Hirdetés

Rendőrök és csendőrök segítségével lakoltattak ki ukrán menekülteket Bukarestben

Távozniuk kell. A Bukaresti Műszaki Egyetem kollégiuma már nem az ukrán menekülteket szolgálja (Képünk illusztráció) •  Fotó: Haáz Vince

Távozniuk kell. A Bukaresti Műszaki Egyetem kollégiuma már nem az ukrán menekülteket szolgálja (Képünk illusztráció)

Fotó: Haáz Vince

Ukrán menekülteket lakoltattak ki hétfőn a Bukaresti Műszaki Egyetem egyik kollégiumából, az akcióhoz a rendőrség és a csendőrség egységeinek támogatását is kérték.

Krónika

2024. november 05., 09:302024. november 05., 09:30

A kollégiumban több mint 90 ukrán menekült lakott, akik közül mintegy húszan nem akarták elhagyni a helyszínt, ezért kellett a rendfenntartó erőket is kihívni.

Az egyetem illetékesei azzal indokolták a kilakoltatást, hogy

Hirdetés

a kollégiumban lakó menekültek fele az új törvény alapján már nem jogosult arra, hogy ott kapjon szállást.

Szeptemberben ugyanis a kormány módosította az ukrán menekültekre vonatkozó törvényt.

A 96/2024-es sürgősségi kormányrendelet értelmében 750 lejben állapították meg az egy személynek, illetve 2000-ben a családoknak járó havi segély összegét, egyúttal csökkentették a menekülközpontokban lakó személyek járandóságát.

Az eddig menekültkozpontként működő kollégiumot ennek nyomán az egyetem bezárta, és az áramot is lekapcsolta.

Ennek nyomán hétfőn az ukránok összecsomagoltak, és a hatóságok jele létében elhagyták az épületet, miután addig kaptak haladékot a felsőoktatási intézmény illetékeseitől.

Anca Mărgineanu, az egyetem képviselője a HotNews portál szerint elmondta, hogy azért kellett már reggel kihívnia a rendőrséget, mert mintegy húsz menekült nem volt hajlandó elhagyni a kollégiumot.

„Azért kértük a rendőri jelenlétet, mert a menekültek jelenléte most már illegális. De semmilyen erőszakot nem alkalmaztak. Sőt, reggel a menekültek, akik nem akartak távozni, agresszívvá váltak, kiabáltak velünk. A saját biztonságunk érdekében hívtuk a rendőrséget” – mondta.

Leszögezte: senki sem marad az utcán.

Idézet
Más központokba költöztették őket. Mindenki, aki kiszolgáltatott és az új törvény szerint jogosult, kapott egy lehetőséget. Senki sem marad az utcán, ahogyan elhangzott, minden lehetőséget megtaláltunk számukra”

– jelentette ki az egyetem illetékese.

Azt is elmondta, hogy a menekülteket a bukaresti második kerületi szociális és gyermekvédelmi osztály tanácsadói folyamatosan tájékoztatták.

„Az épület már nem áll rendelkezésre, ez történik, az egyetem 2 éve és 9 hónapja bocsátotta rendelkezésre az ingatlant” – mutatott rá.

Közölte, 12 család már megtalálta albérletét a következő három hónapra, a többi család pedig olyan bukaresti központokba megy, ahol még vannak szabad helyek.

Néhányan egy gyermekes egyedülálló anyáknak szóló központba költöztek, mások egy jászvásári szállásra, néhányan pedig civil szervezetek által fenntartott intézményekbe.

Aurelia Pasăre, a 4 Change nevű civil szervezet képviselője elmondta a portálnak, hogy mindenki számára megpróbáltak személyre szabott alternatívát találni, a hatályos jogszabály ugyanis minden kategória esetében rögzíti, milyen szálláshelyre jogosult.

Hozzátette: a menekülteket már júliusban tájékoztatták, hogy a menekültszállót bezárják, és az érintettek több elszállásolási lehetőség közül választhattak.

Megjegyezte:

azok, akik nem akartak távozni, arra hivatkoznak, hogy az új helyszínen „közös ágyak” vannak.

„2022 februárja óta vagyunk itt. 2 évet és 9 hónapot szántunk az életünkből erre a központra. Valóban szoros közösség alakult ki itt. A háború kezdete óta itt voltak. Ismerték egymást, a gyerekeiket a szomszédnál hagyták, mindannyian beszélték a nyelvet, szoros közösség volt. Volt magánéletük, olyan szobák, ahol csak családok laktak. Nem akartak más lehetőséget elfogadni, mert közös ágyak voltak bennük” – mondta Pasăre. (Vélhetően többágyas szobákra gondolt – a szerk.).

