
Távoznak. Az Egyesült Államok úgy döntött, kivonja Romániában állomásozó amerikai katonák egy részét
Fotó: US Army/Facebook
Miközben Robert C. Castel aradi születésű izraeli biztonságpolitikai szakértő a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, „nem a világvége”, hogy az Egyesült Államok amerikai katonákat von ki Európából – köztük Romániából mintegy ezret –, román szakértők sokkal borúlátóbbak. Robert C. Castel szerint kétezer katona ugyanúgy nem tudja megvédeni Romániát egy orosz támadás esetén, mint ezer, de „botlató zsinórnak” jók. Román szakértők szerint viszont a Romániában állomásozó amerikai kontingens mintegy felének kivonása rontja a térség biztonsági helyzetét, és felbátorítja Oroszországot.
2025. október 29., 19:062025. október 29., 19:06
2025. október 29., 21:092025. október 29., 21:09
Nem világvége, hogy az Egyesült Államok mintegy ezer katonáját kivonja Romániából – nyilatkozta a Krónikának Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a szerdán bejelentett washingtoni döntést kommentálva. Az Aradon született, Izraelben élő szakértő rámutatott: a Romániában állomásozó haderő eleve csupán jelképesnek tekinthető.
Egy Románia elleni orosz támadással szemben ezer katona pont olyan jó botlató zsinór, mint kétezer katona” – hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: nem kizárható, hogy vannak olyan képességek, amiket ezek a katonák elvisznek magukkal – például stratégiai szintű radarokat működtetnek.
„De ha feltételezzük azt, hogy ezek a katonák nem visznek el magukkal számottevő katonai képességet Romániából, akkor én nem gondolom, hogy ez a világvége lenne. Én sokkal kevésbé lennék megijedve ettől a dologtól” – szögezte le.

Románia az amerikai csapatok egy részének kivonása után is biztonságos ország marad, a kivonás a rotációs erőket érinti – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Felvetésünkre, ez nem járhat-e azzal, hogy az oroszok jobban fölbátorodnak, és ha nem is támadnak, de fokozzák a hibrid hadviselést a térségben, úgy vélekedett: nem,
Kérdésünkre, előfordulhat-e, miszerint a kivonás valamilyen gesztus Trumpék részéről az oroszok felé az ukrajnai háború lezárását szorgalmazandó, a szakértő szkeptikusan válaszolt. „Az egyik olvasat az, hogy ez lehet egy bizalomépítő lépés az oroszok felé, egyfajta gesztus. Viszont ez nem illik bele abba a mintázatba, hogy Amerika most nagyobb nyomást gyakorol Oroszországra. Látjuk az olajszankciót, láttunk egyéb lépéseket is, amivel megpróbál további nyomást gyakorolni Oroszországra. Ebbe a mintázatba nem illik bele az, hogy kivonják ezeket a katonákat. Szerintem itt valamilyen más okot kell keresni. Én azt hiszem, hogy van egy hosszú távú szándék az amerikaiak részéről a katonák kivonására a Közel-Keletről, Európából, egyéb helyekről. Ugyanakkor látjuk, hogy specifikus helyeken megnövelték az amerikai katonai kontingenst, mint most például Izraelben. Tehát vannak trendek és vannak ellentrendek. Én azt hiszem, hogy
– fejtette ki a Krónikának Robert C. Castel.
Ştefan Dănilă, a román hadsereg volt vezérkari főnöke ugyanakkor borúlátóbb. Szerinte operatív szempontból nem jelentős az amerikai csapatkivonás mértéke Romániából, de stratégiai szempontból súlyos üzenetet hordoz. A légierő nyugalmazott tábornoka – aki 2011 és 2015 között állt a román hadsereg élén – közösségi oldalán úgy fogalmazott: az amerikai csapatok számának csökkentése Romániában „olyan meglepetés, amelyet már tavasszal bejelentettek”.
„Operatív szempontból ez nem jelentős, de stratégiai üzenetként komoly. A belső helyzet kedvez a politikai támadásoknak és a jelenlegi politikai vezetést célzó kemény, vádaskodó sajtócikkeknek. A regionális biztonsági helyzet feszült és kiszámíthatatlan, az érintett felek mindegyike saját szája íze szerinti békét akar.
– fogalmazott a volt vezérkari főnök..
Eközben George Scutaru, a New Strategy Centre igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok döntése, miszerint több száz amerikai katonát vonnak ki Romániából, gyengíti a biztonságot a Fekete-tenger régiójában.

