
Szükségesnek tartja. László Attila szerint a hónap végére dönthetnek az igazolványról
Fotó: Facebook/László Attila
Miközben egyre nő a koronavírus-fertőzöttek száma, még mindig várat magára a kötelező munkahelyi védettségi igazolvány elfogadása. A koalíciós pártok vezető politikusai szerint a dokumentum szükséges, pontos formájáról azonban még nincs konszenzus.
2022. január 04., 08:072022. január 04., 08:07
Bár a koronavírus omikron variánsának terjedésével ismét egyre nő a fertőzöttek száma az országban, továbbra is bizonytalanság övezi a kötelező munkahelyi védettségi igazolvány bevezetését. Miközben Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök szerint a kormány a téma jegelése ellenére nem tett le arról, hogy bevezesse a kötelező munkahelyi védettségi igazolványt, Sorin Grindeanu szociáldemokrata miniszterelnök-helyettes arra emlékeztetett, hogy
Grindeanu egy bukaresti televíziós műsorban erősítette meg, hogy a koalíciós pártok még nem határoztak az igazolvány bevezetéséről, személyes véleményét megfogalmazva ugyanakkor megjegyezte, hogy szükségesnek tartja a dokumentumot. Hozzátette,
Nicolae Ciucă kormányfő korábban a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva kifejtette, semmilyen lehetőséget nem vetettek el, a meghozandó intézkedésekről a járványhelyzet alakulásának függvényében döntenek. Megjegyezte: a legnagyobb segítséget a járvány elleni küzdelemben az oltások jelentik.
Így ha a helyzet ezt indokolttá teszi, akár rendkívüli ülésszakra is összehívják a parlamentet, hogy elfogadja a már létező törvénytervezetet, de azt sem zárta ki, hogy a kormányzati felelősségvállalás mellett döntenek.
Arra a felvetésre, hogy ez nem jelent-e csapdahelyzetet számára, hiszen felelősségvállalás esetén ő válik felelőssé a döntésért, kifejtette: nem tekinti csapdahelyzetnek, mivel ha ez az eszköze annak, hogy minél több életet megmentsenek, akkor ezt a döntést kell meghozni.
László Attila, a szenátus egészségügyi bizottságának RMDSZ-es elnöke a Krónika érdeklődésére leszögezte: a védettségi igazolványt minél hamarabb be kell vezetni. „Ha a múlt heti adatokat nézzük, 85 százalékos esetszám-növekedés volt, az ünnepeket követően pedig nagy valószínűséggel továbbra is megmarad a növekedés. Figyelembe véve azt, hogy az újabb változat fertőzőképessége többszöröse az eddiginek, arra számítok – és nem vagyok egyedül ezzel –, hogy
– figyelmeztetett a szenátor.
Fotó: Jakab Mónika
Felvetésünkre, hogy létezik-e politikai akarat erre, László Attila elmondta, reménykedik abban, hogy létrejön a politikai konszenzus ebben a kérdésben, és arról is, hogyan fogadtassák el. Ezzel ugyanis megteremtenék a biztonságos körülmények kialakításának feltételeit a munkahelyeken, ráadásul amikor először szóba került, és csak beszéltek róla, egy nap alatt több mint 119 ezren vették fel az első oltást, míg ez a szám például most vasárnap csupán mintegy 400 volt.
– hangsúlyozta az orvos-politikus, példaként hozva fel, hogy olyan országokban is több mint százezer napi új esetet jelentenek, ahol 70–80 százalékos az átoltottság, arról viszont nincs tapasztalat, milyen hatással járhat az omikron-változat terjedése egy olyan alacsony átoltottságú országban, mint Románia. „Előfordulhat, hogy ismét komoly gondokkal küszködünk majd a kórházakban, ha nem történik valami ebben az ügyben” – szögezte le. Közölte, a héten egyeztetésre készül Alexandru Rafila egészségügyi miniszterrel az ügyben.
Kérdésünkre, milyen lehet a tervezet végső formája annak fényében, hogy alkotmányossági aggályok is felmerültek, elmondta, a vita egyrészt arról zajlott, hogy az országos adatokat vegyék alapul az igazolvány bevezetéséhez, vagy az alacsonyabb szintű, megyei adatokat, hiszen nehezebben fogadnák el a döntést egy olyan megye lakói, ahol alacsonyabb a fertőzési ráta. Mivel Rafila ragaszkodott az országos rátához, végül ebben állapodtak meg.
Az alkotmányossági vita abból származott, hogy a felelősségvállalás vagy a parlament által hagyományos ügymenetben megszavazott törvény útján fogadják el, hiszen az alkotmányos jogokat csak törvény útján lehet korlátozni.
„Véleményem szerint ha nem alkalmazzuk egységesen, és különbséget teszünk a munkahelyek között, akkor alkotmányossági probléma merül fel” – hangoztatta a szenátor. László Attila mindezek alapján arra számít, hogy január utolsó hetében születhet végső döntés a kötelező munkahelyi védettségi igazolványról, és az Alexandru Rafila miniszter által kidolgozott tervezetet fogadják el, a korábban, az előző kormány által benyújtott verziót pedig, amelyet a szenátus elutasított, a képviselőház is elveti.
Mint arról beszámoltunk, a koalíciós pártok még karácsony előtt azt ígérték, hogy az év végéig döntenek a kötelező munkahelyi védettségi igazolvány bevezetéséről, és a parlament is elfogadja az erre vonatkozó törvényt. December 21-én azonban a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, George Simion által a kötelező védettségi igazolvány bevezetése ellen összehívott illegális tüntetés résztvevői megpróbáltak betörni a parlamentbe. A koalíciós pártok ezt követően egy Klaus Iohannis államfővel folytatott egyeztetés nyomán letettek arról, hogy gyorsított eljárással döntsenek a védettségi igazolványról. A hivatalos indoklás szerint azért, mert felmerült, hogy alkotmányellenes lehet a munkavégzés védettségi igazolványhoz kötése, ugyanakkor a kiszivárgott hírek szerint az is az okok között szerepel, a koalíció tagjai nem szívesen vállalnák fel a népszerűtlen döntést.
Mint megírtuk, a tervezet szerint az igazolvány az oltottságot, a fertőzésen való átesést vagy a friss negatív teszteredmény meglétét igazolná. Amennyiben a koronavírus fertőzési rátája három héten keresztül folyamatosan nő, és eléri az 1,5 ezreléket országos szinten, a munkáltatóknak kötelező lenne megkövetelniük az alkalmazottaktól a dokumentumot. Akinek nincs, annak felfüggeszthetnék a munkaviszonyát. Azok számára, akik nem akarják felvenni az oltást, vagy ez egészségügyi okok miatt ellenjavallt, közpénzből 15, a tervek szerint 50 lejes utalványt adnának, amelyet ingyenes koronavírustesztek elvégzésére használhatnának fel.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
szóljon hozzá!