Fotó: Agerpres
2010. július 30., 08:572010. július 30., 08:57
Párizs ugyanakkor nem hagyta annyiban a dolgot. Nicolas Sarkozy francia elnök szerdán este, az „egyes nomádok és cigányok viselkedése okozta problémákról” minisztereivel és rendőri vezetőkkel folytatott tanácskozása után bejelentette: a bűnözés és az utcai erőszak ellen meghirdetett küzdelem jegyében elrendelte a romák és nomádok több száz illegális táborának felszámolását. Sarkozy szintén utasítást adott ama Bulgáriából és Romániából érkezett romák „szinte azonnali” kitoloncolására, akik bűncselekményt követnek el. Brice Hortefeux belügyminiszter a tanácskozás után közölte, három hónapon belül felszámolják az országszerte létesített illegális táborok felét; az érintett létesítmények számát Hortefeux mintegy háromszázban jelölte meg.
A francia kormány álláspontja szerint ezek a táborok az illegális kereskedelem, a gyermekprostitúció, a koldulás és a bűnözés melegágyai. „Azokat a cigányokat, akik vétenek a közrend ellen, gyakorlatilag azonnali hatállyal Romániába és Bulgáriába toloncoljuk vissza” – szögezte le a francia belügyminiszter, ismertetve azt is, hogy a bűncselekményt elkövető romáktól kitoloncolásuk előtt digitális ujjlenyomatot vesznek, hogy később könnyen visszautasíthassák őket.
A román politikusokat és a hatóságok képviselőit érzékenyen érintették a francia bírálatok és a tervezett intézkedések. Miközben a Romani Criss cigány szervezet az emberi jogok megsértésének minősítette a csoportos kiutasítást, Sever Voinescu, a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) parlamenti képviselője szerint a francia hatóságok hibáznak, amikor egy egész nemzetet sújtanak néhány polgár „feltételezett bűnéért”, és megpróbálják megakadályozni Románia schengeni integrációját. Utalva arra, hogy a francia hatóságok anyagilag hozzájárulnak a romák hazautaztatásához, Cristian Preda demokrata EP-képviselő úgy vélekedett, Párizs és Bukarest nem „pingpongozhat” a cigányokkal, hanem közösen kell megoldást találni a közösség helyzetének javítására.
Franciaországban a nomádok kifejezésen különböző roma közösségeket értenek, köztük a Balkánról – főleg Romániából – származó cigányokat. A nomád közösség mintegy 400 ezres tömeget jelent, 95 százalékuk francia állampolgár, a kifejezetten romáknak nevezettek pedig 15 ezres – egyre szaporodó – csoportot alkotnak. A kelet-közép-európai származású cigányokat rendszeresen és nagy számban toloncolják haza az utóbbi időszakban: 2009-ben 10 ezer cigányt utasítottak ki a nyugat-európai országból, közülük 8 ezret Romániába küldtek vissza. Miközben a párizsi hatóságok mintegy kilencmillió eurót költöttek útiköltségük fedezésére, a romák többsége visszatért Franciaországba. |
Emil Boc miniszterelnök visszautasította Lellouche vádaskodását, és rámutatott, számos kormányprogram segíti a kisebbség beilleszkedését, a többmilliós cigányság helyzete pedig minden európai ország közös felelőssége.
A román külügyminisztérium hangsúlyozta, a schengeni övezetre vonatkozó szabályozásban nem szerepel a romakérdés, és az ország képes kézben tartani a külső határok felől érkező bevándorlási hullámokat.
Mădălin Voicu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) – egyébként roma származású – parlamenti képviselője azonban megengedhetetlennek nevezte a párizsi nyilatkozatokat, szerinte a romákkal szembeni francia intézkedések „enyhe náci és xenofób töltettel bírnak”.
Eközben azonban egy brüsszeli szóvivő csütörtökön közölte: az Európai Unió szerint Párizs hatáskörébe tartozik az a döntés, hogy Franciaországban felszámolnak több száz illegális romatelepet, és kitoloncolják azokat, akik bűncselekményt követtek el.
„Ez Franciaország dolga. Csak azt tudjuk mondani, hogy a kitoloncolások esetében minden ember ügyével egyénileg kell foglalkozni, és érvényesülnie kell az arányosság elvének” – nyilatkozta Matthew Newman, Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.