Összeférhetetlenség. A rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta politikai támogatottság
Fotó: Haáz Vince
Bár egy rektor politikai szerepvállalása sérti az érintett egyetem alkotmányát – amelyben apolitikus intézményként írják le felsőoktatási intézményeket – Romániában a pártok többsége évek óta rektorokkal erősít. Hogyan befolyásolják ezek a szerepvállalások az egyetemek autonómiáját, megítélését? Politikust és diákvezetőt kérdeztünk.
2020. november 30., 14:052020. november 30., 14:05
Jelenleg majdnem mindegyik nagyobb román párt választási listáján szerepel legalább egy egyetemi rektor. A jelenlegi jogi szabályozas szerint nem összeférhetetlen egyszerre képviselőként, szenátorként és rektorként tevékenykedni. Kérdés, mennyire zárható ki annak a felsőoktatási intézménynek az átpolitizálása, amelynek élén egy pártpolitikus áll?
Az is ellentmondásos, hogy miközben például a marosvásárhelyi orvosi egyetem korábban éppen az intézmény autonómiájára hivatkozva utasította el az önálló magyar tagozatra vonatkozó szabályozás életbe ültetését, addig
Mint ismeretes, Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektora a Szociáldemokrata Párt színeiben indul a december 6-i választásokon.
Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja lapunk megkeresésére megerősítette, hogy
Hozzátette: a szenátus oktatási bizottságában három tag is érintett. „Erről a jelenségről azt gondolom, hogy a tanítás, kutatás, tudományos munka összeegyeztethető a politikai tevékenységgel mindaddig, amíg az illető személy nem kerül vezetői, jelen esetben rektori tisztségbe” – fogalmazott Novák. Szerinte a rektor politikai tisztségvállalásával automatikusan feltételezhető egyfajta támogatottság a politika bizonyos szegmense részéről.
„Az egyetemi autonómia nem jelent teljes függetlenséget, hanem azt, hogy a törvény előírásait betartva bizonyos kérdésekben az intézmény saját maga hoz döntéseket.
– nyomatékosította az újabb szenátori mandátumra pályázó történész.
Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen
Fotó: Haáz Vince
Azamfirei esetleges PSD-szenátori pozíciójával kapcsolatban az RMDSZ politikusa arra emlékeztetett: a marosvásárhelyi egyetemről érkező hírek az utóbbi években az intézmény vezetősége és a magyar vonal között feszültségekről, az egyetem presztízsvesztéséről szóltak. „Alkalmazni kellene a törvény előírásait és azon lenni, hogy a magyar és a román vonal közös erővel emelje az egyetem színvonalát. A két fél közötti építő jellegű együttműködés sokkal többet jelentene az egyetemnek, mint egy rektori politikai szerepvállalás” – mondta Novák Csaba Zoltán.
Marton László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke úgy véli, általánosságban véve
„A politikai szerepvállalások rossz fényben tüntethetik fel az egyetemet úgy a saját diákjai, mint a kívülállók vagy jövendőbeli felvételizők előtt. Az egyetem a tudás átadásának, az utánpótlás nevelésének, a szakemberek képzésének helyszíne kell legyen, viszont az előbb említett szerepvállalások miatt az állampolgárok kérdőre vonhatják ezen intézményeink pártpolitikai függetlenségét és az egyetem elvégzése után megbélyegzés tárgyává tehetik volt diákjaikat, az egyetem vélt pártpolitikai nézete miatt. Az általános megítélés mellett az egyetem menedzsmentje, adminisztrációja szempontjából sem látom ezt olyan lépésnek, amely az egyetem fejlődését mozdítja előre vagy érdemben képviseli akadémiai közösségét” – hangsúlyozta a Krónikának a diákvezető.
Szerinte az egyetemek ily módon könnyebben bevonhatók a pártpolitikai csatározásokba, vitákba, amelyek csak szükségtelen feszültséget keltenek az egyetemi közösségben, a külvilággal való kapcsolattartásban, megingatva a felsőoktatási intézmények szuverenitását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!