
Fotó: adatforrás: CNCD
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megrendelésére készült felmérés szerint a román válaszadók többsége nem bízik a magyarokban.
2019. február 26., 16:592019. február 26., 16:59
2019. február 26., 18:422019. február 26., 18:42
A románok jelentős része nem bízik a magyarokban – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megrendelésére az IRES közvélemény-kutató által készített, kedden közzétett felmérésből. A kutatásból kitűnik, hogy
Ez abból a szempontból furcsa, hogy arra kérdésre: mely szempontok határozzák meg egy másik emberhez való viszonyulásokat, csupán 27 százalék nevezte fontosnak a nemzetiséget, 44 százalék a nyelvet és 15 százalék a bőrszínt. A szexuális irányultságot már többen: 47 százalék számára meghatározó.
A felmérés szerint a leginkább az idős személyekben (79 százalék), a fogyatékkal élőkben (72) és a nőkben (69) bíznak meg. Arra is rákérdeztek, kit fogadnának vagy nem fogadnának el rokonnak, illetve barátnak. A homoszexuálisok kapcsán 59 százalék mondta azt, hogy nem fogadná el rokonnak, 52 pedig azt, hogy barátnak őket.
Roma rokont 29, barátot pedig 21 százalék nem akar, míg a magyarok esetében 24 százalék nem fogadná el a rokonságot, 15 pedig a barátságot. A zsidók kapcsán ez a két szám 21, illetve 14 százalék. A válaszadók több mint kétharmada nem ért egyet az azonos neműek közötti házassággal, 60 százalék pedig a bejegyzett élettársi kapcsolatot is elutasítja.
A felmérés résztvevőinek 60 százaléka veszélyesnek tartja a muzulmánokat, 52 százalékuk szerint pedig a migránsokat meg kell állítani Európa határain. Emellett 35,5 százalék mondta azt, hogy szerinte Soros György ártott Romániának. A felmérés november 26. és december 10 között készült 1300 fős mintán. A hibahatár 2,7 százalékos.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
szóljon hozzá!