Fotó: Gov.ro
Florin Cîţu miniszterelnök vélhetően azért erőltette a koalíciós válságot kirobbantó vidékfejlesztési terv elfogadását, mert a tisztújító pártkongresszus előtt meg akart felelni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi kiskirályai elvárásainak – vélekedett a bukaresti fejleményeket a Krónikának kommentálva Pászkán Zsolt elemző, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. A nagybányai születésű szakértő szerint a kormányfőt nagy valószínűség szerint óriási nyomás alatt tartotta a párton belüli helyi „kiskirályokból” álló ad-hoc „támogatótestület”.
2021. szeptember 06., 07:482021. szeptember 06., 07:48
2021. szeptember 06., 08:222021. szeptember 06., 08:22
– Mi állhat a most kirobbant kormányválság hátterében? Miért épp most döntött úgy Florin Cîţu miniszterelnök, hogy a fejlesztési terv napirendre tűzésével „provokálja” az USR-PLUS-t?
– Mivel a román politikai élet legújabb botrányának főszereplői – egyelőre – az igazi mozgatórugóknak csak a saját narratívájukat erősítő részleteit árulják el és azokat is csak a nekik megfelelő tálalásban, csak találgatni tudunk. Florin Cîţu kormányfőt – nagy valószínűség szerint – óriási nyomás alatt tartotta a párton belüli helyi „kiskirályokból” álló ad-hoc „támogatótestület”.
Az is elképzelhető, hogy a párt helyi vezetői sem bíznak túlságosan a kormányfő koalíciós társakkal és főleg a Mentsétek meg Romániát Szövetségből, és a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártjából álló USR-PLUS-szal szembeni érdekérvényesítő képességében, ezért nyomást gyakoroltak Cîţura a mintegy 50 milliárd lej értékű országos helyi fejlesztési terv, az úgynevezett Anghel Saligny-program elfogadtatása érdekében. Ez főleg azoknak a helyhatóságoknak nyújt pénzügyi forrásokat, melyek – saját önrészt biztosító források és megfelelő emberi erőforrások hiányában – nem nagyon képesek más formában (uniós alapok, hitelek stb.) fejlesztési, beruházási pénzekhez jutni.
Az így kialakult kényszerhelyzetet aztán a polgármesterekkel nem nagyon rendelkező és ezért a vidékfejlesztési programban nem nagyon érdekelt USR-PLUS is megpróbálta a maga hasznára fordítani és nemcsak az Igazságszolgáltatási Bűncselekvényeket Vizsgáló Részleg (SIIJ) felszámolását követelte cserébe, már-már kényszeresnek nevezhető elkötelezettséggel, hanem augusztus vége felé olyan 10 pontból álló feltétellista teljesítéséhez kötötte a program elfogadását, amelyekkel kapcsolatosan szinte biztosra vehették, hogy – főleg – a pályázati szempontrendszerekre és a kiválasztási menetrendre vonatkozó tételeké, a nyilvánvaló időhúzó jellegük miatt a PNL, a Cseke Attila minisztert a döntéshozatali folyamatból kiiktató pont pedig az RMDSZ számára lesz majd elfogadhatatlan.
Ha a parlament plénumában szavazásra kerül az USR–AUR szövetség bizalmatlansági indítványa, a szociáldemokraták megszavazzák azt, de csak akkor, ha siker esetén előre hozott választásokra kerül sor, jelentette ki vasárnap Marcel Ciolacu PSD-elnök.
– Valóban a fejlesztési programmal van baja az USR-PLUS-nak, vagy más is állhat a háttérben?
– Elképzelhető, hogy az USR-PLUS pénzügyi „kompenzációt” próbált kikényszeríteni magának, illetve a saját klientúrájának, tekintettel arra, hogy az Anghel Saligny-program – a már ismertetett okok miatt – számára kevésbé kecsegtetett anyagi előnyökkel. Az USR-PLUS már március óta igyekszik megszerezni az összes romániai kórház feletti ellenőrzést (ami óriási pénzügyi és politikai hatalmat biztosítana), de egy évente több milliárd lejes költségvetéssel működő új ügynökség felállítását is el akarja írni, amelyik az egészségügyi infrastruktúra fejlesztéséért lenne felelős. Az ezzel kapcsolatos alkudozások elakadása szintén közrejátszhatott abban, hogy az USR-PLUS most igyekezett keresztbetenni a Cîţu-csapat terveinek.
– A leváltott Stelian Ion igazságügy-miniszter szerint valójában az új ügyészségi vezetők küszöbön álló kinevezése miatt kellett mennie. Ebben lehet valami?
