
Fotó: Borbély Fanni
A 2023-2024-es tanévben 15 945 külföldi diák iratkozott be hazai orvosi egyetemekre, közülük több mint 7000-en nem uniós országból érkeztek. Bár a romániai orvoshiány miatt szükség lenne arra, hogy itt dolgozzanak, nehézkes az itt maradásuk.
2024. október 11., 16:462024. október 11., 16:46
Az oktatási minisztérium által közzétett legfrissebb adatok szerint mintegy 7000 nem uniós országból származó hallgatót vettek fel a romániai általános és fogorvosi karok alapképzéseire. A Digi24.ro számolt be arról, hogy Románia milyen akadályokat gördít az általános orvosi karokon végzett, nem uniós országokból származó, az országban praktizálni kívánó diákok útjába.
A 2022-2023-as tanévben az általános és fogorvosi karokon 3852 külföldi hallgató végzett, 1969-en közülük nem uniós országokból érkeztek.
A diplomát szerző 1969 nem uniós országból érkező hallgató közül a legtöbben - 899-en - Izraelből jöttek Roomániába, a második helyen Marokkó áll, 158-en érkeztek az afrikai országból, és 126 hallgató a Moldovai Köztársaságból. Az oktatási minisztérium adatai szerint több tíz diplomás érkezik Tunéziából (83), Szíriából (87), a megszállt palesztin területekről (55), Irakból (45), Jordániából (63), Törökországból (36), Libanonból (50). Bár kevesen,
Az Európai Unióból a legtöbb hallgató Franciaországból (639), Olaszországból (435) és Németországból (328) érkezik. A román sajtóban az utóbbi időszakban többször elhangzott, hogy mivel Romániában nagy az orvoshiány, a külföldi orvosok segíthetnének betölteni ezt a hiányt. Júniusban tette közzé elemzését a The Economist, amely szerint miközben a romániai orvosok egy része továbbra is inkább külföldön keresi a boldogulást, Románia mágnesként vonzza a külföldi orvostanhallgatókat.
A kolozsvári Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen mintegy 3300 hallgató tanul – közölte szeptember elején Anca Buzoianu rektor. Mint mondta, minden évben vannak az Európai Unió országaiból érkező végzőseik, akik leteszik a rezidensvizsgát. Idén például 16-an voltak Franciaországból, ők Romániában végzik a rezidensképzést, itt szakosodnak – néhányan közülük itt maradnak és itt gyakorlatoznak. A Kolozsváron tanuló külföldi diákok között szép számmal vannak olyanok is, akik nem uniós országból érkeznek.
A Digi24.ro arról is írt, milyen akadályokkal szembesülnek a külföldi, nem uniós országból érkező, itt végzett háziorvosok a diplomájuk megszerzése után. A törvény szigorú feltételeket szab, hogy az orvos Romániában dolgozhasson, a nem uniós hallgatók rezidensképzéshez való hozzáférését évi több ezer eurós díj korlátozza. Így, bár szívesen maradnának Romániában, közülük kénytelenek sokan más országokban dolgozni.

Továbbra sem csökken az orvoselvándorlás mértéke, Romániában jóval kevesebb az orvos, mint amennyire szükség lenne. Az elemzések szerint a többi uniós országban sokkal több orvos jut százezer lakosra, mint nálunk.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
Miután korábbi feljelentése nyomán múlt héten diszkrimináció miatt vádat emeltek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Dan Tanasă ellen, a népszerű exrendőr és influenszer, Marian Godină újabb ügy miatt tett ellene feljelentést.
szóljon hozzá!