
Lángoló indulatok. Bukarestben súlyos utcai összecsapásokba torkolltak a tüntetések, országszerte utcára vonultak a korlátozások ellen tiltakozók
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
A Florin Cîţu vezette kormány nagy mértékben okolható azért, hogy az emberek egyre elégedetlenebbek, a tüntetések mögött viszont a radikális térfélen megjelent konkurenciával harcba szálló AUR áll – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Pászkán Zsolt Románia-szakértő, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.
2021. március 30., 18:552021. március 30., 18:55
Amint arról beszámoltunk, nem csitultak a kormány által vasárnap a koronavírus-járvány további terjedésének megakadályozására hatályba léptetett újabb korlátozásokkal szembeni indulatok: hétfőn este és éjszaka újabb, a vasárnap éjszakaihoz hasonló tüntetések zajlottak országszerte, összesen 70 településen a maszkviselés és a többi megszorítás ellen. A megmozdulásokon, amelyeken sokan a kormány távozását is követelték, sok helyen dulakodás alakult ki a tüntetők és a rendfenntartó erők között.

Bukarestben több ezer ember tüntetett hétfő este a koronavírus-járvány megfékezését célzó egészségügyi korlátozások ellen, a többnyire békés demonstráció azonban kedd hajnalban erőszakba torkollott: mintegy háromszáz tüntető kövekkel, üvegekkel dobálta meg a rendfenntartókat, kirakatokat törtek be, szemetes kukáka
A megmozdulásokra rátelepedett, sőt gyakorlatilag az élükre állt a tavalyi választásokon parlamentbe jutott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). A nacionalista és vírustagadó szólamokkal frissen parlamenti képviselethez jutott párt szerint Románia forrong, visszaköveteli szabadságát, mert a kormány „fenyegetésekkel, pánikkeltő statisztikákkal és bírságokkal terrorizálja, illetve szobafogságra ítélte a lakosságot”. Az AUR országos tüntetéssorozatot hirdetett. Pitești-en az idegengyűlölő indulatok egy adott pillanatban a magyarok ellen fordultak és a tüntetők a romániai lelátókon időnként felcsendülő, „kifelé a magyarokkal az országból” rigmust skandálták.

Bukarestben és az ország számos városában hétfő este is sokan vonultak utcára a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások szigorítása miatt, több helyen a kijárási tilalom után is folytatódnak a demonstrációk.
A bukaresti csendőrség kedden közölte, 188 személyt állítottak elő kihallgatásra az éjszakai összecsapások nyomán. Ellenük hatósági személy elleni erőszak és rongálás miatt indult eljárás. Egy, a csendőrökkel dulakodó férfit őrizetbe vettek. Az összecsapások során tizenkét csendőr megsérült, közülük hármat kórházba kellett szállítani. A bukaresti tüntetéseken egyébként 222 bírságot róttak ki az egészségügyi rendelkezések és a kijárási korlátozás megsértése miatt, 200 ezer lej értékben.
az erőszakos megmozdulásokat pedig egy, törvénysértésre buzdító és az államot provokálni akaró kisebbségi csoport kétségbeesett próbálkozásának minősítette.
Kérdésünkre, mennyire tekinthetők spontán tüntetéssorozatnak, és mennyire megszervezettek a mostani demonstrációk, Pászkán Zsolt kifejtette:
„A járvány tavalyi kirobbanása óta sok olyan »ellenállási« epizód volt, melyekben egyének vagy kisebb csoportok vettek részt, különösebb szervezés nélkül. Ezek hangulati hátterét és mozgatórugóit a közösségi és hagyományos médiában zajló viták, vagy pontosabban mondva »viták« jelentették és jelentik most is. A vita kifejezést azért kell idézőjelbe tenni, mert a járvánnyal kapcsolatos eltérő, sőt ellentétes narratívák az esetek többségében egyáltalán nem találkoznak, tehát a polgárok jelentős része az aggályaira és a kérdéseire gyakorlatilag szinte teljes mértékben csak egyetlen »megoldási kulccsal« találkozik.
– hangsúlyozta a nagybányai születésű elemző.

