Az AUR újra próbálkozik. Nem először kerül terítékre olyan elképzelés, amely alaposan átírná a parlamenti bejutás játékszabályait
Fotó: Csató Andrea
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése, és kizárólag az 5 százalékos országos küszöb fenntartása. Az AUR legújabb kezdeményezése egyértelműen az RMDSZ ellen irányul, és nem is ez az első próbálkozás.
2026. október 23., 15:152026. október 23., 15:15
2026. október 23., 15:172026. október 23., 15:17
A pénteken bejelentett kezdeményezés az AUR szenátorainak vezetőjétől, Petrişor Peiutól származik, és célja a választási versenyzők parlamenti mandátumok elosztásában való részvételére vonatkozó feltételek módosítása – az AUR által a News.ro-hoz eljuttatott közlemény tanúsága szerint.
Emlékeztetnek: a jelenlegi jogszabály két különböző módon teszi lehetővé a parlamenti bejutást:
megszerzésével.
„A kezdeményezés célja a választási rendszer egyszerűsítése és egy egységes reprezentativitási kritérium alkalmazása, az országos szinten leadott összes érvényes szavazat alapján” – állítja az AUR.
Az indokolásban az AUR szenátusi frakcióvezetője azzal érvel, hogy a jelenlegi szabályozás miatt hasonló országos támogatottságú választási szereplők eltérő helyzetbe kerülhetnek attól függően, hogy földrajzilag hogyan oszlanak meg a rájuk leadott szavazatok.
„A törvényjavaslat nem az 5 százalékos választási küszöb emelését javasolja, hanem kizárólag az annak teljesítésére szolgáló alternatív mechanizmus eltörlését. Ugyanakkor a módosítás nem jár új választási eljárások bevezetésével, és az indoklás szerint nem eredményez közvetlen többletköltségeket az állami költségvetés számára” – jegyzi meg a kezdeményező.
Mint ismeretes, a parlamenti választásokat a 2015/208-as választási törvény szabályozza.
A parlamentbe való bejutás feltétele a – jelenleg 5 százalékos, választási szövetségek esetében 8 százalékos – választási küszöb teljesítése, tehát minden olyan párt, kisebbségi szervezet vagy választási koalíció, amely eléri ezt a küszöböt, bejutottnak tekintheti magát.
Az alternatív választási küszöbről a törvény 94. cikkének (2) bekezdése, azon belül az a) pont rendelkezik. Eszerint az a politikai alakulat is bejuthat a román parlamentbe, amely legalább 4 megyében megszerzi a leadott voksok legalább 20 százalékát.
akkor is, ha országos szinten nem érik el az 5 százalékot, vagy ha az országos százalékuk éppen a határ közelében van
Az RMDSZ a rendszerváltás óta megszervezett valamennyi választáson átlépte a bejutási küszöböt, ám ha nem sikerülne meglépniük, szinte biztosra vehető, hogy a magyar többségű megyékben el tudnák érni ezt az alternatív küszöböt.
Amúgy 2012-ben az alternatív küszöbre hivatkozva kampányolt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), ám végül nem sikerült elérniük a híres 6:3-at. Akkor még választókerületek voltak, és így szólt az alternatív küszöbről szóló törvénycikk: amennyiben egy párt, politikai vagy választási szövetség, illetve kisebbségi szervezet egyéni jelöltjei egy időben az első helyen végeznek hat képviselőházi és három szenátori körzetben, megadatik számára a mandátumszerzés lehetősége akkor is, ha a párt nem éri el az 5 százalékot.
Nem ez az első alkalom, amikor „dedikált törvénnyel” próbálják „kigolyózni” az RMDSZ-t a román parlamentből. 2023-ban például a nemzeti liberális párti (PNL) Adrian Cozma és a szociáldemokrata (PSD) Radu Cristescu képviselő egy olyan jogszabályjavaslatot terjesztett be összesen 15 PNL-es és egy PSD-s törvényhozó támogató aláírásával, ami 5-ről 7 százalékra emelte volna a bejutási küszöböt, és eltörölte volna az alternatív bejutási lehetőséget. Akkor ez nem jött össze.
Megszűnhetne az RMDSZ parlamenti jelenléte egy törvénytervezet nyomán, amely 5-ről 7 százalékosra emelné a parlamenti küszöböt Romániában. A tervezetet két magyargyűlölő Szatmár megyei képviselő terjesztette be.
2026 februárjában az AUR az alternatív küszöb módosítását pedzette meg: a szélsőséges és magyarellenes párt akkori közleménye szerint a javaslatot Lucian Mușat képviselőjük nyújtotta be a törvényhozók elé, és azt írta volna elő, hogy nőjön 4-ről 8-ra azoknak a megyéknek a száma, amelyekben egy pártnak legalább 20 százalékos szavazati arányt kell elérnie ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe, ha nem éri el az országos 5 százalékos küszöböt. A 208/2015 törvény 94. cikkének (2) bekezdését módosító törvényjavaslatot Lucian Mușat azzal indokolta, hogy a jelenlegi formájában a törvény lehetővé teszi, hogy egy párt demokratikus legitimitás nélkül jusson be a parlamentbe.
{K2}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
Lehetségesnek nevezte a frissen ellenzékbe került Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, a képviselőház alelnöke, Adrian Cozma, hogy pártja együttműködjön a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Újabb büntetőeljárás indult az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescu ellen – derült ki csütörtökön.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen egy, a bevándorlók elleni bejegyzés miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!