A Donald Trump vezette adminisztráció hamarosan „több ezer katonát” von ki Romániából – közölte az ukrán Kyiv Post című lap három, az üggyel tisztában lévő amerikai és európai tisztségviselőre hivatkozva.
„Az Egyesült Államok nem titkolta, hogy katonai jelenlétét Európában az indiai-csendes-óceáni térség felé kívánja átcsoportosítani.
De ezt a kivonulást az ukrajnai békefolyamatról szóló tárgyalások szélesebb kontextusában kell vizsgálnunk. Oroszország mindig is kifejezte elégedetlenségét az amerikai katonai jelenlét miatt határai közelében, és a Mihai Kogălniceanu a Szevasztopolhoz legközelebb eső bázis. Őszintén reméltük, hogy az amerikai beavatkozás után Iránban Amerika ismét megérti a Mihail Kogălniceanu bázis fontosságát, mivel az afganisztáni műveletekhez hasonlóan a Kogălniceanu-bázis is fontos bázis az amerikai csapatok átszállításához” – fogalmazott Scutaru a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva.
Szerinte
„A következő időszakban sokkal intenzívebb párbeszédre van szükség, mert meg kell vizsgálnunk, mit lehet tenni. Tudatában kell lennünk annak, hogy soha nem volt fix számú amerikai katona; számuk a biztonsági helyzetnek megfelelően változott. Volt már több mint 1600, volt már kevesebb mint 1600, míg más alkalmakkor még kevesebb amerikai katona volt. A következő rotációnál meg kell győznünk az amerikaiakat, hogy növelni kell a katonák létszámát” – vélekedett.
A szakértő szerint a szerdai fejlemények nyomán Nicușor Dan elnök és Donald Trump találkozójának tétje hatalmas.

A rotációs alapon Romániában állomásoztatott dandár átcsoportosítása révén az amerikai csapatok jelenléte az országban valójában visszatér az ukrajnai háború előtti szintre – közölte Nicușor Dan államfő szerdán az X közösségimédia-platformon.
Egyúttal úgy vélekedett, hogy az amerikai döntés gyengíti a biztonságot a Fekete-tenger régiójában. „A kivonulással az amerikaiak azt jelzik, hogy érdeklődésük a balti térségre összpontosul, és
Megértem, hogy tisztségviselőink miért viselkednek diplomatikusabban, ami normális, mivel az amerikaiakkal tárgyalnak, de ugyanakkor bátorságot kell tanúsítanunk, legalábbis szakértői szinten, és ki kell mondanunk, hogy ez egy rossz döntés az Egyesült Államok részéről” – tette hozzá.
Ionela Ciolan, a nemzetközi kapcsolatok és biztonsági tanulmányok szakértője a HotNews-nak úgy vélekedett: Romániának meg kell próbálnia tárgyalni arról, hogy az amerikai csapatokat fokozatosan vonják ki, egyúttal meg kell vitatnia a többi NATO-szövetségesével annak lehetőségét, hogy ők is küldjenek csapatokat az országba.
A bukaresti időközi főpolgármester-választáson induló jelöltek közül a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének, Daniel Băluțának a legnagyobb a támogatottsága a CURS legfrissebb közvélemény-kutatásának szombaton ismertetett eredményei szerint.
A klinika elismerte, hogy több újonnan kialakított helyiség engedélyezése még folyamatban van, ugyanakkor azt állítják, hogy a mélyaltatást végző egység rendelkezett a szükséges engedélyekkel.
Ahogy beköszönt a hideg idő, egyre többen próbálnak olcsó és gyors megoldásokat találni otthonuk felfűtésére. Sokan ilyenkor a konyhai gáztűzhelyet vagy sütőt használják hőforrásként – ez azonban súlyos, akár halálos következményekkel is járhat.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerint az altatásos fogászati beavatkozásokat az állami kórházak fogászati rendelőiben kellene elvégezni.
Bekérették a bukaresti külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Akciónk nem minősül az igazságszolgáltatási rendszer vagy az összes bíró és ügyész elleni támadásnak – szögezték le a bukaresti legfelsőbb bíróság elnökének lemondását követelő civilek. Számos bíró virulens támadást intézett a bukaresti szervezetek ellen.
Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.
Nyomásgyakorlásra készül a Declic civil szervezet annak érdekében, hogy Nicușor Dan román államfő támogassa a különleges nyugdíjak reformjáról szóló népszavazási kezdeményezésüket.
Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a kétéves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.
A kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!