kutatás mutat rá, hogy a szennyezés pszichológiai hatásokkal is járhat.
2025. szeptember 06., 18:592025. szeptember 06., 18:59
2025. szeptember 06., 18:592025. szeptember 06., 18:59
A szakértők szerint a légszennyezés elleni küzdelem nemcsak a fizikai egészség megőrzése miatt fontos, hanem a mentális betegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszhat. És ez Románia lakosai számára különös figyelmet érdemel, hiszen igencsak rosszul állunk e tekintetben.
Egy 2025-ben közölt tanulmány rámutat, hogy a környezeti tényezők, mint a finomrészecskék (PM2,5) és a nitrogén-dioxid, nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is befolyásolják.
– olvasható a Digi24 cikkében.
A kutatás szerint a PM2,5-részecskék belélegzése a depressziós zavarok kialakulásának esélyét mintegy 26 százalékkal növelte, míg a szorongásos zavarok kockázata megduplázódott. Ezen túlmenően
Románia helyzete különösen aggasztó a légszennyezés terén: az ipari tevékenységből és a gépjárművek kibocsátásából származó szennyezőanyagok koncentrációja sok régióban meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket. Az ország számos városában – például Bukarestben és az ipari központok közelében – a levegőminőség egész évben kritikusan rossz. A pollenek, például a parlagfű, szintén súlyosbítják a helyzetet, légzőszervi és allergiás problémákat okozva a lakosság széles körében.
Az országon belül jelentős különbségek figyelhetők meg a levegő minősége között. A legszennyezetebb városok: Déva, Suceava, Pitești, Brassó, Marosvásárhely, Konstanca, Craiova, Temesvár, Kolozsvár, Bukarest, Ploiești és Jászvásár (Iași). Székelyföld több városa, például Sepsiszentgyörgy az ország legtisztább levegőjű települései közé tartozik, részben a kisebb ipari terhelésnek betudhatóan. Érdekes adat, hogy bár a háromszéki megyeszékhely az egyik legtisztább levegőjű város, Kovászna megye a legszennyezettebb levegőjű megye címet érdemelte ki, itt a PM10 érték elérte az 52,3 µg/m³-t (Háromszéket Ilfov, Iași és Dolj követi a sorban, ezek a megyék mind a WHO által ajánlott határérték közelében vagy felette mozognak).
Az ország vidéki és hegyvidéki területein sok háztartásban még mindig fával fűtenek, gyakran régi, elavult kályhák segítségével. A nem megfelelő égés során hatalmas mennyiségű PM2,5 és PM10 részecske kerül a levegőbe, amely a települések fölött sűrű szmogréteget hozhat létre. Ez a jelenség különösen a téli időszakban válik kritikussá, amikor a hideg miatt fokozott a fűtési igény.
És a fatüzelésből származó szennyezés nemcsak a városokat, sőt többnyire nem a városokat, hanem a falvakat érinti, és egészségügyi szempontból ugyanolyan veszélyes lehet, mint a nagyvárosi forgalom által kibocsátott szennyezőanyagok. Itt azt is érdemes megemlíteni, hogy a gazdaságilag, illetve
A fatüzelés káros hatásai kapcsán érmes kiemelni egy brit kutatást, melyről a The Guardian számolt be: egy szlovén faluban – Retjében – tél folyamán a levegő PM-szennyezése vetekedett a legrosszabb minőségű világvárosokéval. A helyiek 70 százaléka ezzel ellentétben büszke volt a falu jó levegőjére, 88 százalékukban fel sem merült, hogy a fatüzelés is árt a levegő minőségének.
Bár az ország a légszennyezés miatti elhalálozások listáján a 45. helyen szerepel,
– pedig ez csak a városi környeztre fókuszál. A finomrészecskék (PM2,5) éves átlaga Romániában 16,4 μg/m³, ami jóval magasabb a WHO ajánlott 10 μg/m³ értékénél.
Görögdinnyeillat, színes csomagolásban mindössze hétlejes áron – a vásárló sokszor azt sem tudhatja, milyen anyagokat lélegez be. Alexandru Rogobete miniszter szerint tarthatatlan, hogy a gyermekek számára is hozzáférhetők az elektromos cigaretták.
Magyar szempontból messze nem elegendő a Szociáldemokrata Párt (PSD) azon, a közigazgatási reformmal kapcsolatos javaslata, hogy az összevont településeken megmaradna az anyanyelvhasználat joga – szögezte le Csoma Botond.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pénteken érdekellentétet állapított meg Radu Miruță volt védelmi miniszter esetében. Miruță bejelentette: megtámadja az ANI jelentését.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
Az ország közigazgatási átalakítása során a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is szem előtt tartják majd – ígérte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a magyar aggodalmak kapcsán.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
Jó napot kívánok, kedves magyar barátaim! – így indít Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője egy, a Facebook-oldalára szerdán feltett videóban.
Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.
Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.
szóljon hozzá!