Lángoló indulatok. Bukarestben súlyos utcai összecsapásokba torkolltak a tüntetések, országszerte utcára vonultak a korlátozások ellen tiltakozók
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
A Florin Cîţu vezette kormány nagy mértékben okolható azért, hogy az emberek egyre elégedetlenebbek, a tüntetések mögött viszont a radikális térfélen megjelent konkurenciával harcba szálló AUR áll – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Pászkán Zsolt Románia-szakértő, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.
2021. március 30., 18:552021. március 30., 18:55
Amint arról beszámoltunk, nem csitultak a kormány által vasárnap a koronavírus-járvány további terjedésének megakadályozására hatályba léptetett újabb korlátozásokkal szembeni indulatok: hétfőn este és éjszaka újabb, a vasárnap éjszakaihoz hasonló tüntetések zajlottak országszerte, összesen 70 településen a maszkviselés és a többi megszorítás ellen. A megmozdulásokon, amelyeken sokan a kormány távozását is követelték, sok helyen dulakodás alakult ki a tüntetők és a rendfenntartó erők között.
Bukarestben több ezer ember tüntetett hétfő este a koronavírus-járvány megfékezését célzó egészségügyi korlátozások ellen, a többnyire békés demonstráció azonban kedd hajnalban erőszakba torkollott: mintegy háromszáz tüntető kövekkel, üvegekkel dobálta meg a rendfenntartókat, kirakatokat törtek be, szemetes kukáka
A megmozdulásokra rátelepedett, sőt gyakorlatilag az élükre állt a tavalyi választásokon parlamentbe jutott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). A nacionalista és vírustagadó szólamokkal frissen parlamenti képviselethez jutott párt szerint Románia forrong, visszaköveteli szabadságát, mert a kormány „fenyegetésekkel, pánikkeltő statisztikákkal és bírságokkal terrorizálja, illetve szobafogságra ítélte a lakosságot”. Az AUR országos tüntetéssorozatot hirdetett. Pitești-en az idegengyűlölő indulatok egy adott pillanatban a magyarok ellen fordultak és a tüntetők a romániai lelátókon időnként felcsendülő, „kifelé a magyarokkal az országból” rigmust skandálták.
Bukarestben és az ország számos városában hétfő este is sokan vonultak utcára a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások szigorítása miatt, több helyen a kijárási tilalom után is folytatódnak a demonstrációk.
A bukaresti csendőrség kedden közölte, 188 személyt állítottak elő kihallgatásra az éjszakai összecsapások nyomán. Ellenük hatósági személy elleni erőszak és rongálás miatt indult eljárás. Egy, a csendőrökkel dulakodó férfit őrizetbe vettek. Az összecsapások során tizenkét csendőr megsérült, közülük hármat kórházba kellett szállítani. A bukaresti tüntetéseken egyébként 222 bírságot róttak ki az egészségügyi rendelkezések és a kijárási korlátozás megsértése miatt, 200 ezer lej értékben.
az erőszakos megmozdulásokat pedig egy, törvénysértésre buzdító és az államot provokálni akaró kisebbségi csoport kétségbeesett próbálkozásának minősítette.
Kérdésünkre, mennyire tekinthetők spontán tüntetéssorozatnak, és mennyire megszervezettek a mostani demonstrációk, Pászkán Zsolt kifejtette:
„A járvány tavalyi kirobbanása óta sok olyan »ellenállási« epizód volt, melyekben egyének vagy kisebb csoportok vettek részt, különösebb szervezés nélkül. Ezek hangulati hátterét és mozgatórugóit a közösségi és hagyományos médiában zajló viták, vagy pontosabban mondva »viták« jelentették és jelentik most is. A vita kifejezést azért kell idézőjelbe tenni, mert a járvánnyal kapcsolatos eltérő, sőt ellentétes narratívák az esetek többségében egyáltalán nem találkoznak, tehát a polgárok jelentős része az aggályaira és a kérdéseire gyakorlatilag szinte teljes mértékben csak egyetlen »megoldási kulccsal« találkozik.
– hangsúlyozta a nagybányai születésű elemző.
Elítélte Klaus Iohannis államfő a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megszorítások elleni tüntetéseken megnyilvánult erőszakot, valamint a demonstrációk politikai célú, idegengyűlölő, antiszemita eszmék terjesztését célzó kisajátítását.
