Összeférhetetlenség. A rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta politikai támogatottság
Fotó: Haáz Vince
Bár egy rektor politikai szerepvállalása sérti az érintett egyetem alkotmányát – amelyben apolitikus intézményként írják le felsőoktatási intézményeket – Romániában a pártok többsége évek óta rektorokkal erősít. Hogyan befolyásolják ezek a szerepvállalások az egyetemek autonómiáját, megítélését? Politikust és diákvezetőt kérdeztünk.
2020. november 30., 14:052020. november 30., 14:05
Jelenleg majdnem mindegyik nagyobb román párt választási listáján szerepel legalább egy egyetemi rektor. A jelenlegi jogi szabályozas szerint nem összeférhetetlen egyszerre képviselőként, szenátorként és rektorként tevékenykedni. Kérdés, mennyire zárható ki annak a felsőoktatási intézménynek az átpolitizálása, amelynek élén egy pártpolitikus áll?
Az is ellentmondásos, hogy miközben például a marosvásárhelyi orvosi egyetem korábban éppen az intézmény autonómiájára hivatkozva utasította el az önálló magyar tagozatra vonatkozó szabályozás életbe ültetését, addig
Mint ismeretes, Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektora a Szociáldemokrata Párt színeiben indul a december 6-i választásokon.
Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja lapunk megkeresésére megerősítette, hogy
Hozzátette: a szenátus oktatási bizottságában három tag is érintett. „Erről a jelenségről azt gondolom, hogy a tanítás, kutatás, tudományos munka összeegyeztethető a politikai tevékenységgel mindaddig, amíg az illető személy nem kerül vezetői, jelen esetben rektori tisztségbe” – fogalmazott Novák. Szerinte a rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta támogatottság a politika bizonyos szegmense részéről.
„Az egyetemi autonómia nem jelent teljes függetlenséget, hanem azt, hogy a törvény előírásait betartva bizonyos kérdésekben az intézmény saját maga hoz döntéseket.
– nyomatékosította az újabb szenátori mandátumra pályázó történész.
Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen
Fotó: Haáz Vince
Azamfirei esetleges PSD-szenátori pozíciójával kapcsolatban az RMDSZ politikusa arra emlékeztetett: a marosvásárhelyi egyetemről érkező hírek az utóbbi években az intézmény vezetősége és a magyar vonal között feszültségekről, az egyetem presztízsvesztéséről szóltak. „Alkalmazni kellene a törvény előírásait és azon lenni, hogy a magyar és a román vonal közös erővel emelje az egyetem színvonalát. A két fél közötti építő jellegű együttműködés sokkal többet jelentene az egyetemnek, mint egy rektori politikai szerepvállalás” – mondta Novák Csaba Zoltán.
Marton László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke úgy véli, általánosságban véve
„A politikai szerepvállalások rossz fényben tüntethetik fel az egyetemet úgy a saját diákjai, mint a kívülállók vagy jövendőbeli felvételizők előtt. Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen, viszont az előbb említett szerepvállalások miatt az állampolgárok kérdőre vonhatják ezen intézményeink pártpolitikai függetlenségét és az egyetem elvégzése után megbélyegzés tárgyává tehetik volt diákjaikat, az egyetem vélt pártpolitikai nézete miatt. Az általános megítélés mellett az egyetem menedzsmentje, adminisztrációja szempontjából sem látom ezt olyan lépésnek, amely az egyetem fejlődését mozdítja előre vagy érdemben képviseli akadémiai közösségét” – hangsúlyozta a Krónikának a diákvezető.
Szerinte az egyetemek ily módon könnyebben bevonhatók a pártpolitikai csatározásokba, vitákba, amelyek csak szükségtelen feszültséget keltenek az egyetemi közösségben, a külvilággal való kapcsolattartásban, megingatva a felsőoktatási intézmények szuverenitását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan a Nicușor Dan államfővel folytatott keddi egyeztetések után kijelentette, hogy a Paktum Romániáért nevű megállapodás reális megoldás lehet egy új kormány gyors beiktatására.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a középiskolások új opcionális tantárgya, a térinformatika (GIS) tanterve – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Az Adrian Veștea vezette kormány hétfő esti parlamenti elutasítása nyomán Nicușor Dan államfő kedden újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártok delegációival egy új miniszterelnök-jelölt nevesítése érdekében.
Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége – jelentette ki kedden Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Újabb egyeztetéseket várnak Nicușor Dan államfővel a parlamenti pártok, miután az Adrian Veștea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke által vezetett kormány nem kapott bizalmat a hétfőn késő este megrendezett parlamenti szavazáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!