
Fotó: Agerpres
2010. július 30., 08:572010. július 30., 08:57
Párizs ugyanakkor nem hagyta annyiban a dolgot. Nicolas Sarkozy francia elnök szerdán este, az „egyes nomádok és cigányok viselkedése okozta problémákról” minisztereivel és rendőri vezetőkkel folytatott tanácskozása után bejelentette: a bűnözés és az utcai erőszak ellen meghirdetett küzdelem jegyében elrendelte a romák és nomádok több száz illegális táborának felszámolását. Sarkozy szintén utasítást adott ama Bulgáriából és Romániából érkezett romák „szinte azonnali” kitoloncolására, akik bűncselekményt követnek el. Brice Hortefeux belügyminiszter a tanácskozás után közölte, három hónapon belül felszámolják az országszerte létesített illegális táborok felét; az érintett létesítmények számát Hortefeux mintegy háromszázban jelölte meg.
A francia kormány álláspontja szerint ezek a táborok az illegális kereskedelem, a gyermekprostitúció, a koldulás és a bűnözés melegágyai. „Azokat a cigányokat, akik vétenek a közrend ellen, gyakorlatilag azonnali hatállyal Romániába és Bulgáriába toloncoljuk vissza” – szögezte le a francia belügyminiszter, ismertetve azt is, hogy a bűncselekményt elkövető romáktól kitoloncolásuk előtt digitális ujjlenyomatot vesznek, hogy később könnyen visszautasíthassák őket.
A román politikusokat és a hatóságok képviselőit érzékenyen érintették a francia bírálatok és a tervezett intézkedések. Miközben a Romani Criss cigány szervezet az emberi jogok megsértésének minősítette a csoportos kiutasítást, Sever Voinescu, a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) parlamenti képviselője szerint a francia hatóságok hibáznak, amikor egy egész nemzetet sújtanak néhány polgár „feltételezett bűnéért”, és megpróbálják megakadályozni Románia schengeni integrációját. Utalva arra, hogy a francia hatóságok anyagilag hozzájárulnak a romák hazautaztatásához, Cristian Preda demokrata EP-képviselő úgy vélekedett, Párizs és Bukarest nem „pingpongozhat” a cigányokkal, hanem közösen kell megoldást találni a közösség helyzetének javítására.
| Franciaországban a nomádok kifejezésen különböző roma közösségeket értenek, köztük a Balkánról – főleg Romániából – származó cigányokat. A nomád közösség mintegy 400 ezres tömeget jelent, 95 százalékuk francia állampolgár, a kifejezetten romáknak nevezettek pedig 15 ezres – egyre szaporodó – csoportot alkotnak. A kelet-közép-európai származású cigányokat rendszeresen és nagy számban toloncolják haza az utóbbi időszakban: 2009-ben 10 ezer cigányt utasítottak ki a nyugat-európai országból, közülük 8 ezret Romániába küldtek vissza. Miközben a párizsi hatóságok mintegy kilencmillió eurót költöttek útiköltségük fedezésére, a romák többsége visszatért Franciaországba. |
Emil Boc miniszterelnök visszautasította Lellouche vádaskodását, és rámutatott, számos kormányprogram segíti a kisebbség beilleszkedését, a többmilliós cigányság helyzete pedig minden európai ország közös felelőssége.
A román külügyminisztérium hangsúlyozta, a schengeni övezetre vonatkozó szabályozásban nem szerepel a romakérdés, és az ország képes kézben tartani a külső határok felől érkező bevándorlási hullámokat.
Mădălin Voicu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) – egyébként roma származású – parlamenti képviselője azonban megengedhetetlennek nevezte a párizsi nyilatkozatokat, szerinte a romákkal szembeni francia intézkedések „enyhe náci és xenofób töltettel bírnak”.
Eközben azonban egy brüsszeli szóvivő csütörtökön közölte: az Európai Unió szerint Párizs hatáskörébe tartozik az a döntés, hogy Franciaországban felszámolnak több száz illegális romatelepet, és kitoloncolják azokat, akik bűncselekményt követtek el.
„Ez Franciaország dolga. Csak azt tudjuk mondani, hogy a kitoloncolások esetében minden ember ügyével egyénileg kell foglalkozni, és érvényesülnie kell az arányosság elvének” – nyilatkozta Matthew Newman, Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.