Ponta „Majdanozott” és rárontott a román diaszpórára

Meghökkentő elméletekkel rukkolt elő a közelmúlt két meghatározó romániai politikai történésével kapcsolatban Victor Ponta. A volt miniszterelnök a România hírtelevíziónak vasárnap este adott interjúban tagadta, hogy a 2014-es államfőválasztáson – amelyen amúgy elbukott Klaus Johannisszal szemben – az általa vezetett kormány mulasztása miatt alakultak ki kígyózó sorok a külképviseletek előtt. A szociáldemokrata politikus azzal magyarázta a diplomáciai kirendeltségeken működő szavazóhelyiségeknél tapasztalt tumultust, hogy a külföldön élő román állampolgárok közül sokan háromszor-négyszer is beálltak a sorba, „hogy megmutassák magukat a televízióban\".

„Most meg a diaszpóra tagjai közül mindössze nyolcezren fejezték ki voksolási szándékukat az őszi parlamenti választáson. Közben a Cioloș-kormány csak azért dolgozik, nehogy megsértse ezt a nyolcezer embert, ahelyett, hogy valamennyi románt egyenlőnek tekintene\" – állapította meg a jelenleg parlamenti képviselőként tevékenykedő Ponta. Aki nem először intéz támadást a baloldalt nem túlságosan kedvelő román diaszpóra ellen, az év elején azt javasolva például, hogy kötelezzék társadalombiztosítás befizetésére Romániában a több mint hárommillió külföldi román állampolgárt.

Az érintettek nem hagyták szó nélkül az exkormányfő szavait. Az Európai Románok Szervezeteinek Szövetsége (FADERE) hétfői közleményében a diaszpórával szembeni legsúlyosabb sértésként értékelte Ponta vádjait, emlékeztetve, hogy a külföldön élők közül sokan több száz kilométer megtétele és több órás várakozás után sem jutottak sorra, és nem élhettek szavazati jogukkal. „A PSD hosszú ideje szisztematikus kampányt folytat a külföldön, illetve az otthon élő románok megosztása érdekében, abban a reményben, hogy megszerzi a kivándoroltakra megsértődött polgárok szavazatait\" – állapította meg Daniel Tecu, a szervezet elnöke. Felháborították Ponta vádjai Traian Băsescu volt államfőt is, beteges hazudozónak nevezve a volt miniszterelnököt, aki szerinte hazugságra kívánja építeni politikai jövőjét.

Mint ismert, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) néhány hónappal ezelőtt bűnvádi eljárást kezdeményezett Titus Corlățean volt külügyminiszter ellen a 2014-es elnökválasztások kapcsán. A DNA szerint a szociáldemokrata politikus a külügyi tárca vezetőjeként a szükségesnél kevesebb szavazókör létrehozásáról rendelkezett, szándékosan akadályozva a hagyományosan jobbra húzó külföldi románság részvételét az elnökválasztáson. A szenátus végül júniusban elutasította a Corlățean mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítványt, így nem indulhat eljárás a politikus ellen.

Ponta ugyanakkor vasárnap este közölte azt is, tavaly novemberben azért mondott le a miniszterelnöki posztról, mert a kormánya menesztését követelő tüntetések idején szerinte egyesek polgárháborút, „bukaresti Majdant\" akartak kirobbantani. Elmondása szerint annak idején kabinetje belügyminisztere, Gabriel Oprea arról tájékoztatta, hogy egyesek a bukaresti Colectiv-tragédia után közintézmények felgyújtására készülnek. „A hozzám befutott információk szerint egyesek azt akarták, hogy az Ukrajnában, a kijevi Majdan téren történt véres események nálunk is bekövetkezzenek\" – jelentette ki Ponta, újfent azzal vádolva a lemondását követelő Klaus Johannis államfőt, hogy „kihasználta a Colectiv klub áldozatainak halálát\".

Különben a Pontáéhoz hasonló összeesküvés-elmélettel Ninel Peia PSD-s képviselő is előrukkolt tavaly decemberben. A politikus azt állította, hogy a Colectiv-tűzvészt nem baleset, hanem szándékos bűncselekmény okozta, a tömegszerencsétlenséget követő utcai tüntetések során egyes „beszivárgott elemek\" kormányzati épületeket akartak felgyújtani, hogy előkészítsék Románia három különálló köztársaságra szakítását, a terv pedig szerinte „egy budapesti egyetem laboratóriumaiban\" született.