– A jelenleg nyilvános információk alapján az a valószínűbb, hogy Stelian Ion ezzel csak a tárgyalási és a tárcavezetői alkalmatlanságát próbálja mentegetni. A Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT) és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) egyes vezetői tisztségeinek betöltését célzó pályázat első, jelentkezési szakaszát Stelian Ion a botrány kirobbanása előtti napon zárta le, holott korábban azt ígérte, addig nem történnek új kinevezések, amíg nem „csinálják vissza” azokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) által bevezetett módosításokat, melyekről annak idején éppen Stelian Ion és USR-s csapata állította, hogy az igazságszolgáltatás átpolitizálását segítették elő. Ezek közül a jelenlegi koalíciós válság mögött – is – felsejlő Klaus Iohannis elnök legfőképpen azt nehezményezte és nehezményezi, amelyik az ügyészségi vezetők kinevezésénél gyakorlatilag formálissá tette az elnök folyamatra gyakorolt hatását azzal, hogy egyetlen egyszer utasíthatja el a miniszter által javasolt személyt, akit a miniszter aztán nyugodtan újrajavasolhatott.
Márpedig most nyilvánvaló volt, hogy bár – egyes hírek szerint – Iohannis jelezte Stelian Ionnak, hogy rossz néven venné, ha a kinevezések a régi, PSD-s rend szerint történnének, a miniszter tüntetőleg folytatta az eljárást. Amennyiben ez így történt, ez csak egy újabb elem, amelyik a kormánykoalíció két román pártja közötti, egyre leküzdhetetlenebb működési zavarokat mutatja.
– Az USR-PLUS most az AUR-ral összefogva próbál bosszút állni, és közös bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ez meglehetősen természetellenesnek tűnő lépés. Számíthatunk-e arra, hogy mostantól bármelyik párt keresheti az együttműködést a szélsőséges párttal, ha már az USR-PLUS így legitimálta?
– Az USR-PLUS rendkívül felelőtlen lépést tett, amikor aláírásával legitimálta a Románok Egyesüléséért Párt (AUR) „trollkodását”. Nemcsak azért, mert ezzel olcsó sikerhez juttatja a káoszban érdekelt szélsőséges pártot, hanem – és én ezt tartom a legfontosabbnak – azért, mert gyakorlatilag koalícióképessé tette ezzel az AUR-t a PSD számára.
Méghozzá úgy, hogy az USR-PLUS eddig az „erkölcsibizonyítvány-osztogatói” szerepben tetszelgett, nemcsak Romániában, hanem az európai uniós politikában is. Az a párt segíti ezt elő, amelynek brassói képviselője alig két nappal ezelőtt, az USR-PLUS katasztrofális népszerűségvesztését látva, még azzal riogatott, hogy egy FIDESZ-Jobbikhoz (!) hasonló szövetség jöhet létre a PSD és az AUR között, valójában pontosan a magyarországi mintát követi, ahol a „magyar USR” (Momentum) a „magyar AUR”-ral (Jobbik) bútorozott össze.
Az USR-PLUS és az AUR között a napokban létrejött szövetség „sértő” a románokra nézve, akik a tavalyi parlamenti választáson leadott szavazatukkal eldöntötték, hogy milyen utat kell követnie az országnak – közölte szombaton Klaus Iohannis államelnök.
– Van arra esély, hogy a konfliktus anélkül rendeződjön, hogy Cîţunak le kelljen mondania? Mi várható politikai és gazdasági téren, ha az USR-PLUS asszisztálásával tényleg megbuktatják a kormányt?
Az USR-PLUS és az AUR közös bizalmatlansági indítványának benyújtása után Dacian Cioloş hivatalosan is bejelentette, hogy csak Cîţu távozása árán hajlandók visszatérni a koalícióba.
Ha ez megtörténik, egy rövidebb-hosszabb jogászkodási és alkudozási folyamat követi majd (hiszen már arról is megoszlanak a politikai és alkotmányjogi vélemények, hogy Klaus Iohannis újra kinevezhet-e egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott személyt). Mindezt úgy, hogy Románia rendkívül alacsony átoltottsággal vág neki a koronavírus-járvány várhatóan megjelenő újabb hullámának, a lakosság óriási rezsiköltség-növekedéssel szembesül és általában véve, a súlyos strukturális gondok olyan gazdasági nehézségeket vetítenek előre, melyek megoldása még egy stabil kormány számára is nehéz falat lenne!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy néhány hónapon belül elindul az új digitális egészségügyi platform.
Nicușor Dan román államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
A PSD csütörtökön bejelentette, hogy miniszterei fenntartásokkal, de jóvá fogják hagyni a 2026-os költségvetés tervezetét, és majd „a parlamentben fogják megoldani mindazt, amit a miniszterelnök kormányzati szinten megakadályozott”.
A romániai polgárok azt szeretnék, ha a kormány kiegyensúlyozottan viszonyulna az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. Az ukrán elnök Ilie Bolojan miniszterelnökkel is tanácskozik majd.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Az Európa Tanács fennhatósága alatt működő Újságírói Védelem és Újságírói Biztonság Előmozdításáért Platform figyelmeztetést adott ki Brîndușa Armanca temesvári oknyomozó újságíró és a PRESSHUB hálózat bírósági meghurcolása ügyében.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán közölte, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet alakulását elemezve egyelőre nem indokolt a terrorfenyegetettségi szint emelése Romániában.
Jóváhagyta a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülésén azt az amerikai kérést, hogy az Irán elleni hadműveletek támogatására amerikai katonai gépeket és csapatokat telepítsenek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás