
Továbbra sem találja a kiutat a koalíciós válságból a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
2014. február 18., 17:442014. február 18., 17:44
2014. február 18., 17:472014. február 18., 17:47
Victor Ponta miniszterelnök kedden bejelentette: a PNL által jelölt nagyszebeni polgármestert, a párt első alelnökét, Klaus Johannist javasolja a belügyminiszteri tisztségbe. Crin Antonescu, a PNL elnöke ugyanakkor jelezte: a kormányfő nem javasolhat senkit „erőszakkal” semmilyen tisztségbe.
Mint ismeretes, a két párt között amiatt robbant ki a vita, hogy a PNL egyben miniszterelnök-helyettesi tisztséget is követel Johannisnak, erre azonban Ponta csak akkor lett volna hajlandó, ha a szász politikus nem a belügyi, hanem a pénzügyi tárcát kapja meg.
Antonescu egyébként hétfőn este azt mondta: ha Victor Ponta miniszterelnök új kormányt akar, akkor előbb le kell mondania a jelenlegi kabinet éléről. Antonescu egyébként kedd délutánra az egyre mélyülő koalíciós válság miatt összehívta pártja vezetőit, hogy döntsenek: továbbra is őt akarják-e látni a PNL élén.
Antonescu a B1 televízió esti műsorában leszögezte: Ponta csak azt követően alakíthat új kormányt, ha előbb lemond. „A politikában verseny uralkodik, de nevetséges lenne, ha Ponta attól félne, hogy Johannis lehet az államfőjelölt, amikor én tartok ettől. Johannis nem azért jön, hogy átvegye a helyét” – ecsetelte a PNL-elnök, aki jelenleg hivatalosan a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) államfőjelöltje.
Antonescu egyben azzal vádolta meg Pontát, hogy kormányon akarja ugyan tartani a PNL-t, de függő, vazallusi viszonyban. Ezzel magyarázta, hogy a kormányfő nem hajlandó Johannis számára egyszerre belügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztséget is biztosítani, csupán abban az esetben fogadná el, hogy kormányfő-helyettes is legyen, ha az eddigi gyakorlat szerint a pénzügyminiszteri tisztséget kapná meg. Ugyancsak ezzel indokolja Antonescu azt, hogy Ponta a két százalék alatti támogatottságú törpepártot, a Konzervatív Pártot (PC) is helyettes kormányfői tisztséghez juttatná.
Antonescu egyébként kedd késő délutánra összehívta a PNL vezetését, miután a párt egyik szenátora a válság kapcsán úgy nyilatkozott: a jelenlegi pártelnöknek távoznia kellene, hogy a helyét a korábbi pártelnök-kormányfő, Călin Popescu Tăriceanu vegye át. Sorin Ilieşiu szerint a váltásra azért van szükség, mert Romániában egy hete politikai válság uralkodik az építő párbeszédre való törekvés hiánya miatt. A szenátor úgy véli, az USL-nek az eddigi formában kellene tovább kormányoznia, Tăriceanunak pedig vagy az államfői, vagy a miniszterelnöki tisztségért kellene harcba szállnia.
Antonescu ennek kapcsán leszögezte: azért hívta össze a PNL vezetőségi ülését, hogy a pártvezetők döntsék el, leváltják-e őt tisztségéből, vagy sem, illetve hogy milyen mandátummal ruházzák fel a PSD-vel folytatott tárgyalásokon. Tăriceanu egyébként a Gândul hírportálnak nyilatkozva nem beszélt arról, hogy elvállalná-e ismét a párt irányítását, kijelentette ugyanakkor, hogy a PNL számos politikusa aggódik a koalíciós válság elhúzódása miatt.
Victor Ponta miniszterelnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a PNL vezetőségi ülése után rendeződik a helyzet, és tovább léphetnek a „jelentéktelen válságon.”
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!