Plumb: biztonságos a bányaprojekt

A tárcavezető rámutatott: a minisztérium kérésére a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) a korábbi összeg kétszeresére, 146 millió dollárra növelte a garanciaalapot, ez az összeg elegendő arra, hogy a környezetvédelmi standardoknak megfelelően bezárják a jelenlegi bányát és felszámolják a szennyezést. Arra is kitért, hogy egy 25 millió dolláros sürgősségi alapot is létrehoztak, amennyiben baleset következne be. A két pénzalapot még a kitermelés elkezdése előtt létrehozzák, és a projekt teljes időtartama alatt a román állam rendelkezésére áll, mondta.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Finnországgal és Svédországgal is konzultáltak a bányaprojekt ügyében, és az uniós gyakorlat szerint jártak el. Mint mondta, az új projekt értelmében a zagytározóban 3 milliomod részre csökken a ciánkoncentráció, azaz egyharmada lesz az európai bányászatban használtnak, ugyanakkor az RMGC 300 millió eurót költ a meglévő szennyezés felszámolására. Hangsúlyozta, a beruházó arról is biztosította őket, hogy a lehető legmodernebb technológiát alkalmazza a színesfémek kinyeréséhez használt cián semlegesítésénél, ugyanakkor az európai előírások mellett további biztonsági intézkedéseket hoz a zagytározóra vonatkozóan. Kifejtette, a szaktárca kérésére a beruházó a legmodernebb technológiával felügyeli majd a víz és a levegő tisztaságát a környéken, és erdősítéseket is ígért. A kitermelést számos szakhatóság felügyeli majd, amennyiben az RMGC nem tesz eleget az előírásoknak, az állam leállíthatja a kitermelést, tette hozzá.

Folyamatos a környezetszennyezés?

Rovana Plumb hangsúlyozta, a jelenlegi szennyezés felszámolása amiatt fontos, mivel az államnak nem lenne erre pénze, ugyanis csak Verespatak esetében 300 millió euróba kerülne a korábbi bányászat során létrehozott és magára hagyott 18 meddőhányó, két bánya és 1450 kilométernyi tárna biztonságossá tétele környezetvédelmi szempontból. Romániában még 300 hasonló lelőhely van, ahol a kitermelés abbamaradásával folyamatos a környezetszennyezés, mondta a miniszter. Rámutatott, Verespatakon több tárnából vegyi anyagokkal szennyezett víz kerül a talajvízbe és az Aranyosba, egyes helyeken a vegyianyag-koncentráció százszorosa a megengedettnek. Rovana Plumb hangsúlyozta, a verespataki projektet csak a parlament nyilváníthatja közérdekűnek, amennyiben erre sor kerül, az engedélyezési folyamat nemcsak a környezetvédelmi tárcán múlik, hanem valamennyi minisztérium közreműködésével történik majd.

A környezetvédelmi előírások betartását hangsúlyozta a romániai bányaprojektek kapcsán finnországi látogatása során Victor Ponta kormányfő is. Romániának ki kell termelni természeti kincseit, nem pedig gátolni azok felszínre hozását, mondta a miniszterelnök, aki szerint a román állam mindent megtesz annak érdekében, hogy ez az uniós előírásoknak megfelelően, a lehető legbiztonságosabb módon történjen. Hangsúlyozta, nemcsak a verespataki beruházóra gondol, hanem minden, Romániában bányászni kívánó cégre. „Az aranyat ciánnal lehet kinyerni” – hangsúlyozta a kormányfő, rámutatva, a ciánt számos területen alkalmazzák, Finnországban is ezzel bányásznak. Mint mondta, az északi országban 52 arany-, nikkel-, króm- és rézbánya működik eleget téve a környezetvédelmi előírásoknak, ezért Románia szakmai segítséget kér a finn hatóságoktól a téren.

„Elveszett” a régészeti jelentés 

Miközben a kormány tagjai a verespataki bányaprojekt beindítása mellett foglaltak állást, a Pro Patrimonio Alapítvány képviselői azzal vádolják a művelődési minisztériumot, hogy akadályozza a Fehér megyei település felvételét az UNESCO Világörökség-listájára. Şerban Cantacuzino régész, az alapítvány képviselője elmondta, pert indítottak a szaktárca ellen, mivel az titokban tartja az általuk készített és fizetett, Kirnyik-hegységre vonatkozó régészeti jelentést. Rámutatott, Verespatak védett övezetté való nyilvánítását és az UNESCO-listára való felvételét még Kelemen Hunor minisztersége idején kezdeményezte a szaktárca, ennek érdekében az alapítvány 10 ezer fontot fizetett egy régészeti jelentés elkészítésére, mivel a tárcának nem volt erre pénze. Şerban Cantacuzino szerint a jelentést az oxfordi és leicesteri egyetem régész-professzorai készítették a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján, és azt hivatott bizonyítani, „mennyire fontos az itteni örökség”. Az alapítvány azonban nem kapott példányt belőle, a szaktárca eltüntette vagy titkosította azt, ezért a bírósághoz fordultak, mondta Cantacuzino a Verespatak épített örökségéről tartott szakmai konferencián.

Kétezer panasz a CNA-nál

Több mint kétezer panasz érkezett az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) a verespataki projekt kapcsán – közölte tegnap Laura Georgescu, a testület elnöke. Elmondta, a panaszok zömét a beruházást ellenző tüntetések elkezdődése után nyújtották be, íróik pedig azt kifogásolják, hogy a televíziók, rádiók nem tudósítottak objektíven a témáról. Mint mondta, olyan beadvány is érkezett hozzájuk, mely szerint a köztelevízió kilenc napig nem számolt be a Verespatak-ellenes tüntetésekről. Az elnök szerint a panaszokat nem tárgyalták a testület tegnapi ülésén.