Biztonságosan lehet majd bányászni Verespatakon, állította a parlament különbizottságának tegnapi meghallgatásán Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter, aki szerint az új projekt teljes egészében eleget tesz az uniós biztonsági előírásoknak.
2013. szeptember 24., 17:322013. szeptember 24., 17:32
A tárcavezető rámutatott: a minisztérium kérésére a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) a korábbi összeg kétszeresére, 146 millió dollárra növelte a garanciaalapot, ez az összeg elegendő arra, hogy a környezetvédelmi standardoknak megfelelően bezárják a jelenlegi bányát és felszámolják a szennyezést. Arra is kitért, hogy egy 25 millió dolláros sürgősségi alapot is létrehoztak, amennyiben baleset következne be. A két pénzalapot még a kitermelés elkezdése előtt létrehozzák, és a projekt teljes időtartama alatt a román állam rendelkezésére áll, mondta.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Finnországgal és Svédországgal is konzultáltak a bányaprojekt ügyében, és az uniós gyakorlat szerint jártak el. Mint mondta, az új projekt értelmében a zagytározóban 3 milliomod részre csökken a ciánkoncentráció, azaz egyharmada lesz az európai bányászatban használtnak, ugyanakkor az RMGC 300 millió eurót költ a meglévő szennyezés felszámolására. Hangsúlyozta, a beruházó arról is biztosította őket, hogy a lehető legmodernebb technológiát alkalmazza a színesfémek kinyeréséhez használt cián semlegesítésénél, ugyanakkor az európai előírások mellett további biztonsági intézkedéseket hoz a zagytározóra vonatkozóan. Kifejtette, a szaktárca kérésére a beruházó a legmodernebb technológiával felügyeli majd a víz és a levegő tisztaságát a környéken, és erdősítéseket is ígért. A kitermelést számos szakhatóság felügyeli majd, amennyiben az RMGC nem tesz eleget az előírásoknak, az állam leállíthatja a kitermelést, tette hozzá.
Folyamatos a környezetszennyezés?
Rovana Plumb hangsúlyozta, a jelenlegi szennyezés felszámolása amiatt fontos, mivel az államnak nem lenne erre pénze, ugyanis csak Verespatak esetében 300 millió euróba kerülne a korábbi bányászat során létrehozott és magára hagyott 18 meddőhányó, két bánya és 1450 kilométernyi tárna biztonságossá tétele környezetvédelmi szempontból. Romániában még 300 hasonló lelőhely van, ahol a kitermelés abbamaradásával folyamatos a környezetszennyezés, mondta a miniszter. Rámutatott, Verespatakon több tárnából vegyi anyagokkal szennyezett víz kerül a talajvízbe és az Aranyosba, egyes helyeken a vegyianyag-koncentráció százszorosa a megengedettnek. Rovana Plumb hangsúlyozta, a verespataki projektet csak a parlament nyilváníthatja közérdekűnek, amennyiben erre sor kerül, az engedélyezési folyamat nemcsak a környezetvédelmi tárcán múlik, hanem valamennyi minisztérium közreműködésével történik majd.
A környezetvédelmi előírások betartását hangsúlyozta a romániai bányaprojektek kapcsán finnországi látogatása során Victor Ponta kormányfő is. Romániának ki kell termelni természeti kincseit, nem pedig gátolni azok felszínre hozását, mondta a miniszterelnök, aki szerint a román állam mindent megtesz annak érdekében, hogy ez az uniós előírásoknak megfelelően, a lehető legbiztonságosabb módon történjen. Hangsúlyozta, nemcsak a verespataki beruházóra gondol, hanem minden, Romániában bányászni kívánó cégre. „Az aranyat ciánnal lehet kinyerni” – hangsúlyozta a kormányfő, rámutatva, a ciánt számos területen alkalmazzák, Finnországban is ezzel bányásznak. Mint mondta, az északi országban 52 arany-, nikkel-, króm- és rézbánya működik eleget téve a környezetvédelmi előírásoknak, ezért Románia szakmai segítséget kér a finn hatóságoktól a téren.
„Elveszett” a régészeti jelentés
Miközben a kormány tagjai a verespataki bányaprojekt beindítása mellett foglaltak állást, a Pro Patrimonio Alapítvány képviselői azzal vádolják a művelődési minisztériumot, hogy akadályozza a Fehér megyei település felvételét az UNESCO Világörökség-listájára. Şerban Cantacuzino régész, az alapítvány képviselője elmondta, pert indítottak a szaktárca ellen, mivel az titokban tartja az általuk készített és fizetett, Kirnyik-hegységre vonatkozó régészeti jelentést. Rámutatott, Verespatak védett övezetté való nyilvánítását és az UNESCO-listára való felvételét még Kelemen Hunor minisztersége idején kezdeményezte a szaktárca, ennek érdekében az alapítvány 10 ezer fontot fizetett egy régészeti jelentés elkészítésére, mivel a tárcának nem volt erre pénze. Şerban Cantacuzino szerint a jelentést az oxfordi és leicesteri egyetem régész-professzorai készítették a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján, és azt hivatott bizonyítani, „mennyire fontos az itteni örökség”. Az alapítvány azonban nem kapott példányt belőle, a szaktárca eltüntette vagy titkosította azt, ezért a bírósághoz fordultak, mondta Cantacuzino a Verespatak épített örökségéről tartott szakmai konferencián.
Kétezer panasz a CNA-nál
Több mint kétezer panasz érkezett az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) a verespataki projekt kapcsán – közölte tegnap Laura Georgescu, a testület elnöke. Elmondta, a panaszok zömét a beruházást ellenző tüntetések elkezdődése után nyújtották be, íróik pedig azt kifogásolják, hogy a televíziók, rádiók nem tudósítottak objektíven a témáról. Mint mondta, olyan beadvány is érkezett hozzájuk, mely szerint a köztelevízió kilenc napig nem számolt be a Verespatak-ellenes tüntetésekről. Az elnök szerint a panaszokat nem tárgyalták a testület tegnapi ülésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Kemény hangvételű közleményben reagált az Elie Wiesel Országos Romániai Holokausztkutató Intézet Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő egyik bejegyzésére, amelyben német nemzetisége miatt bírálta Dominic Fritz temesvári polgármestert.
A várakozások szerint Nicușor Dan államfő hamarosan bejelentheti, kit jelöl harmadjára miniszterelnöknek a két sikertelen nyári kísérlet után, miután múlt héten arról beszélt: napokon belül megnevezi jelöltjét.
Kisiklás Nicușor Dan elnök részéről, hogy egy felszólalásában egy „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt – jelentette ki Eugen Ciurtin, a Román Akadémia Vallástörténeti Intézetének igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!