
Fotó: Mediafax
2012. június 19., 11:082012. június 19., 11:08
Plágiummal vádolta meg Victor Ponta román kormányfőt az amerikai Nature című tudományos folyóirat, illetve a német Frankfurter Allgemeine Zeitung. A két lap szerint névtelenséget kérő forrásból olyan dokumentumokhoz jutottak, amelyekből kiderül, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori disszertációjának Ponta több mint a felét másolta. Ugyanakkor egyik lap sem közölte, mely szövegrészekről van szó.
A gyanú szerint Ponta 2003-ban írt disszertációjában hosszasan idézett más művekből, anélkül azonban, hogy szabályszerűen feltüntette volna a forrást a hivatkozások között. A Nature szerint amennyiben a vádak beigazolódnak, a közvélemény Ponta lemondását követelheti majd. Egyúttal megerősítik a kételyt abban, hogy a kormány képes leküzdeni a felsőoktatásban uralkodó korrupciót.
Ponta 432 oldalas disszertációját egyébként 2004-ben kisebb módosításokkal könyv formájában is megjelentette, majd 2010-ben egy újabb, a nemzetközi jogi felelősségről szóló kötet alapjául szolgált. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Schmitt Pál volt magyar köztársasági elnök és Karl-Theodor zu Guttenberg egykori német védelmi miniszter plágiumügyével állítja párhuzamba Ponta esetét, rámutatva, hogy a vádak miatt Schmittnek és Guttenbergnek is le kellett mondania.
A Nature megállapítása szerint a disszertációban jelentős mennyiségű szövegrész azonosnak tűnik két román jogtudós, Dumitru Diaconu és Vasile Creţu román nyelven írt műveivel, valamint egy Ion Diaconu által eredetileg angol nyelven írt szöveggel. Marius Andruh, a Bukaresti Egyetem professzora, az egyetemi diplomák elismeréséért felelős romániai testület elnöke szerint a plágiumra utaló jelek „több mint nyilvánvalóak.”
A Nature Dragoş Paul Aligicăt, az Egyesült Államokbeli, arlingtoni Mason University politológusát is megszólaltatta. „Tudomásom szerint a jogtudományban néha szükséges bővebben másolni cikkekből vagy meghatározásokból, de Ponta vélt plágiumügye jóval több ennél” – mondta Aligică.
Victor Ponta kedd reggel sajtótájékoztató keretében válaszolt a hétfőn késő este megszellőztetett vádakra.
Ponta szerint a Nature névtelen forrása nem más, mint Daniel Funeriu korábbi oktatási miniszter. A kormányfő bemutatta dolgozatát, és közölte: a bibliográfiában Nature által említett két jogtudós azon művei is szerepelnek, amelyeket a vádak szerint ő lemásolt, Ion Diaconu exnagykövet pedig, akit szintén a plagizált jogtudósok között emlegettek, rendkívül dicsérő hangnemű előszót írt a könyv formában megjelentetett disszertációhoz. „Diaconu dolgozata harminc oldalas, tehát én 410 oldalon keresztül plagizáltam 30 oldalt, ez aztán a teljesítmény!” – ironizált a kormányfő.
Ponta leszögezte: bármikor hajlandó a dolgozat hitelességének megvizsgálására hivatott szakbizottság elé állni, és magyarázattal szolgálni. Szerinte az egyetlen panasz a dolgozatával kapcsolatosan az, hogy nem az idézeteket tartalmazó oldalak alján, lábjegyzetben, hanem csupán a bibliográfiában említette meg az idézett műveket. közölte, ha az oktatási tárca vizsgálóbizottsága rendellenesnek találja a disszertációját, lemond a doktori címről, a miniszterelnökiről viszont nem.