Elítélte Klaus Iohannis államfő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megszorítások elleni tüntetéseken megnyilvánult erőszakot, valamint a demonstrációk politikai célú, idegengyűlölő, antiszemita eszmék terjesztését célzó kisajátítását.
Felvetésünkre, hogy az AUR csak rátelepedett a tüntetésekre, vagy már eleve ő vitte utcára az embereket, Pászkán Zsolt úgy vélekedett, a mostani tüntetések – nagy valószínűséggel – az AUR közösségi médián keresztüli mozgósításának tudhatók be. Az időzítésének az lehet az egyik oka, hogy
Kérdésünkre, mennyire jogosak a kormány elleni indulatok, az elemző rámutatott: amennyiben egy felelős kormánytól egy ilyen helyzetben elvárható, hogy a feladatra összpontosítson és háttérbe szorítson minden „mellékes” politikai célt és következetes legyen, akkor elmondható, hogy a Cîţu-kormány mindent megtett azért, hogy ezeket az indulatokat felkorbácsolja. „Romániát úgy érte a járvány első hulláma, hogy a kormánypárti politikusok és Klaus Iohannis elnök előre hozott választást igyekeztek kiprovokálni. És ha hinni lehet Vlad Voiculescu USR-es egészségügyi miniszternek, akkor a parlamenti választás előtt is »kreatívan könyvelték« az adatokat, hogy ne »zavarják« a kormánypártok szavazatszerzését” – sorolta a felháborító eseményeket.
Arra is rámutatott: Romániát eleve sokkal rosszabb állapotban érte a járvány és az abból következő gazdasági válság, mint más országokat.

Gyűlöletet, diszkriminációt szítanak az idegenek és az egészségügyi személyzet ellen az elmúlt esték tüntetései – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dominic Fritz temesvári polgármester.
Kérdésünkre, milyen mulasztások róhatók fel a bukaresti kabinetnek, Pászkán kiemelte:
„A tehetetlenkedés kategóriába tartozik az, hogy a járvány kezelését a kezdetektől fogva alárendelték Bukarest Brüsszellel szembeni kritikátlan megfelelési politikájának, egyetlen ferde pillantással sem kérdőjelezve meg az Európai Unió hivatalnokainak a döntéseit és helyzetértékelését. Ez nyilvánult meg az eszközbeszerzésektől kezdve az oltóanyagokig. A következetlenség pedig abban nyilvánult meg, hogy pániktól elkerekedett szemekkel és sikoltozva rángatták jobbra-balra a gazdaság kormánykerekét.
– hangsúlyozta.
Az elemző ugyanakkor úgy véli: a mostani tüntetések létszámukat tekintve nem elég nagyok - eddig – ahhoz, hogy kormányváltást kényszerítsenek ki. „A bukaresti kormányra a bukaresti kormány, pontosabban mondva, az azt alkotó pártok jelentik a legnagyobb veszélyt” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
Az elmúlt 35 évben több mint 4,16 millió fővel csökkent Románia lakossága – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, Tudorel Andrei által kedden közzétett elemzésből.
Jövő heti ülésén dönthet a bukaresti kormány a helyi adók csökkentését lehetővé tevő új szabályozásról, amelyet a koalícióban részt vevő RMDSZ kezdeményezett – jelentette be kedden Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Vita robbant ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Radu Miruță védelmi miniszter között, miután előbbi kedden bejelentette: a kormánykoalíció vezetői a rendfenntartó szervek alkalmazottai és a civilek étkezési juttatásának csökkentéséről tárgyalnak.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) előbb-utóbb ki kell lépnie a kormányból, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is szabotálja az Ilie Bolojan miniszterelnök által előterjesztett reformokat – jelentette ki Robert Sighiartău liberális képviselő.
Hideg időre, havazásra és szélre figyelmeztető, sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének mintegy felére.
Nicușor Dan államfő kedden találkozik a kormánykoalíció vezetőivel a Cotroceni-palotában – közölte az elnöki hivatal.
Az álhírek veszélyére figyelmeztető, a kritikus gondolkodást népszerűsítő társadalmi célú hirdetések bevezetéséről döntött a román parlament, az erről szóló, a képviselőház által korábban már megszavazott törvénymódosítást hétfőn fogadta el a szenátus.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogja támogatni az állami költségvetést, ha a párt által javasolt szociális csomag nem kerül bele, és ha a helyi beruházások nem folytatódnak „a tavalyi szinten” – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Nem csökkentik 10 százalékkal a kórházakban, a mentőszolgálatnál és a sürgősségen dolgozók jövedelmét – közölte hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kormánykoalíció aznapi döntéseire utalva.
A szenátus hétfőn elutasította azt a törvénytervezetet, amelyik szerint 2026-ban és 2027-ben a politikai pártok nem részesülnek költségvetési támogatásban.
szóljon hozzá!