
Az Eurostat 2021-es adatai szerint Románia az EU három legszennyezettebb országa között szerepel megosztva dobogót Bulgáriával és Lengyelországgal
Fotó: Beliczay László
Románia a 45. helyen áll a világon a légszennyezés okozta elhalálozás tekintetében – derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb adataiból. Bár a légszennyezés egészségügyi kockázata, például a tüdőrák vagy a légzőszervi problémák kialakulása régóta ismert, egyre több kutatás mutat rá, hogy a szennyezés pszichológiai hatásokkal is járhat.
2025. szeptember 06., 18:592025. szeptember 06., 18:59
A szakértők szerint a légszennyezés elleni küzdelem nemcsak a fizikai egészség megőrzése miatt fontos, hanem a mentális betegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszhat. És ez Románia lakosai számára különös figyelmet érdemel, hiszen igencsak rosszul állunk e tekintetben.
Egy 2025-ben közölt tanulmány rámutat, hogy a környezeti tényezők, mint a finomrészecskék (PM2,5) és a nitrogén-dioxid, nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is befolyásolják.
– olvasható a Digi24 cikkében.
A kutatás szerint a PM2,5-részecskék belélegzése a depressziós zavarok kialakulásának esélyét mintegy 26 százalékkal növelte, míg a szorongásos zavarok kockázata megduplázódott. Ezen túlmenően
Románia helyzete különösen aggasztó a légszennyezés terén: az ipari tevékenységből és a gépjárművek kibocsátásából származó szennyezőanyagok koncentrációja sok régióban meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértékeket. Az ország számos városában – például Bukarestben és az ipari központok közelében – a levegőminőség egész évben kritikusan rossz. A pollenek, például a parlagfű, szintén súlyosbítják a helyzetet, légzőszervi és allergiás problémákat okozva a lakosság széles körében.
Az országon belül jelentős különbségek figyelhetők meg a levegő minősége között. A legszennyezetebb városok: Déva, Suceava, Pitești, Brassó, Marosvásárhely, Konstanca, Craiova, Temesvár, Kolozsvár, Bukarest, Ploiești és Jászvásár (Iași). Székelyföld több városa, például Sepsiszentgyörgy az ország legtisztább levegőjű települései közé tartozik, részben a kisebb ipari terhelésnek betudhatóan. Érdekes adat, hogy bár a háromszéki megyeszékhely az egyik legtisztább levegőjű város, Kovászna megye a legszennyezettebb levegőjű megye címet érdemelte ki, itt a PM10 érték elérte az 52,3 µg/m³-t (Háromszéket Ilfov, Iași és Dolj követi a sorban, ezek a megyék mind a WHO által ajánlott határérték közelében vagy felette mozognak).
Az ország vidéki és hegyvidéki területein sok háztartásban még mindig fával fűtenek, gyakran régi, elavult kályhák segítségével. A nem megfelelő égés során hatalmas mennyiségű PM2,5 és PM10 részecske kerül a levegőbe, amely a települések fölött sűrű szmogréteget hozhat létre. Ez a jelenség különösen a téli időszakban válik kritikussá, amikor a hideg miatt fokozott a fűtési igény.
És a fatüzelésből származó szennyezés nemcsak a városokat, sőt többnyire nem a városokat, hanem a falvakat érinti, és egészségügyi szempontból ugyanolyan veszélyes lehet, mint a nagyvárosi forgalom által kibocsátott szennyezőanyagok. Itt azt is érdemes megemlíteni, hogy a gazdaságilag, illetve
A fatüzelés káros hatásai kapcsán érmes kiemelni egy brit kutatást, melyről a The Guardian számolt be: egy szlovén faluban – Retjében – tél folyamán a levegő PM-szennyezése vetekedett a legrosszabb minőségű világvárosokéval. A helyiek 70 százaléka ezzel ellentétben büszke volt a falu jó levegőjére, 88 százalékukban fel sem merült, hogy a fatüzelés is árt a levegő minőségének.
Bár az ország a légszennyezés miatti elhalálozások listáján a 45. helyen szerepel,
– pedig ez csak a városi környeztre fókuszál. A finomrészecskék (PM2,5) éves átlaga Romániában 16,4 μg/m³, ami jóval magasabb a WHO ajánlott 10 μg/m³ értékénél.
Az Európai Unió új szabályai alapjaiban alakítják át a vezetői engedélyek rendszerét: 2030-ig valamennyi tagállamnak biztosítania kell a digitális jogosítványok kibocsátását, miközben a sofőrök továbbra is kérhetnek műanyag kártyát – vagy akár mindkettőt.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felmérése szerint a kontinensen Románia levegője a legszennyezettebb.
Tüntetők fogadták pénteken Nicușor Dant Jászvásáron, ahol kifütyülték az államfőt. Dan többek között megkapta, hogy ő a „leggyengébb román elnök”.
Továbbra sem bírságolják a térfigyelő kamerák által rögzített közúti szabálysértéseket elkövető járművezetőket, „közúti huligánokat”, annak ellenére, hogy a jogszabályi háttér, az infrastruktúra és a technológia is rendelkezésre áll.
Románia 2024-ben bruttó hazai termékének (GDP) 1,9 százalékát, azaz 28 milliárd lejt költött környezetvédelemre – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Románia nem lép háborúba és nem küld csapatokat Ukrajnába – szögezte le Ilie Bolojan.
Pénteken a parlamentben találkozott „az igazságszolgáltatási rendszer összes releváns szereplőjével” Sorin Grindeanu, a kormány vezető erejét adó PSD ügyvivő elnöke a bírói és ügyészi nyugdíjakról szóló törvényjavaslat ügyében.
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának témájában.
A bírók és ügyészek különleges nyugdíjainak reformja az alkotmánybíróság elutasító döntésének indoklása után folytatódik – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Október 26-ától, vasárnaptól tér át Románia (is) a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
szóljon hozzá!