Távoznak. Az Egyesült Államok úgy döntött, kivonja Romániában állomásozó amerikai katonák egy részét
Fotó: US Army/Facebook
Miközben Robert C. Castel aradi születésű izraeli biztonságpolitikai szakértő a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, „nem a világvége”, hogy az Egyesült Államok amerikai katonákat von ki Európából – köztük Romániából mintegy ezret –, román szakértők sokkal borúlátóbbak. Robert C. Castel szerint kétezer katona ugyanúgy nem tudja megvédeni Romániát egy orosz támadás esetén, mint ezer, de „botlató zsinórnak” jók. Román szakértők szerint viszont a Romániában állomásozó amerikai kontingens mintegy felének kivonása rontja a térség biztonsági helyzetét, és felbátorítja Oroszországot.
2025. október 29., 19:062025. október 29., 19:06
2025. október 29., 21:092025. október 29., 21:09
Nem világvége, hogy az Egyesült Államok mintegy ezer katonáját kivonja Romániából – nyilatkozta a Krónikának Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a szerdán bejelentett washingtoni döntést kommentálva. Az Aradon született, Izraelben élő szakértő rámutatott: a Romániában állomásozó haderő eleve csupán jelképesnek tekinthető.
Egy Románia elleni orosz támadással szemben ezer katona pont olyan jó botlató zsinór, mint kétezer katona” – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: nem kizárható, hogy vannak olyan képességek, amiket ezek a katonák elvisznek magukkal – például stratégiai szintű radarokat működtetnek.
„De ha feltételezzük azt, hogy ezek a katonák nem visznek el magukkal számottevő katonai képességet Romániából, akkor én nem gondolom, hogy ez a világvége lenne. Én sokkal kevésbé lennék megijedve ettől a dologtól” – szögezte le.
Románia az amerikai csapatok egy részének kivonása után is biztonságos ország marad, a kivonás a rotációs erőket érinti – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Felvetésünkre, ez nem járhat-e azzal, hogy az oroszok jobban fölbátorodnak, és ha nem is támadnak, de fokozzák a hibrid hadviselést a térségben, úgy vélekedett: nem,
Kérdésünkre, előfordulhat-e, miszerint a kivonás valamilyen gesztus Trumpék részéről az oroszok felé az ukrajnai háború lezárását szorgalmazandó, a szakértő szkeptikusan válaszolt. „Az egyik olvasat az, hogy ez lehet egy bizalomépítő lépés az oroszok felé, egyfajta gesztus. Viszont ez nem illik bele abba a mintázatba, hogy Amerika most nagyobb nyomást gyakorol Oroszországra. Látjuk az olajszankciót, láttunk egyéb lépéseket is, amivel megpróbál további nyomást gyakorolni Oroszországra. Ebbe a mintázatba nem illik bele az, hogy kivonják ezeket a katonákat. Szerintem itt valamilyen más okot kell keresni. Én azt hiszem, hogy van egy hosszú távú szándék az amerikaiak részéről a katonák kivonására a Közel-Keletről, Európából, egyéb helyekről. Ugyanakkor látjuk, hogy specifikus helyeken megnövelték az amerikai katonai kontingenst, mint most például Izraelben. Tehát vannak trendek és vannak ellentrendek. Én azt hiszem, hogy
– fejtette ki a Krónikának Robert C. Castel.
Ştefan Dănilă, a román hadsereg volt vezérkari főnöke ugyanakkor borúlátóbb. Szerinte operatív szempontból nem jelentős az amerikai csapatkivonás mértéke Romániából, de stratégiai szempontból súlyos üzenetet hordoz. A légierő nyugalmazott tábornoka – aki 2011 és 2015 között állt a román hadsereg élén – közösségi oldalán úgy fogalmazott: az amerikai csapatok számának csökkentése Romániában „olyan meglepetés, amelyet már tavasszal bejelentettek”.
„Operatív szempontból ez nem jelentős, de stratégiai üzenetként komoly. A belső helyzet kedvez a politikai támadásoknak és a jelenlegi politikai vezetést célzó kemény, vádaskodó sajtócikkeknek. A regionális biztonsági helyzet feszült és kiszámíthatatlan, az érintett felek mindegyike saját szája íze szerinti békét akar.
– fogalmazott a volt vezérkari főnök..
Eközben George Scutaru, a New Strategy Centre igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok döntése, miszerint több száz amerikai katonát vonnak ki Romániából, gyengíti a biztonságot a Fekete-tenger régiójában.
A Donald Trump vezette adminisztráció hamarosan „több ezer katonát” von ki Romániából – közölte az ukrán Kyiv Post című lap három, az üggyel tisztában lévő amerikai és európai tisztségviselőre hivatkozva.
„Az Egyesült Államok nem titkolta, hogy katonai jelenlétét Európában az indiai-csendes-óceáni térség felé kívánja átcsoportosítani.
De ezt a kivonulást az ukrajnai békefolyamatról szóló tárgyalások szélesebb kontextusában kell vizsgálnunk. Oroszország mindig is kifejezte elégedetlenségét az amerikai katonai jelenlét miatt határai közelében, és a Mihai Kogălniceanu a Szevasztopolhoz legközelebb eső bázis. Őszintén reméltük, hogy az amerikai beavatkozás után Iránban Amerika ismét megérti a Mihail Kogălniceanu bázis fontosságát, mivel az afganisztáni műveletekhez hasonlóan a Kogălniceanu-bázis is fontos bázis az amerikai csapatok átszállításához” – fogalmazott Scutaru a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva.
Szerinte
„A következő időszakban sokkal intenzívebb párbeszédre van szükség, mert meg kell vizsgálnunk, mit lehet tenni. Tudatában kell lennünk annak, hogy soha nem volt fix számú amerikai katona; számuk a biztonsági helyzetnek megfelelően változott. Volt már több mint 1600, volt már kevesebb mint 1600, míg más alkalmakkor még kevesebb amerikai katona volt. A következő rotációnál meg kell győznünk az amerikaiakat, hogy növelni kell a katonák létszámát” – vélekedett.
A szakértő szerint a szerdai fejlemények nyomán Nicușor Dan elnök és Donald Trump találkozójának tétje hatalmas.
A rotációs alapon Romániában állomásoztatott dandár átcsoportosítása révén az amerikai csapatok jelenléte az országban valójában visszatér az ukrajnai háború előtti szintre – közölte Nicușor Dan államfő szerdán az X közösségimédia-platformon.
Egyúttal úgy vélekedett, hogy az amerikai döntés gyengíti a biztonságot a Fekete-tenger régiójában. „A kivonulással az amerikaiak azt jelzik, hogy érdeklődésük a balti térségre összpontosul, és
Megértem, hogy tisztségviselőink miért viselkednek diplomatikusabban, ami normális, mivel az amerikaiakkal tárgyalnak, de ugyanakkor bátorságot kell tanúsítanunk, legalábbis szakértői szinten, és ki kell mondanunk, hogy ez egy rossz döntés az Egyesült Államok részéről” – tette hozzá.
Ionela Ciolan, a nemzetközi kapcsolatok és biztonsági tanulmányok szakértője a HotNews-nak úgy vélekedett: Romániának meg kell próbálnia tárgyalni arról, hogy az amerikai csapatokat fokozatosan vonják ki, egyúttal meg kell vitatnia a többi NATO-szövetségesével annak lehetőségét, hogy ők is küldjenek csapatokat az országba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!