
Kettős beszéd tapasztalható Victor Ponta miniszterelnök első reakciójában azzal kapcsolatosan, hogy az RMDSZ meglebegtette a kormányból való kilépés lehetőségét, miután a külügyminisztérium Románia nevében belépett abba a perbe, amelyet az RMDSZ és az Európai Kisebbségek Föüderatív Uniója (FUEN) indított az Európai Bizottság ellen, miután az uniós testület illetékesség hiányára hivatkozva elutasította az általuk kidolgozott Minority SafePack nevű polgári kezdeményezést.
2014. július 08., 15:312014. július 08., 15:31
A kezdeményezés célja a kisebbségjogi kérdések uniós szintű szabályozásának kidolgozása volt. Az RMDSZ bírálataira azonban Titus Corlăţean roman külügyminiszter úgy reagált: a minisztérium a román állam képviseletében lépett be a perbe, mivel Bukarest is egyetért az Európai Bizottsággal, miszerint a kisebbségi kérdés tagállami hatáskörbe tartozik.
Victor Ponta miniszterelnök ennek kapcsán hétfőn este a B1 hírtelevízióban azt mondta: szeretné ugyan, hogy az RMDSZ kormányon maradjon, de egy, az államot érintő probléma nem képezheti alku tárgyát.
Ponta azt mondta, mind külügyminiszterével, mind az RMDSZ vezetőjével tárgyalt, és szeretne olyan megoldást találni, amely nyomán folytatódhat „a korrekt együttműködés.”
„Ismétlem – és hiszek abban, amit Titus Corlăţean valamivel kevésbé diplomatikusan is kimondott már –: amikor a koalícióról van szó, szinte bármiről lehet alkudozni, de amikor állami ügyekről van szó, azok nem képezhetik alku tárgyát még akkor sem, ha megbukik a kormány. Végső soron a román állam román állam, függetlenül attól, milyen kormánya van” – mondta Ponta.
A miniszterelnök hozzátette, zavarónak tartja, hogy Kelemen és Corlăţean vitája a nyilvánosság előtt zajlott, és kijelentette: nem szeretné, ha az RMDSZ kilépne a kormányból, ugyanakkor a parlamenti többség ez esetben sem kerülne veszélybe. Hozzátette: mindazonáltal szeretné, ha a magyar kisebbség képviselete kormányon maradna, mivel ez felhívja a figyelmet a kisebbség problémáira, „ahelyett, hogy a radikálisokat és a szélsőségeseket segítenénk.”
Kelemen Hunor az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta: már június 4-én tudomást szerzett arról, hogy Románia néhány nappal korábban belépett a perbe, ezt követően egyeztetett a miniszterelnökkel, majd hármas egyeztetést tartottak Pontával és Corlăţeannal.
„Nem konzultáltak velünk, és ezt tartom a külügyminiszter legdühítőbb lépésének” – mondta Kelemen. Kifejtette: a román állam feladhatná eddigi álláspontját, és nem kellene az EU 50 millió azon polgára ellen harcolnia, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden az Erdélyi Naplónak nyilatkozva megerősítette, hogy több mint egy hónapja tudnak a külügy lépéséről. „Luxemburgi forrásokból értesültünk a román állam lépéséről. Hogy a sajtó ezt csak július elején fedezte fel magának, hadd ne legyen az RMDSZ hiányossága, mi nem szoktunk heti rutin-sajtótájékoztatókat tartani. Azóta folyamatosan tárgyalunk a kormány képviselőivel, a külügyminiszterrel, s egyértelműsítettük, hogy ebben az ügyben készen állunk elmenni a falig” – jelentette ki Kovács.
Titus Corlăţean egyébként hétfőn este ismét megszólalt az ügyben, úgy vélve: egy eredetileg súlytalan kérdés vált feszültséget generáló tényezővé, és reményét fejezte ki, hogy „az ésszerűség győz majd a román állam álláspontja jelentette keretek között.”
Mint arról beszámoltunk, a kisebbségvédelmi javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a hétvégén kijelentette: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben Románia nem lép vissza a perből. Kelemen Hunor a bukaresti külügyminisztériumot tette felelőssé a feszültségért, amely anélkül kötelezte el Romániát a perben, hogy erről a koalícióval – ezen belül az RMDSZ-szel – konzultált volna.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!