
Románia következő elnökének román nemzetiségűnek kell lennie – így gondolja egy felmérés szerint azon válaszadók többsége, akiket arról kérdeztek meg, milyen államfőt szeretnének a novemberi választást követően.
2014. július 15., 18:052014. július 15., 18:05
Az INSCOP közvélemény-kutató által az Adevărul napilap megrendelésére készített kutatás szerint a megkérdezettek elsöprő többsége, 65,3 százalék gondolja úgy: fontos, hogy a jövendő elnök román nemzetiségű legyen. Emellett 87,1 százalék szerint az is jelentős tényező, hogy komoly politikai tapasztalattal rendelkezzen, viszont 58,3 százalék szerint az is lényeges, hogy fiatal legyen.
Mindez rossz hír lehet Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke számára, akit ugyanezen felmérés során a baloldal várható elnökjelöltje, Victor Ponta miniszterelnök legesélyesebb ellenfele lehet.
Iliescu: Ponta túl fiatal
Victor Ponta túl fiatal még ahhoz, hogy Románia államfője legyen – vélekedett Ion Iliescu volt államfő, a PSD korábbi elnöke. Szerinte Pontának még több tapasztalatot kellene szereznie miniszterelnökként, így még egy mandátumot ki kellene töltenie. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy jelenleg nincs a baloldalon alkalmasabb jelölt Pontánál.
Johannis ugyanis szász – sokadik alkalommal választották újra az immár román többségű egykori szász város, Nagyszeben polgármesterévé –, vagyis nem felel meg azon kritériumnak, miszerint az ország államfőjének románnak kell lennie, annak ellenére sem, hogy nem kisebbségi politikusként, a kisebbségi jogokat zászlajára tűzve jelent meg az országos politikában, hanem a bukaresti politikába, annak stílusát és prioritásait átvéve.
Ráadásul a tapasztalat hiánya is felróható neki, hiszen bár több ciklus óta vezeti az erdélyi várost, a nagypolitikában még kevésbé jártas. Ráadásul életkora is kedvezőtlenebb a Pontáéhoz képest, már amennyiben az az elvárás, hogy a jövendő államfő fiatal legyen: 55 éves, míg Ponta 42.
Nem meglepő mindezek nyomán, hogy a megkérdezettek körében Ponta vezeti a szimpátialistát: 41,4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy pozitívan fogadja a szociáldemokrata pártelnök esetleges indulását, 23,3 százalék sem jó, sem rossz véleménnyel nincs róla, míg 34,8 százaléknak rossz a véleménye. Klaus Johannis esetében a számok a következő képpen alakulnak: 33,0, 28,6, 33,2.
A napi politika kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a többség – 54,2 százalék számára – nem lényeges tényező, hogy a a jövendő elnök Traian Băsescu leköszönő államfő politikai ellenlábasa legyen. A felmérés július 1. és 6. között készült 1055 személy megkérdezésével, a hibahatár 3 százalékos.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!