2012. június 13., 09:272012. június 13., 09:27
A 249 igen, 30 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadott nyilatkozat csupán politikai jellegű, így nem kötelező érvényű. Ponta tegnap úgy vélte: 2008 után a hatalmi ágak nem működtek együtt kellőképpen az ország uniós képviseletében, amely így nem volt megfelelő.
Leszögezte: a jövőben az a célja, hogy az uniós csúcsokon részt vevő vezetők még az esemény előtt tájékoztassák a parlamentet a napirendről. Ponta szerint az alkotmány nem emeli ki sem az államfőt, sem a kormányfőt, mindkettő azonos joggal képviseli az országot. Emellett az EU-tagok közül csak Franciaországot és Ciprust képviseli az államfő az uniós eseményeken.
Ennek fényében úgy vélte, hogy külpolitikai és védelmi ügyekben az államfőnek, gazdasági, társadalmi és határvédelmi ügyekben a kormányfőnek kell képviselnie az országot Brüsszelben. Ponta egyébként eredetileg azért hívta össze a két ház együttes ülését, hogy az Európai Unió aktuális ügyeiről tájékoztassa a honatyákat.
Az ország jelenlegi prioritásai között a schengeni térséghez való csatlakozást jelölte meg, azt, hogy az Európai Bizottság júliusi országjelentése pozitív igazságügyi fejleményekről számoljon be, az európai források hatékonyabban kerüljenek felhasználásra, hogy Bukarest aktívan részt vegyen az EU következő, többéves költségvetéséről szóló tárgyalásokon, valamint az uniós gazdaságnövelő és munkahelyteremtő paktum elfogadásán.
A kormányfői beszámolót követően a frakciók is hozzászóltak a javaslathoz. Az ellenzék részéről a PDL ellenezte a javaslatot, az RMDSZ nevében viszont Frunda György szenátor kijelentette: az országot csakis a miniszterelnöknek kell képviselnie. A többség végül megszavazta a nyilatkozatot.
Mint arról beszámoltunk, még május elején, a Ponta-kormány hivatalba lépését követően vita robbant ki arról, ki képviselje Romániát az Európai Unió tanácsának brüsszeli találkozóin: míg az eddigi gyakorlat szerint ez a jog Traian Băsescut illette meg, a múlt héten hatalomra került kormányfő, Victor Ponta átvenné az államfő szerepét. Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az államfő tanácsadója korábban leszögezte: az országot az alkotmány szerint is az államfőnek, nem pedig a kormányfőnek kell képviselnie. Az alaptörvény 80. cikkelye szerint ugyanis az állam képviselője az államfő. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke szintén azt mondta: a válasz az alkotmányban van, eddig pedig mindig az államfő vett részt a találkozókon.
Egyébként Cristian Preda, a PDL európai parlamenti képviselője szerint ez csupán az első lépés az államfő félreállítása felé, a politikus ugyanis úgy véli, az USL az őszi parlamenti választásokkal egy időben akarja megtartani az elnök felfüggesztéséről szóló népszavazást.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.