Ponta szerint az ügy kirobbantója Daniel Funeriu volt oktatási miniszter volt, aki amúgy rendszeresen ad interjúkat a Nature-nek, most pedig személyesen tárgyalt a magazin szerkesztőivel, és ő hintette el a plágiumgyanút. Szerinte Funeriunak azért kellett Münchenbe utaznia, és ott a Nature munkatársát tájékoztatnia a plágiumügyről, mert a romániai sajtó nem volt hajlandó részt venni „ebben a szemét ügyben.”
| Nem Victor Ponta miniszterelnöké az első plágiumügy, amely idén a kedélyeket borzolja Romániában: május közepén Ponta oktatási miniszterének, Ioan Mangnak kellett lemondania tisztségéből az őt ért plágiumvádak miatt. A gyanú szerint Mang forrásmegjelölés nélkül, a saját neve alatt jelentette meg külföldi szerzők munkáit a Nagyváradi Egyetem angol nyelvű informatikai szakfolyóiratában. Bár cáfolta a plágiumvádat, Mang végül felmentését kérte a miniszteri tisztségből. Budapest is plágiumbotránytól volt hangos idén: márciusban Schmitt Pál magyar államfőt vádolták meg azzal, hogy doktori disszertációjának jelentős részét másolta. A miután a Semmelweis Egyetem szakbizottsága megalapozottnak találta a vádakat, az egyetem szenátusa megfosztotta doktori címétől Schmittet, aki április elején le is mondott. Német politikai körökben is okozott már földrengést plágiumügy: tavaly év elején az arisztokrata származású Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszterről derült ki, hogy doktori disszertációjában forrásmegjelölés nélkül másolt. Először – elismerve tettét – doktori címének visszavonását kérte, végül pedig lemondott. |
A kormányfő ugyanakkor úgy vélte, az ügy mögött nem más áll, mint Traian Băsescu államfő, és a plágiumvád csak ürügy a politikai háború kirobbantására közte és az államfő között. „Ez nem lenne normális, ha nem Băsescuról volna szó. Így irányította nyolc évig az országot: zsarolással, fenyegetéssel, többé-vagy kevésbé fabrikált ügyekkel. Én vagyok a legfiatalabb miniszterelnök, de íme, már számomra is fabrikált egy dossziét. Băsescu »dottore«-poénja után Funeriu végrehajtotta, amit kellett” – mondta Ponta, arra utalva, hogy az államfő múlt héten, amikor bírálta őt a Román Kulturális Intézet államfői hatáskörből való kivonása miatt, a doktori címe kapcsán elejtett egy ironikus megjegyzést. Băsescu akkor úgy fogalmazott: „Ha a jogtudományok doktora vagy, kemény vagy. Dottore!”
Ponta közölte: nem indít pert, mert Funeriu csak az államfő utasítását hajtotta végre, aki szerinte szekus módszereket alkalmaz, mert „csak ennyire képes.” Ponta szerint az államfő egy közpénzekből finanszírozott szolgálattól kapja a róla szóló információkat. Ironikusan megjegyezte: elküld egy példányt a könyvéből Băsescunak, azzal a bejegyzéssel, hogy „Elnök úr, próbálkozzon tovább!”
Egyúttal leszögezte: ő képviseli Romániát az Európai Tanács június 28-i csúcstalálkozóján, a bizalom pedig közte és az államfő között nulla szintű. Mint arról beszámoltunk, a Ponta-kormány másfél hónappal ezelőtti hatalomra kerülését követően a miniszterelnök bejelentette: ő akarja képviselni az országot az EU-csúcson, azonban Băsescu, aki eddig ellátta az ország képviseletét, az alkotmányra hivatkozva ezt ellenzi. Azóta a parlament elfogadott egy nyilatkozatot, amelynek értelmében gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó csúcsokon a kormányfőnek kell képviselnie az országot. A nyilatkozat azonban nem törvényerejű, így nem kötelező a betartása.
Ponta egyébként azt is megjegyezte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot 1998-ban hozták létre a Római Egyezmény révén, ő pedig tagja volt a New York-i előkészítő bizottságnak, majd egy évvel később, 1999-ben fogott hozzá a disszertációja megírásához. A kormányfő szerint „komikus”, hogy a Nature tudományos folyóiratként a Nemzetközi Büntetőbíróság iránt érdeklődik.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.