Az Eurostat 2021-es adatai szerint Románia az EU három legszennyezettebb országa között szerepel megosztva dobogót Bulgáriával és Lengyelországgal
Fotó: Beliczay László
Románia a 45. helyen áll a világon a légszennyezés okozta elhalálozás tekintetében – derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb adataiból. Bár a légszennyezés egészségügyi kockázata, például a tüdőrák vagy a légzőszervi problémák kialakulása régóta ismert, egyre több kutatás mutat rá, hogy a szennyezés pszichológiai hatásokkal is járhat.
2025. szeptember 06., 18:592025. szeptember 06., 18:59
A szakértők szerint a légszennyezés elleni küzdelem nemcsak a fizikai egészség megőrzése miatt fontos, hanem a mentális betegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszhat. És ez Románia lakosai számára különös figyelmet érdemel, hiszen igencsak rosszul állunk e tekintetben.
Egy 2025-ben közölt tanulmány rámutat, hogy a környezeti tényezők, mint a finomrészecskék (PM2,5) és a nitrogén-dioxid, nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is befolyásolják.
– olvasható a Digi24 cikkében.
A kutatás szerint a PM2,5-részecskék belélegzése a depressziós zavarok kialakulásának esélyét mintegy 26 százalékkal növelte, míg a szorongásos zavarok kockázata megduplázódott. Ezen túlmenően
Románia helyzete különösen aggasztó a légszennyezés terén: az ipari tevékenységből és a gépjárművek kibocsátásából származó szennyezőanyagok koncentrációja sok régióban meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket. Az ország számos városában – például Bukarestben és az ipari központok közelében – a levegőminőség egész évben kritikusan rossz. A pollenek, például a parlagfű, szintén súlyosbítják a helyzetet, légzőszervi és allergiás problémákat okozva a lakosság széles körében.
Az országon belül jelentős különbségek figyelhetők meg a levegő minősége között. A legszennyezetebb városok: Déva, Suceava, Pitești, Brassó, Marosvásárhely, Konstanca, Craiova, Temesvár, Kolozsvár, Bukarest, Ploiești és Jászvásár (Iași). Székelyföld több városa, például Sepsiszentgyörgy az ország legtisztább levegőjű települései közé tartozik, részben a kisebb ipari terhelésnek betudhatóan. Érdekes adat, hogy bár a háromszéki megyeszékhely az egyik legtisztább levegőjű város, Kovászna megye a legszennyezettebb levegőjű megye címet érdemelte ki, itt a PM10 érték elérte az 52,3 µg/m³-t (Háromszéket Ilfov, Iași és Dolj követi a sorban, ezek a megyék mind a WHO által ajánlott határérték közelében vagy felette mozognak).
Az ország vidéki és hegyvidéki területein sok háztartásban még mindig fával fűtenek, gyakran régi, elavult kályhák segítségével. A nem megfelelő égés során hatalmas mennyiségű PM2,5 és PM10 részecske kerül a levegőbe, amely a települések fölött sűrű szmogréteget hozhat létre. Ez a jelenség különösen a téli időszakban válik kritikussá, amikor a hideg miatt fokozott a fűtési igény.
És a fatüzelésből származó szennyezés nemcsak a városokat, sőt többnyire nem a városokat, hanem a falvakat érinti, és egészségügyi szempontból ugyanolyan veszélyes lehet, mint a nagyvárosi forgalom által kibocsátott szennyezőanyagok. Itt azt is érdemes megemlíteni, hogy a gazdaságilag, illetve
A fatüzelés káros hatásai kapcsán érmes kiemelni egy brit kutatást, melyről a The Guardian számolt be: egy szlovén faluban – Retjében – tél folyamán a levegő PM-szennyezése vetekedett a legrosszabb minőségű világvárosokéval. A helyiek 70 százaléka ezzel ellentétben büszke volt a falu jó levegőjére, 88 százalékukban fel sem merült, hogy a fatüzelés is árt a levegő minőségének.
Bár az ország a légszennyezés miatti elhalálozások listáján a 45. helyen szerepel,
– pedig ez csak a városi környeztre fókuszál. A finomrészecskék (PM2,5) éves átlaga Romániában 16,4 μg/m³, ami jóval magasabb a WHO ajánlott 10 μg/m³ értékénél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 augusztusában 11 713 személynek folyósítottak különnyugdíjat, hárommal többnek, mint előző hónapban.
A kormány a pénteki ülésén módosította az Erdőtörvényt annak érdekében, hogy jogi keretet teremtsen az Országos Erdészeti Igazgatóság (Romsilva) Környezetvédelmi Minisztérium általi átszervezéséhez.
Az idei nyári szezonban 18 ember fulladt a tengerbe és 72-t mentettek ki a hullámokból – tájékoztatott pénteken a Konstanca megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Több mint 8600 rendőr teljesít szolgálatot az iskolák környékén a hétfői tanévkezdéskor.
Tíz éven belül a közigazgatásban dolgozók 30 százaléka nyugdíjba megy, ami a közigazgatás megbénulásához vezet – hívta fel a figyelmet pénteken a Közigazgatási Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége (FNSA).
A német légierő két Eurofighter Typhoon vadászgépe szállt fel pénteken a Mihail Kogălniceanu támaszpontról megfigyelni az ukrán határhoz közeli légteret, miután a román hadsereg radarrendszere harci drónok egy csoportját észlelte.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret érdekvédelmi szervezet arra szólította fel az iskolaigazgatókat és a tanfelügyelőségeket, hogy ne gyakoroljanak nyomást a tüntető tanárokra.
Hőségre figyelmeztető sárga jelzésű (elsőfokú) riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 15 északi, nyugati, északnyugati és északkeleti megyéjére.
Románia nem küld csapatokat Ukrajnába, de támogatni fogja a békefenntartó műveleteket, amint megteremtődnek a béke feltételei – jelentette ki csütörtök este Nicușor Dan államfő.
Intenzívnek nevezte a hivatalában eltöltött első száz napot Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint a kormánykoalíció működik, és ez mindennél fontosabb.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!