
Nicușor Dan elnök azzal védekezik, hogy az általa kitüntetett háborús veterán részt vett Románia „újraegyesítésében”
Fotó: Presidency
A román hadsereg kötelékében Besszarábia „visszaszerzéséért” szerzett „érdemeivel” indokolja a román államfő, miért tüntette ki azt a 107 éves háborús veteránt, aki egyes szakértők szerint a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban. Ugyanezek a kutatók most azzal vádolják Nicușor Dant, hogy meghamisítja a történelmet.
2025. december 03., 19:272025. december 03., 19:27
2025. december 05., 08:512025. december 05., 08:51
Nyilvánosan kényszerült megmagyarázni Nicușor Dan államfő ama vitatott döntését, miszerint a román nemzeti ünnepen magas rangú állami kitüntetésben részesített egy olyan nyugalmazott ezredest, aki kutatók szerint a második világháborúban zsidóellenes pogromokban vett részt Ukrajnában és Besszarábiában.
Mint arról beszámoltunk, Ion Vasile Banu 107 éves háborús veteránról van szó, akinek a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából az államelnök december elsején a Katonai Érdemrend lovagi fokozatát adományozta. Az indoklás szerint a kitüntetett az országnak a második világháború idején nyújtott jelentős katonai szolgálatok, valamint a háború befejezése után végzett tevékenysége – különösen a társadalmi munkában való részvétele – elismeréseként kapta az érdemrendet. Nicușor Dant szerdán újságírók megkérdezték, milyen megfontolások alapján ítélte oda az állami elismerést egy olyan személynek, akinek megítélése – mint az utólag kiderült – erősen ellentmondásos.
„Hozzáteszem, valahányszor ezt tesszük, mindig kikérjük az intézmények információit, éppen azért, hogy biztosak lehessünk abban, nem tévedünk. A jelenlegi információk szerint Banu úr a román hadsereg tagja volt, amely Besszarábia visszaszerzéséért harcolt. Ez az információ” – jelentette ki az államfő, miután részt vett az Európai Unió tagállamai Romániába akkreditált nagyköveteivel tartott munkareggelin.
Az indoklás azonban elégtelen ama szakértők számára, akik „botrányosnak és felelőtlennek” tekintik Dan döntését, és azt állítják, hogy a 13. hadosztály 89. ezredében szolgáló katona nem a hazáját védte, hanem Adolf Hitler faji alapú háborúja keretében vett részt a Szovjetunió elleni hadműveletekben, többek között Besszarábia megszállásában és a Don-kanyar harcaiban. Cătălin Avramescu filozófus, politológus az államfő indoklására reagálva azzal vádolta Nicușor Dant, hogy meghamisítja a történelmet, szerinte ugyanis a román hadsereg célja 1941-42-ben nem az „újraegyesítés” volt.
„Ha az egy »újraegyesítési» hadjárat volt, mit keresett Románia azok oldalán, akik kiszakították Erdélyt? Ha az »újraegyesítési» hadjárat volt, miért annektált a Antonescu-rezsim idegen területeket? Vagy mit kerestek a román csapatok Sztálingrádnál? Ha az »Besszarábia visszaszerzéséért» folytatott hadjárat volt, hol van a nyereség? Besszarábia teljesen elveszett az akkori államfő felelőtlen lépései nyomán. 160 000 elesett katona, több mint 200 000 sebesült, és 100 000 eltűnt vagy fogságba esett ember árán” – írta közösségi oldalán szerdán a Holokauszt-kutató, Traian Băsescu volt államfő egykori tanácsadója.
Avramescu egyúttal közzétette Emanuel Grec heidelbergi román kutatónak a véleményét is, miszerint a 13. gyaloghadosztály 89. gyalogezrede, amelynek Ion Vasile Banu is tagja volt, Besszarábiából vonult Ukrajnába, majd később Odessza felé, ahol megannyi zsidóellenes atrocitásban, pogromban vett részt. „Ezek az alakulatok – akárcsak a több ezer zsidót meggyilkoló 10. gyaloghadosztály – gyakorlott gyilkos egységek voltak: együtt vonultak a náci német hadsereggel, és nemcsak területekért harcoltak, hanem igyekeztek kiirtani minden »bolsevik elemet», ami kódnév volt a zsidókra. Még ha az idős férfi személyesen nem is lőtt zsidókra (amit jelenleg nem tudhatunk), olyan egység tagja volt, amely biztosan megtette. Ilyen katonát tüntet ki a román elnök az ország nemzeti ünnepén. Szégyenletes” – idézte a kutató megállapítását Cătălin Avramescu politológus.
Az egyetemi oktató megjegyzi, Románia jelenlegi államelnöke helyében „elvonulna egy kolostorba szégyenében”. „Önre szavaztam és megbántam. Nem gondoltam, hogy aláírja majd gyilkosok emlékének tisztára mosását. Hajoljon meg Ön előttük, ha »a nemzet hőseinek» tekinti őket” – írta közösségi oldalán a volt elnöki tanácsadó.

Élesen bírálja Nicuşor Dan román államfőt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, aki azt állítja, hogy az elnök olyan háborús veteránt tüntetett ki a román nemzeti ünnep alkalmából, aki a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Újabb csalási kísérletre figyelmeztet a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a kibercsalók ezúttal a Ghișeul.ro online ügyintéző platform nevével visszaélve küldenek hamis SMS-eket a felhasználóknak.
Bár két hónappal ezelőtt a román állampolgárok jelentős része az előre hozott választásokban látta a politikai válság megoldását, ma már korántsem biztos, hogy ez kivezető utat jelentene – véli Remus Ștefureac.
Kötelező börtönbüntetés jár azoknak a gépjárművezetőknek, akik ittasan vagy tudatmódosító szer hatása alatt, esetleg jogosítvány nélkül okoznak súlyos közlekedési balesetet.
Egyre több romániai politikus beszél előrehozott parlamenti választásokról mint a jelenlegi politikai válságból kivezető lehetséges útról. Abban egyezség van, hogy ha nem sikerül a pártoknak megegyezni, akkor ez az egyetlen járható út.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett, jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13–15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre jogosultak, jóval többre, mint a kommunista rendszer politikai üldözöttei.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor hétfőn a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette: egy korlátozott időre létrehozott, úgynevezett „fegyverszüneti kormány” felállítását javasolja.
szóljon hozzá!