
Fotó: Mediafax
2012. június 19., 11:082012. június 19., 11:08
Plágiummal vádolta meg Victor Ponta román kormányfőt az amerikai Nature című tudományos folyóirat, illetve a német Frankfurter Allgemeine Zeitung. A két lap szerint névtelenséget kérő forrásból olyan dokumentumokhoz jutottak, amelyekből kiderül, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori disszertációjának Ponta több mint a felét másolta. Ugyanakkor egyik lap sem közölte, mely szövegrészekről van szó.
A gyanú szerint Ponta 2003-ban írt disszertációjában hosszasan idézett más művekből, anélkül azonban, hogy szabályszerűen feltüntette volna a forrást a hivatkozások között. A Nature szerint amennyiben a vádak beigazolódnak, a közvélemény Ponta lemondását követelheti majd. Egyúttal megerősítik a kételyt abban, hogy a kormány képes leküzdeni a felsőoktatásban uralkodó korrupciót.
Ponta 432 oldalas disszertációját egyébként 2004-ben kisebb módosításokkal könyv formájában is megjelentette, majd 2010-ben egy újabb, a nemzetközi jogi felelősségről szóló kötet alapjául szolgált. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Schmitt Pál volt magyar köztársasági elnök és Karl-Theodor zu Guttenberg egykori német védelmi miniszter plágiumügyével állítja párhuzamba Ponta esetét, rámutatva, hogy a vádak miatt Schmittnek és Guttenbergnek is le kellett mondania.
A Nature megállapítása szerint a disszertációban jelentős mennyiségű szövegrész azonosnak tűnik két román jogtudós, Dumitru Diaconu és Vasile Creţu román nyelven írt műveivel, valamint egy Ion Diaconu által eredetileg angol nyelven írt szöveggel. Marius Andruh, a Bukaresti Egyetem professzora, az egyetemi diplomák elismeréséért felelős romániai testület elnöke szerint a plágiumra utaló jelek „több mint nyilvánvalóak.”
A Nature Dragoş Paul Aligicăt, az Egyesült Államokbeli, arlingtoni Mason University politológusát is megszólaltatta. „Tudomásom szerint a jogtudományban néha szükséges bővebben másolni cikkekből vagy meghatározásokból, de Ponta vélt plágiumügye jóval több ennél” – mondta Aligică.
Victor Ponta kedd reggel sajtótájékoztató keretében válaszolt a hétfőn késő este megszellőztetett vádakra.
Ponta szerint a Nature névtelen forrása nem más, mint Daniel Funeriu korábbi oktatási miniszter. A kormányfő bemutatta dolgozatát, és közölte: a bibliográfiában Nature által említett két jogtudós azon művei is szerepelnek, amelyeket a vádak szerint ő lemásolt, Ion Diaconu exnagykövet pedig, akit szintén a plagizált jogtudósok között emlegettek, rendkívül dicsérő hangnemű előszót írt a könyv formában megjelentetett disszertációhoz. „Diaconu dolgozata harminc oldalas, tehát én 410 oldalon keresztül plagizáltam 30 oldalt, ez aztán a teljesítmény!” – ironizált a kormányfő.
Ponta leszögezte: bármikor hajlandó a dolgozat hitelességének megvizsgálására hivatott szakbizottság elé állni, és magyarázattal szolgálni. Szerinte az egyetlen panasz a dolgozatával kapcsolatosan az, hogy nem az idézeteket tartalmazó oldalak alján, lábjegyzetben, hanem csupán a bibliográfiában említette meg az idézett műveket. közölte, ha az oktatási tárca vizsgálóbizottsága rendellenesnek találja a disszertációját, lemond a doktori címről, a miniszterelnökiről viszont nem.
