RMDSZ: nem a nemzetállamra

Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, az alkotmánymódosító szakbizottság tagja elmondta, a szövetség kedden benyújtott javaslatai négy nagy témakört érintenek. „Általános jellegű, nemzetpolitikai, a decentralizációval kapcsolatos, illetve az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó módosításokat tartalmaznak\" – fejtette ki a Kolozs megyei politikus. Hozzátette: a nemzetpolitikai jellegű módosító javaslatok között szerepel a nemzetállam fogalmának törlése és a nemzeti kisebbségek elismerése államalkotó tényezőkként.

„Javasoljuk ugyanakkor a regionális nyelv használatát azokon a területeken, ahol egy nemzeti kisebbség jelentős arányban él, a kisebbségek arányos jelenlétét az állami intézményekben, valamint a helyi autonómia intézményesítését a helyi önkormányzatok által, illetve a sajátos hagyományokkal rendelkező régiók különleges jogállásának sarkalatos törvénnyel való elismerését. Továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény előírásait alkotmányos rangra szeretnénk emelni, és javasoltuk a kötelező konzultációt kisebbségeket érintő kérdésekben\" – fejtette ki Máté András.

A RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a szövetségnek az állam működésére vonatkozó javaslatiból kiemelte, azt szeretnék, hogy a szenátus és a képviselőház megmaradjon, de a szenátus a régiók képviselete legyen jól elkülönített kompetenciákkal. „A parlamentáris köztársaságot hoztuk előtérbe, és javasoltuk azt is, hogy az államelnököt a parlament válassza meg kétharmados többséggel\" – tette hozzá. Máté András összegezte az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó módosító javaslatokat is. Mint kifejtette, azt kellene elérni, hogy igazságszolgáltatás terén az ügyészek ne az úgynevezett „magisztrátus\", azaz a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak alárendelt bírói és ügyészi testület tagjaként szerepeljenek, hanem az állam érdekeit képviselve legyenek jelen a büntetőperekben és az igazságügyi minisztérium fennhatósága alatt dolgozzanak.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap Kolozsváron kifejtette: az első cikkelyből kizárólag a „nemzetállam\" kifejezést kívánják törölni, ugyanakkor egy új bekezdésben iktatnák a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerését, ami az indoklás szerint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak megerősítéseként alkotmányos, politikai és jogi biztosítékot jelentene arra, hogy a román állam biztosítja a nemzeti kisebbségek politikai és polgári jogait.

Az államforma módosítása kapcsán megjegyezte: ezáltal sikerülne véget vetni a Romániában kudarcosnak bizonyuló francia mintájú félelnöki rendszernek.

Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ már a kormány alkotmánymódosító szándékának bejelentésekor jelezte, hogy módosítani kívánja az első cikkely azon kitételét, amely nemzetállamként határozza meg Romániát, mivel ez kizárja a nem román közösségeket az államalkotó tényezők közül. A román pártok azonban elutasítják az RMDSZ felvetését, többek között az alkotmány 152. cikkelyére hivatkozva, amely tiltja az első cikkely módosítását. Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor egy másik, a tulajdonjog sérthetetlenségét kimondó cikkely módosítása kapcsán – amelyet szintén tilt a 152. cikkely – kifejtette: a tulajdonjogról szóló paragrafus is módosítható, ha a 152-est módosítják. A kisebbségi jogokat illetően azonban Ponta nem kíván hozzányúlni az első cikkelyhez, ehelyett – mint mondta – „korszerű, rugalmas és európai\" megoldást kívánnak a kisebbségek jogainak biztosítására találni.

A bukaresti parlament kisebbségi frakciója kedden ismertette alkotmánymódosító javaslatait. Varujan Pambuccian frakcióvezető megerősítette: azt is kezdeményezték, hogy a román alaptörvényt egészítsék ki az 1918-as gyulafehérvári határozattal. Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért. A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik révén, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.