Fotó: Borbély Fanni
A 2023-2024-es tanévben 15 945 külföldi diák iratkozott be hazai orvosi egyetemekre, közülük több mint 7000-en nem uniós országból érkeztek. Bár a romániai orvoshiány miatt szükség lenne arra, hogy itt dolgozzanak, nehézkes az itt maradásuk.
2024. október 11., 16:462024. október 11., 16:46
Az oktatási minisztérium által közzétett legfrissebb adatok szerint mintegy 7000 nem uniós országból származó hallgatót vettek fel a romániai általános és fogorvosi karok alapképzéseire. A Digi24.ro számolt be arról, hogy Románia milyen akadályokat gördít az általános orvosi karokon végzett, nem uniós országokból származó, az országban praktizálni kívánó diákok útjába.
A 2022-2023-as tanévben az általános és fogorvosi karokon 3852 külföldi hallgató végzett, 1969-en közülük nem uniós országokból érkeztek.
A diplomát szerző 1969 nem uniós országból érkező hallgató közül a legtöbben - 899-en - Izraelből jöttek Roomániába, a második helyen Marokkó áll, 158-en érkeztek az afrikai országból, és 126 hallgató a Moldovai Köztársaságból. Az oktatási minisztérium adatai szerint több tíz diplomás érkezik Tunéziából (83), Szíriából (87), a megszállt palesztin területekről (55), Irakból (45), Jordániából (63), Törökországból (36), Libanonból (50). Bár kevesen,
Az Európai Unióból a legtöbb hallgató Franciaországból (639), Olaszországból (435) és Németországból (328) érkezik. A román sajtóban az utóbbi időszakban többször elhangzott, hogy mivel Romániában nagy az orvoshiány, a külföldi orvosok segíthetnének betölteni ezt a hiányt. Júniusban tette közzé elemzését a The Economist, amely szerint miközben a romániai orvosok egy része továbbra is inkább külföldön keresi a boldogulást, Románia mágnesként vonzza a külföldi orvostanhallgatókat.
A kolozsvári Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen mintegy 3300 hallgató tanul – közölte szeptember elején Anca Buzoianu rektor. Mint mondta, minden évben vannak az Európai Unió országaiból érkező végzőseik, akik leteszik a rezidensvizsgát. Idén például 16-an voltak Franciaországból, ők Romániában végzik a rezidensképzést, itt szakosodnak – néhányan közülük itt maradnak és itt gyakorlatoznak. A Kolozsváron tanuló külföldi diákok között szép számmal vannak olyanok is, akik nem uniós országból érkeznek.
A Digi24.ro arról is írt, milyen akadályokkal szembesülnek a külföldi, nem uniós országból érkező, itt végzett háziorvosok a diplomájuk megszerzése után. A törvény szigorú feltételeket szab, hogy az orvos Romániában dolgozhasson, a nem uniós hallgatók rezidensképzéshez való hozzáférését évi több ezer eurós díj korlátozza. Így, bár szívesen maradnának Romániában, közülük kénytelenek sokan más országokban dolgozni.
Továbbra sem csökken az orvoselvándorlás mértéke, Romániában jóval kevesebb az orvos, mint amennyire szükség lenne. Az elemzések szerint a többi uniós országban sokkal több orvos jut százezer lakosra, mint nálunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elektromos kerítéseket telepítenek azokon a településeken, amelyek a leginkább szenvednek a medvék jelentette problémától – jelentette be Fiana Buzoianu.
Románia ma politikailag súlytalan, csak sodródik az áralakuló világrend történései közepette – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nyugatbarát koalíciós pártok felelősséget viselnek a stabilitás megteremtésében, és érezhető a „közös vágy”, hogy együtt folytassák a kormányzást – jelentette ki Nicușor Dan román államfő.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!