A helyszínre kilátogatott az egyetem rektorhelyettese, Alexandru Vlăduț is, aki az önkéntesekkel együtt győzködni próbálta azokat a menekülteket, akik nem voltak hajlandóak elhagyni a helyszínt.

Idézet
A mi feladatunk az, hogy diákokkal foglalkozzunk, nem pedig menekültekkel, akikről már 2 éve és 9 hónapja gondoskodunk. Nagyon sok probléma van ezzel a kollégiummal, tény, hogy nem tudjuk tovább nyitva tartani, felújításra szorul. Mindegyiküknek négy lehetősége volt, legalább hat hónapja szóltak nekik”

– mondta rektorhelyettes.

„Hol vagyunk? Egy egyetemi kampuszon. Láttak már valahol máshol ebben az országban olyan egyetemi kampuszt, ahol menekülteket szállásoltak el? Egyetemünk célja és küldetése a diákokról szól. Pont. Itt a vége. Mi nem viselünk felelősséget a menekültekért. Köszönjük az itteni előadásukat. Ahogy a többi 75 ember elment, a másik 15 is távozhatott volna. Mindenki választhatott” – próbált véget vetni a vitának a rektorhelyettes.

A tiltakozó menekültek szerint azért nem akartak távozni, mert az új helyszíneken szétválasztották volna a családokat. Egy nő például elmondta, hogy idős, fogyatékos szüleit más helyszínre akarják vinni, mint őt.

Az egyik, önkéntesként dolgozó diák ugyanakkor elmondta:

a tiltakozók között olyan is akad, aki azért nem akar másik szállásra költözni, mert ott többágyas szobában kapna helyet, ám ő egyedül szeretne lenni.

Az egyetem rektora, Radu Sorin Văcăreanu leszögezte: ez az egyetlen felsőoktatási intézmény, amely ukrán menekülteket szállásolt el, és semmilyen kötelezettsége nincs irányukban.

Megjegyezte, igaz ugyan, hogy egy használaton kívüli kollégiumi épületről van szó, azonban a diákok önkéntes munkájának köszönhetően sikerült üzemképessé tenni.

Az egyetem vezetői leszögezték:

már közel fél éve tájékoztatták az érintetteket, hogy költözniük kell, és mindenki négy lehetőség közül választhatott.

A menekülteknek azért kellett kiköltözniük, mert az egyetem finanszírozást nyert az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében a kollégium felújítására, amelyre elmondásuk szerint a növekvő diáklétszám miatt van szükség.

Augusztusban Magyarországon nagy port vert fel a hír, hogy mintegy 120 menekültet akartak kilakoltatni a Komárom-Esztergom vármegyei Kocson, egy augusztus 21-én hatályba lépett módosítás értelmében ugyanis már nem minden ukrajnai menekült jogosult a lakhatási támogatásra, csak azok, akik „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkeztek, illetve egyedül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jogosult közösségi szállásokon elhelyezni az erre jogosult menekülteket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Több tízezren nem kapták meg a gyermekbetegségek elleni oltást

Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.

Több tízezren nem kapták meg a gyermekbetegségek elleni oltást
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Telefonon verik át a legtöbb áldozatot: riasztó adatokat közölt a kiberbiztonsági hatóság

A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.

Telefonon verik át a legtöbb áldozatot: riasztó adatokat közölt a kiberbiztonsági hatóság
2026. július 15., szerda

AUR-fölényt mutat a PSD felmérése, az RMDSZ a parlamenti küszöb alatt

Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.

AUR-fölényt mutat a PSD felmérése, az RMDSZ a parlamenti küszöb alatt
2026. július 15., szerda

Kibertámadás érte a kataszteri hivatalt, az ingatlanok áfáját is befolyásolhatja

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.

Kibertámadás érte a kataszteri hivatalt, az ingatlanok áfáját is befolyásolhatja
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Szívatja a nyomozó hatóság a munkaügyi minisztert

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).

Szívatja a nyomozó hatóság a munkaügyi minisztert
2026. július 15., szerda

Visszatér a kánikula

Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.

Visszatér a kánikula
Visszatér a kánikula
2026. július 15., szerda

Visszatér a kánikula

2026. július 15., szerda

Egy ponton módosult a 2026–2027-es tanév rendje

A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.

Egy ponton módosult a 2026–2027-es tanév rendje
Hirdetés
2026. július 15., szerda

„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban” – folyószennyezés miatt vizsgálódnak a hatóságok Jászvásáron

„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.

„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban” – folyószennyezés miatt vizsgálódnak a hatóságok Jászvásáron
2026. július 14., kedd

Két évtizedes mélyponton van a Duna vízhozama

Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí

Két évtizedes mélyponton van a Duna vízhozama
Hirdetés
Hirdetés