Sürgetett lépés. Hamarosan indulhatnak az alkalmazások az egészségügyben és a szociális ellátásban
Fotó: Thomas Campean
Közel 8000 állást szabadít fel a kormány az egészségügyben és a szociális ellátásban – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök. Szakmai szervezetek régóta kérnek hosszú távú intézkedéseket a kormánytól az ország kórházaiban tapasztalt orvoshiány miatt.
2024. január 11., 13:182024. január 11., 13:18
2024. január 11., 15:512024. január 11., 15:51
A kormányfő szerint így az orvos-, asszisztens- és ápolóhiánnyal küzdő kórházak azonnal alkalmazhatnak. Mint hangsúlyozta: az egészségügyi minisztérium idei költségvetése 40 százalékkal nagyobb a tavalyinál, tehát nincs akadálya az állások betöltésének. Közlése szerint az egészségügyben tavaly felhalmozott 6,6 milliárd lejes adósságot sikerült törleszteni, és van fedezet a januári költségekre is.
Ez a háziorvosokra is vonatkozik. Van pénzünk, de az a helyes, ha a komolyan dolgozó orvosokat fizetjük meg jobban – idézte a miniszterelnök nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a kormányülést követően közölte, a megüresedett posztok betöltéséről szóló két memorandum alapján több mint 7600 állást lehet meghirdetni az egészségügyben.
„Bűnös gondatlansággal” vádolja az USR a kormányt
Az egészségügyi rendszerben szükséges állások kevesebb mint egyharmadának a felszabadítása nem oldja meg az ágazat mély válságát – állapította meg csütörtöki közleményében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR). Az ellenzéki párt szerint országosan több mint 20 ezer asszisztens és ápoló, illetve mintegy 8000 orvos alkalmazására lenne szükség, így a kormány döntése csak részben oldja meg a személyzethiányt. Adrian Wiener, az USR képviselője szerint a hazai állami egészségügyi rendszer „mély válságban” van, és a munkaerőhiányt „felelőtlen” kormányzati döntések okozták. Emlékeztetett arra, hogy korábban a kormány rendelt el létszámstopot az ágazatban, most pedig – látva az egészségügyi személyzet túlterheltségét – kénytelen legalább részben megoldani a problémát. Ráadásul – tette hozzá – a versenyvizsgák megszervezéséig további hónapok telnek el. „Ezek a döntések egyenértékűek a bűnös gondatlansággal, a betegségek elleni küzdelem meghiúsításával” – idézte a közlemény a politikust. Az USR az egészségügy megfelelő működéséhez szükséges összes állás meghirdetését sürgeti, beleértve az asszisztensi és ápolói posztokat is. Az ellenzéki párt szerint meg kell oldani az egészségügyi alkalmazottak bérezési problémáit is, tekintettel arra, hogy egy asszisztens alig keres többet a minimálbérnél.
Sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta, hogy az egyik emlékeztetőt az egészségügyi minisztérium, a másikat a fejlesztési tárca javasolta. Utóbbi az önkormányzatok alárendeltségébe tartozó intézményekben megüresedett állásokra vonatkozik.
Rafila felkérte a személyzethiánnyal küszködő egészségügyi intézményeket, hogy haladéktalanul kezdjék el az állások meghirdetésének procedúráját. Emlékeztetett, hogy a versenyvizsgák az állások meghirdetésétől számított 30 napon belül megszervezhetők.
Mint arról beszámoltunk, az egészségügyi hatóságok, intézmények és szakmai szervezetek egyre több képviselője kér hosszú távú intézkedéseket a kormánytól az ország kórházaiban tapasztalt orvoshiány miatt. A szakma képviselői szerint a létszámstop feloldása nem elégséges: Oana Sivache, a bukaresti kórházakat felügyelő hatóság (ASSMB) vezetője úgy véli, a kormánynak el kell ismernie a kórházakban lévő rendkívüli állapotot, és sürgős intézkedéseket kell foganatosítania: ki kell dolgozni egy országos tervet, mely közép- és hosszú távú megoldást kínál.
Hasonlóképpen vélekedik a Román Orvosi Kamara is, amely szerint az ágazatot sújtó válságot voltaképp még az sem oldaná meg, ha a kormány feloldja a létszámstopot az egészségügyben. A szakmai szervezet felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága, a „túlterheltséghez, kiégéshez és műhibák kockázatának növekedéséhez” vezető személyzethiány közvetlenül befolyásolja az orvosi ellátás minőségét, és ezáltal veszélyezteti a lakosság egészségét.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy az általa vezetett kabinet egyik év eleji prioritása a múlt év végén sikeresen szakvizsgázó rezidens orvosok helyzetének rendezése.
Várhatóan jövő héten fogadja el a kormány az egészségügyben megüresedett állások meghirdetéséről szóló memorandumokat – jelentette be csütörtök esti televíziós nyilatkozatában Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Az állások betöltésének megakadályozása ellehetetleníti az egészségügyi rendszer humánerőforrás-válságának megoldását – állapította meg a Román Orvosi Kamara.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elektromos kerítéseket telepítenek azokon a településeken, amelyek a leginkább szenvednek a medvék jelentette problémától – jelentette be Fiana Buzoianu.
Románia ma politikailag súlytalan, csak sodródik az áralakuló világrend történései közepette – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nyugatbarát koalíciós pártok felelősséget viselnek a stabilitás megteremtésében, és érezhető a „közös vágy”, hogy együtt folytassák a kormányzást – jelentette ki Nicușor Dan román államfő.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!