Ponta szerint az ügy kirobbantója Daniel Funeriu volt oktatási miniszter volt, aki amúgy rendszeresen ad interjúkat a Nature-nek, most pedig személyesen tárgyalt a magazin szerkesztőivel, és ő hintette el a plágiumgyanút. Szerinte Funeriunak azért kellett Münchenbe utaznia, és ott a Nature munkatársát tájékoztatnia a plágiumügyről, mert a romániai sajtó nem volt hajlandó részt venni „ebben a szemét ügyben.”
| Nem Victor Ponta miniszterelnöké az első plágiumügy, amely idén a kedélyeket borzolja Romániában: május közepén Ponta oktatási miniszterének, Ioan Mangnak kellett lemondania tisztségéből az őt ért plágiumvádak miatt. A gyanú szerint Mang forrásmegjelölés nélkül, a saját neve alatt jelentette meg külföldi szerzők munkáit a Nagyváradi Egyetem angol nyelvű informatikai szakfolyóiratában. Bár cáfolta a plágiumvádat, Mang végül felmentését kérte a miniszteri tisztségből. Budapest is plágiumbotránytól volt hangos idén: márciusban Schmitt Pál magyar államfőt vádolták meg azzal, hogy doktori disszertációjának jelentős részét másolta. A miután a Semmelweis Egyetem szakbizottsága megalapozottnak találta a vádakat, az egyetem szenátusa megfosztotta doktori címétől Schmittet, aki április elején le is mondott. Német politikai körökben is okozott már földrengést plágiumügy: tavaly év elején az arisztokrata származású Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszterről derült ki, hogy doktori disszertációjában forrásmegjelölés nélkül másolt. Először – elismerve tettét – doktori címének visszavonását kérte, végül pedig lemondott. |
A kormányfő ugyanakkor úgy vélte, az ügy mögött nem más áll, mint Traian Băsescu államfő, és a plágiumvád csak ürügy a politikai háború kirobbantására közte és az államfő között. „Ez nem lenne normális, ha nem Băsescuról volna szó. Így irányította nyolc évig az országot: zsarolással, fenyegetéssel, többé-vagy kevésbé fabrikált ügyekkel. Én vagyok a legfiatalabb miniszterelnök, de íme, már számomra is fabrikált egy dossziét. Băsescu »dottore«-poénja után Funeriu végrehajtotta, amit kellett” – mondta Ponta, arra utalva, hogy az államfő múlt héten, amikor bírálta őt a Román Kulturális Intézet államfői hatáskörből való kivonása miatt, a doktori címe kapcsán elejtett egy ironikus megjegyzést. Băsescu akkor úgy fogalmazott: „Ha a jogtudományok doktora vagy, kemény vagy. Dottore!”
Ponta közölte: nem indít pert, mert Funeriu csak az államfő utasítását hajtotta végre, aki szerinte szekus módszereket alkalmaz, mert „csak ennyire képes.” Ponta szerint az államfő egy közpénzekből finanszírozott szolgálattól kapja a róla szóló információkat. Ironikusan megjegyezte: elküld egy példányt a könyvéből Băsescunak, azzal a bejegyzéssel, hogy „Elnök úr, próbálkozzon tovább!”
Egyúttal leszögezte: ő képviseli Romániát az Európai Tanács június 28-i csúcstalálkozóján, a bizalom pedig közte és az államfő között nulla szintű. Mint arról beszámoltunk, a Ponta-kormány másfél hónappal ezelőtti hatalomra kerülését követően a miniszterelnök bejelentette: ő akarja képviselni az országot az EU-csúcson, azonban Băsescu, aki eddig ellátta az ország képviseletét, az alkotmányra hivatkozva ezt ellenzi. Azóta a parlament elfogadott egy nyilatkozatot, amelynek értelmében gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó csúcsokon a kormányfőnek kell képviselnie az országot. A nyilatkozat azonban nem törvényerejű, így nem kötelező a betartása.
Ponta egyébként azt is megjegyezte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot 1998-ban hozták létre a Római Egyezmény révén, ő pedig tagja volt a New York-i előkészítő bizottságnak, majd egy évvel később, 1999-ben fogott hozzá a disszertációja megírásához. A kormányfő szerint „komikus”, hogy a Nature tudományos folyóiratként a Nemzetközi Büntetőbíróság iránt érdeklődik.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.