Problémásnak ítélték. Az alkotmánybírák döntése nyomán megvizsgálják a SRI bizonyítékait
Nem tekintenek automatikusan semmisnek minden, a hírszerzés által gyűjtött bizonyítékot az ügyészség és a SRI közötti paktumok alkotmányellenessé nyilvánítása után – mondta el a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2019. január 21., 09:382019. január 21., 09:38
2019. január 21., 14:582019. január 21., 14:58
Nem kell attól tartani, hogy a továbbiakban minden ügyben automatikusan figyelmen kívül kell hagyni minden olyan bizonyítékot, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) gyűjtött, miután múlt héten az alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította a legfőbb ügyészség és a SRI közötti együttműködési megállapodásokat – szögezte le a Krónika megkeresésére Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
A taláros testület korábbi magyar tagját annak kapcsán kerestük meg a hétvégén, hogy az ellenzéki román sajtóban olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek értelmében nem csupán a korrupciós ügyekben, hanem minden ügyben figyelmen kívül kell hagyni a hírszerzés által gyűjtött bizonyítékokat. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke a G4Media.ro portálnak nyilatkozva azt mondta:
Példaként elmondta: a kábítószercsempészeket eddig a SRI segítségével fogták el, a hírszerzés lehallgatásokkal, illetve fedett akciókkal segítette a nyomozást. Most viszont sokéves munka eredményét kell „kidobni”.
Claudiu Sandu brassói ügyész a portálnak arról beszélt: a legbonyolultabb gyilkossági ügyekben a SRI segített bizonyítékokat gyűjteni. Mint elmondta,
mivel zömmel az ilyen ügyekben van szükség lehallgatásra és megfigyelésre. Ugyanakkor az ismeretlen tettesek által elkövetett, súlyos gyilkossági ügyekben is a SRI segítségéhez folyamodtak. Az ügyész azt is elmondta, hogy a 2016-os alkotmánybírósági döntés előtt, amely kimondta, hogy alkotmányellenes, ha az ügyészségek a hírszerző szolgálatok segítségét veszik igénybe a lehallgatásokhoz, a SRI mellett a belügyi hírszerzés (DIPI) és a rendőrség különleges műveletekre szakosodott osztálya (DOS) munkáját is igénybe vették. Ma viszont csak a DOS-hoz fordulhatnak, amelynek a személyi és az eszközállománya sem olyan szintű, mint a SRI-é, ráadásul a korrupcióellenes és a szervezett bűnözés elleni ügyészség is hozzá fordul.
Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja a Krónika kérdésére mindezek kapcsán emlékeztetett: a taláros testület már évekkel ezelőtt elkezdte tárgyalni a SRI és az ügyészségek közötti együttműködéshez kapcsolódó ügyeket, és ő is felidézte a SRI és az igazságszolgáltatás együttműködését tiltó alkotmánybírósági döntéseket. „Ezt követően vették őrizetbe, majd tartóztatták le Toni Greblă volt alkotmánybírót” – emlékeztetett az akkori eseményekre, azt sugallva, hogy az akkor még a taláros testület tagjaként tevékenykedő Greblă elleni DNA-vádakhoz a hírszerzésnek is köze lehetett a tevékenységét korlátozó döntések miatt. Greblát azóta alapfokon fölmentették, és jelenleg kormányfőtitkárként tevékenykedik. Puskás kifejtette, akkor kezdődött el az a folyamat, amely során az alkotmánybíróság – miután az érintettek megtámadták a hírszerzés közreműködésével megszerzett bizonyítékokat – korlátozta a SRI és az ügyészségek együttműködését, és amely a mostani ítélethez vezetett.
„A SRI és a legfőbb ügyészség közötti megállapodások szerintem is alkotmányellenesek, és az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntései is mind helytállóak, hiszen minden állami szervnek megvannak a sajátos tevékenységi körei. A hírszerző szolgálatnak és az ügyészségnek is megvan a maga feladata. Ezeket bizonyos esetekben össze lehet kapcsolni, de az nem lehet, hogy folyamatosan együtt dolgozzanak, és a hírszerző szolgálat azt mondja az ügyészségnek: gyűjtsd az adatokat, majd add át nekem. Ez rengeteg problémát okozott, és lassan bebizonyosodott, hogy a sajtóban emlegetett ügyészállam valós dolog” – szögezte le Puskás.
A volt alkotmánybíró kifejtette:
és minden egyes esetben külön kell eldönteni, hogy milyen adatokat kell figyelmen kívül hagyni attól függően, mennyit nyomtak a latban, milyen körülmények közt gyűjtötték őket, mennyire befolyásolták az ítéletet. Puskás Bálint ugyanakkor leszögezte: mindez nem automatikusan történik, csupán akkor, ha valamely érintett ezt külön kéri.
Mint arról beszámoltunk, a szóban forgó két titkos paktum közül az alkotmánybíróság a 2009-ben megkötöttet teljes egészében, a 2016-osat pedig részben alkotmányellenessé nyilvánította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
A Silva szakszervezeti szövetség szerint a Romsilva átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont, ezért a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordultak az ügyben.
Összesen százezer lejre bírságolt a fogyasztóvédelmi hatóság egy szállodát a Fekete-tenger romániai partszakaszán található Saturn üdülőtelepen, miután a hotelben kedd este több tucat vendég rosszul lett, feltételezhetően ételmérgezés miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!