Felvetésünkre, hogy az AUR csak rátelepedett a tüntetésekre, vagy már eleve ő vitte utcára az embereket, Pászkán Zsolt úgy vélekedett, a mostani tüntetések – nagy valószínűséggel – az AUR közösségi médián keresztüli mozgósításának tudhatók be. Az időzítésének az lehet az egyik oka, hogy
Kérdésünkre, mennyire jogosak a kormány elleni indulatok, az elemző rámutatott: amennyiben egy felelős kormánytól egy ilyen helyzetben elvárható, hogy a feladatra összpontosítson és háttérbe szorítson minden „mellékes” politikai célt és következetes legyen, akkor elmondható, hogy a Cîţu-kormány mindent megtett azért, hogy ezeket az indulatokat felkorbácsolja. „Romániát úgy érte a járvány első hulláma, hogy a kormánypárti politikusok és Klaus Iohannis elnök előre hozott választást igyekeztek kiprovokálni. És ha hinni lehet Vlad Voiculescu USR-es egészségügyi miniszternek, akkor a parlamenti választás előtt is »kreatívan könyvelték« az adatokat, hogy ne »zavarják« a kormánypártok szavazatszerzését” – sorolta a felháborító eseményeket.
Arra is rámutatott: Romániát eleve sokkal rosszabb állapotban érte a járvány és az abból következő gazdasági válság, mint más országokat.
Gyűlöletet, diszkriminációt szítanak az idegenek és az egészségügyi személyzet ellen az elmúlt esték tüntetései – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dominic Fritz temesvári polgármester.
Kérdésünkre, milyen mulasztások róhatók fel a bukaresti kabinetnek, Pászkán kiemelte:
„A tehetetlenkedés kategóriába tartozik az, hogy a járvány kezelését a kezdetektől fogva alárendelték Bukarest Brüsszellel szembeni kritikátlan megfelelési politikájának, egyetlen ferde pillantással sem kérdőjelezve meg az Európai Unió hivatalnokainak a döntéseit és helyzetértékelését. Ez nyilvánult meg az eszközbeszerzésektől kezdve az oltóanyagokig. A következetlenség pedig abban nyilvánult meg, hogy pániktól elkerekedett szemekkel és sikoltozva rángatták jobbra-balra a gazdaság kormánykerekét.
– hangsúlyozta.
Az elemző ugyanakkor úgy véli: a mostani tüntetések létszámukat tekintve nem elég nagyok - eddig – ahhoz, hogy kormányváltást kényszerítsenek ki. „A bukaresti kormányra a bukaresti kormány, pontosabban mondva, az azt alkotó pártok jelentik a legnagyobb veszélyt” – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn késő este megkezdődött a kétkamarás bukaresti parlament ülése, napirendjén az Adrian Veștea miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányról szóló szavazással.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ feloszlatására irányuló kérelmeket nyújtott be egy brassói férfi a bukaresti bírósághoz.
Bár Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kész megvizsgálni az AUR által szorgalmazott gazdasági intézkedéseket, George Simion szerint pártja egyelőre nem támogatja az új kabinet beiktatását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem szavaz bizalmat az Adrian Veştea kijelölt miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kizárás előtt álló első alelnöke vezette kormánynak – jelentette be George Simion, az AUR elnöke.
Hétfőn 12 órakor lejárt az ultimátum, amelyben a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) vezetése felszólított öt politikust, hogy lépjenek ki a pártból, ellenkező esetben kizárják őket a PNL-ből.
Nicuşor Dan leváltásának szükségességét vetette fel Ludovic Orban volt nemzeti liberális párti miniszterelnök.
Hétfő késő estére már le is tudhatják az Adrian Veştea kijelölt kormányfő által összeállított kormányról szóló bizalmi szavazást a parlamentben.
Elkezdődött hétfőn az országos képességfelmérő vizsga, amelyre több mint 148 ezer nyolcadik osztályt végzett tanuló iratkozott fel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint a felmérőt 2956 vizsgaközpontban szervezik meg.
A Nemzeti Liberális Pártban (PNL) Adrian Veștea a leggyengébb láncszem – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a párt elnöke a kijelölt miniszterelnökről.
Bár Adrian Veștea kijelölt minisztereln9k, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kizárás előtt álló első alelnöke vasárnap este beterjesztette leendő kormánya névsorát, továbbra sincs sok esély arra, hogy a parlament bizalmat szavazzon neki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!